Visszhang: tévésorozat

Szexi dög

Visszhang

Jonathan Glazer Szexi dögje (2000) maga a rejtély, kezdve azzal, hogy hová tűnt belőle a hagyományos cselekmény,

Honnan jött és mit akar Don Logan, a mocskos szájú, pszichopata gengszter (Ben Kingsley démoni alakításában), miért álmodik Ray Winstone visszavonult mestertolvaja egy borzongató nyúl­emberrel, és valójában ki vagy mi a címben szereplő „szexi dög”.

A csupasz, nyugtalanító film bája éppen szűkszavúságában rejlik; nem magyarázza agyon hősei hátterét és motivációit (bár Gal és felesége, Deedee évek által kikezdhetetlen lángolása a középkorú szerelem egyik legjobb filmes ábrázolása), még a logikával sem nagyon bajlódik, mégis mélyen bekúszik a bőrünk alá.

Épp ezért kérdéses, hogy miért volt szükség egy előzménysorozatra, mely épp e jótékony homályt oszlatja el. Hosszú és részletes háttértörténetet ad a Glazer által néhány vonással is plasztikusan rajzolt figuráknak, miközben görcsösen próbálja megidézni filmes forrását. Mindezt olyan erőbedobással, hogy még a szereplőgárda is az eredeti színészekhez való fizikai hasonlóságban és ellesett gesztusok utánzásában jeleskedik (egyedül talán Stephen Moyernek sikerül újat hozni a nyálkás, hűvös Teddy Bass figurájába). A rajongók újra hallhatják a film aranyköpéseit, miközben a készítők szép egyenesre kalapálják a cselekményt. Az erőszakot sem sikerül sokkolóan és gazdaságosan alkalmazni: míg a film erejét a váratlanul kitörő agresszió adta, a sorozat az egyre feljebb srófolt trancsírozásokkal sem tud igazán megérinteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.