Interjú

„Ennyire érdekel”

Nóvé Soma zenész

Zene

Decemberben jelenik meg a hazai folk-rockot átértelmező MORDÁI második lemeze, de néhányan most is meghallgathatják. Nóvé Soma frontemberrel, aki a Middlemist Redből is ismerős lehet, nemcsak az új lemez „premier előtti vetítéséről”, de tagcserékről és az egyéb formációiról is beszélgettünk. Meg arról is, hogy mi a különbség a folk-rock és a nemzeti rock között.

Magyar Narancs: „A megszokott streaming felületek helyett egy geolokációs weboldal segítségével az ország különböző pontjain hallgathatjuk meg az anyagot” – olvasható az Álom esett a szememre című új lemez háttéranyagában. Hogy értsük ezt?

Nóvé Soma: Leegyszerűsítve annyit jelent, hogy csak bizonyos pontokon lehet meghallgatni a lemezt. Eleinte négy ilyen pont volt – főleg Budapesten –, de azt követően, hogy kaptunk kommenteket, üzeneteket, javaslatokat, hogy hova kellene még elvinni ezt az élményt, körülbelül harminc ilyen lokáció jött létre.

MN: Úgy tudom, hogy ezek egyike a Normafa. Itt azt jelenti, hogy a buszmegállóban meg lehet hallgatni, de a turistaösvény végén már nem?

NS: Minden lokációhoz tartozik egy koordinátajel, egy számsor, és ha minél közelebb kerül hozzá a hallgató, annál könnyebben tudja elérni a streaming platformot. Ez pedig úgy működik, hogy a telefon GPS-én engedélyezni kell a saját helymeghatározást, és ha megfelelő helyen vagy, akkor a mordai.hu oldalon aktiválódni fog a link. De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy csak egy bizonyos ponton lehet hallgatni a zenét, hanem egy kb. 100 méteres sugarú körön belül. A lokációs pontokat a honlapon térkép jelöli.

MN: Mikor lesz mindenhol hozzáférhető az album?

NS: Decembertől a megszokott streaming platformokon – Spotify, Apple Music, YouTube stb. –, de a fizikai megjelenést tavaszra tervezzük, és csak vinylen.

MN: „Minden lemeznél van egyfajta rituálém: amikor a hangtechnikus, Gál Máté elküldi az anyagot, mindig felmegyek a fogaskerekűvel a Normafára, és ott hallgatom meg először” – nyilatkoztad. Miért éppen a Normafához mész?

NS: Elég közel lakom, úgyhogy számomra ez az a pontja Budapestnek, ahová a legrövidebb idő alatt eljutok, ha ki akarok szakadni a városi miliőből. Tehát gyakran járok fel akkor is, ha nem lemezt hallgatok, hanem csak egy kicsit elgondolkodni vagy kikapcsolódni szeretnék.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.