Annyira elcsépelt közhely ez, hogy ma már csak paródiák vagy olcsó Agatha Christie-koppintások kezdődnek így. Az Őrült randi Toszkánában inkább az előbbi lenne, hirtelen tónusváltásai azonban könnyen összezavarják a nézőt. De épp ettől szórakoztató, annak ellenére, hogy egyik elemében sem kiemelkedő.
A helyszín a borzalmas cím sugallta Olaszország, ahol sokszínű társaság gyűlik össze: mindannyian egy olasz gyorsétterem amerikai üzleteiben dolgoznak, kiváló munkájukért pedig elnyertek egy utazást a cég atyjának boszorkánykonyhájába. Valami azonban nem stimmel: a szállás egyáltalán nem romantikus, a képzés unalmas, útlevelüket pedig elveszik tőlük. Egyedül a sármos tulajdonos pezsdíti fel a hangulatot, aki azonnal kiveti hálóját a csinos nőkre, a résztvevők száma pedig csökkeni kezd.
Jeff Baena mozija kriminek nem elég izgalmas, annyira pedig soha nem válik groteszkké, hogy valamiféle rejtéllyel kacérkodó paródiaként megálljon a lábán. Munkahelyi komédiaként viszont remekül működik, köszönhetően a biztos kézzel válogatott színészgárdának, amelynek tagjai bekötött szemmel is tudják a kötelezőt nyújtani: Alison Brie naiv romantikus; Aubrey Plaza hozza a névjegyének számító flegma lázadót; Fred Armisen fura és kellemetlen, mint mindig; Molly Shannont egy kanál vízben megfojtanánk; Zach Woods pedig ott folytatja a gátlásos geeket, ahol a Szilícium-völgyben abbahagyta.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
