Visszhang: film

Troll

  • SzSz
  • 2022. december 14.

Visszhang

Hollywoodnak mindig maga felé hajlik a keze.

A közkeletű kritika szerint legyen szó meteorról, invázióról vagy városromboló szörnyetegekről, Hollywoodnak mindig maga felé hajlik a keze: elsősorban New York és a többi amerikai metropolisz pusztul, ahogy a megmentő, a hősi halott és a bolondos mellékszereplő is mindig odavalósi.

A norvég rendező, Roar Uthaug megjárta Amerikát egy felemás Tomb Raider-adaptációval, majd úgy döntött, hogy saját hazájában lehel új életet a katasztrófafilmes műfajba. A világot fenyegető leg­újabb veszély tehát ezúttal a Skandináv-hegységből érkezik: egy alagútfúrás kelti fel álmából a hatalmas, sziklaszerű lényt, aki menten ámokfutásba is kezd. Hiába száguldozik azonban az ősi óriás Manhattan helyett Oslo makulátlan utcáin, a Trollt gyakorlatilag semmi nem különbözteti meg a Godzillától és a többi hollywoodi várospusztító mozitól. Ezúttal is egy magányos tudós a megoldás egyetlen hordozója, akit természetesen egy tökös hős és egy geek számítógépguru is segít. A hadsereget egy őrült tábornok képviseli, akinek érdemérmek tarkítják a zubbonyát, kipirult arccal ordibál, és különös vonzódást táplál az atomfegyverek iránt. A film egy pontján kénytelen beleszaladni egy pofonba, amely nemcsak a kirohanását szakítja félbe, de a világot is megmenti. A mozi egyedül ilyen szűkre szabott keretek között képes működni, ugyanis amint ezek eltűnnek, kicsúszik lába alól a talaj. Képtelen például eldönteni, hogy a környezetvédelem és szentimentalizmus jegyében a szörnnyel szimpatizáljon, vagy inkább a vele szembeszálló emberek pártjára álljon – így két szék között a pad alá esik. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.