Visszhang: film

Őrült randi Toszkánában

  • SzSz
  • 2023. június 7.

Visszhang

Egy csapat idegen érkezik a misztikus, távoli helyre egy gazdag, titokzatos úr meghívására, de maguk sem tudják biztosan, miért.

Annyira elcsépelt közhely ez, hogy ma már csak paródiák vagy olcsó Agatha Christie-koppintások kezdődnek így. Az Őrült randi Toszkánában inkább az előbbi lenne, hirtelen tónusváltásai azonban könnyen összezavarják a nézőt. De épp ettől szórakoztató, annak ellenére, hogy egyik elemében sem kiemelkedő.

A helyszín a borzalmas cím sugallta Olaszország, ahol sokszínű társaság gyűlik össze: mindannyian egy olasz gyorsétterem amerikai üzleteiben dolgoznak, kiváló munkájukért pedig elnyertek egy utazást a cég atyjának boszorkánykonyhájába. Valami azonban nem stimmel: a szállás egyáltalán nem romantikus, a képzés unalmas, útlevelüket pedig elveszik tőlük. Egyedül a sármos tulajdonos pezsdíti fel a hangulatot, aki azonnal kiveti hálóját a csinos nőkre, a résztvevők száma pedig csökkeni kezd.

Jeff Baena mozija kriminek nem elég izgalmas, annyira pedig soha nem válik groteszkké, hogy valamiféle rejtéllyel kacérkodó paródiaként megálljon a lábán. Munkahelyi komédiaként viszont remekül működik, köszönhetően a biztos kézzel válogatott színészgárdának, amelynek tagjai bekötött szemmel is tudják a kötelezőt nyújtani: Alison Brie naiv romantikus; Aubrey Plaza hozza a névjegyének számító flegma lázadót; Fred Armisen fura és kellemetlen, mint mindig; Molly Shannont egy kanál vízben megfojtanánk; Zach Woods pedig ott folytatja a gátlásos geeket, ahol a Szilícium-völgyben abbahagyta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.