Visszhang: lemez

Ysaÿe: Six Sonatas for Violin Solo / Hilary Hahn

Visszhang

A belga hegedűkirály hat tanítványának, köztük Szigeti Józsefnek dedikálta az éppen száz éve kiadott szonátakötetét.

Eugène Ysaÿe növendéke volt az a Jascha Brodsky is, aki jóval később, 83 éves korától hét éven át Hilary Hahn mestere volt. Az egykor csodagyerekként indult amerikai hegedűművésznő új felvétele saját lemezei közül is kiemelkedik. Atletikus virtuozitása, gazdag, pulzáló hangszíne és természetes énekmódja tökéletesen szolgálja a műveket. Az Ysaÿe he­gedű­zenéhez elengedhetetlen technika sem hiányzik: az egyik húron tremoló, a másikon üveghang, hullámzó arpeggiók, a pianissimótól a fortissimóig lendülő dinamikus ingák, tömött akkordok, olykor pedig Bach nemesen egyszerű stílusát idézi meg, aki nélkül elképzelhetetlen a szóló hegedűzene története. Az albumot nyitó g-moll szonáta technikailag különösen komoly kihívás, a második, négytételes a-moll darab pedig a Dies irae-t idéző motívummal és az obszesszíven ismétlődő végzettémákkal a hallgatót is megdolgoztatja. Az ötödik, G-dúr szonáta L’Aurore tételében csendes napfelkeltét észlelünk, ébredő madárcsicsergést és hevülő levegőt. Az utolsó, mindössze egy tételből álló hatodik szonáta emlékeztet leginkább a Paganini-féle hegedűtradícióra. Hahn szinte heifetzi szívóssággal lát neki, egyedül a habaneraszakaszban hajlik némi lezser könnyedségre. Sok remek hegedűsünk van, de Hilary Hahn közöttük is képes sztenderdet teremteni, pedig a Ysaÿe-ciklusban olyanokkal „versenyez”, mint James Ehnes, Leonidas Kavakos és Julia Fischer.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.