Visszhang: koncert

The Manhattan Transfer

Visszhang

Az ötvenéves vokálkvartett búcsúturnéjának utolsó európai koncertjét Budapesten adta, meg is könnyezték a szűnni nem akaró vastapsot az első ráadás előtt.

Az 1969-es első formáció után 1972-ben átalakított együttesben már helyet kapó két tag, Janis Siegel és Alan Paul végigcsinálta a fél évszázadot, s bár a zenélést ugyanúgy élvezik és világszínvonalon is művelik, a cipekedésből, ahogy Paul elmondta, már nem kérnek. Az együttes alapító-vezetője, Tim Hau­ser kilenc éve elhunyt, basszus­szólamát Trist Curless vette át, zökkenőmentesen. Cheryl Bentyne szoprán és Siegel hangja ugyanúgy csillog, Paul viszont inkább alakításaival, mozgásával tűnt ki, a magasabb regiszterben kicsit csúszkált (de ez régen is előfordult). Ötven év színpadi és zenei tapasztalatát egy nagyjából kronologikus repertoár keresztmetszetén mutatták meg. Az odaadás és a fantasztikus, kitartóan jó ízlés mellett sosem vették magukat túl komolyan, mindig tudtak ironikusan biggyeszteni a nosztalgiára vagy egy új táncdivatra. De a rá­adásban elhangzott slágerük, a Chanson d’amour (1977) óta ez közismert. Szövegben és a jazzszólók vokalizálásában (főleg Jon Hendricksszel dolgoztak), hangszerelésben, intenzív színpadi jelenlétben, a vokálegyüttesek számára máig az etalont jelentik. A stílusosságot (annak ellenére, hogy püfölte rendesen a Steinway-t), az összefogottságot, a hangszerelések hatásos formába öntését az együttes 1979 óta állandó zenei vezetőjének, a most egy rutinos kvartett éléről irányító Yaron Gershovskynak köszönheti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.