Interjú

„Ha jönne egy marslakó”

Boros Levente és Hock Ernő, The Qualitons

Zene

Némi szünet után ismét összeállt és új albummal jelentkezik a The Qualitons. Boros Levente dobossal és Hock Ernő basszusgitárossal beszélgettünk friss szerzeményekről, stockzenéről, a KEXP-ről és még sok minden másról.

Magyar Narancs: A legtöbb veletek foglalkozó cikk még mindig megemlíti a Red Hot Chili Peppers tagjaival való találkozásotokat. Nem unjátok még, hogy nyolc év elteltével is sokan hozzák ezt szóba?

Hock Ernő: Nem, dehogyis. Ez egy jópofa történet, noha az idő múlásával egyre kisebb a jelentősége. Változik minden: mi is, meg a Red Hot Chili is.

Boros Levente: Akkoriban azért jó kis hatása volt.

Hock Ernő: Tegnapelőtt hallgattuk otthon családilag a Californicationt, és most meséltem el a 11 éves fiamnak a Red Hot-os anekdotánkat. Teljesen le volt döbbenve, és megdorgált, hogy eddig nem beszéltem neki erről. Szóval még mindig jó kis sztori, de persze szigorúan a kicsi és a nagy viszonyát nézve.

MN: Volt az emlékezetes fellépésetek a legendás amerikai rádióadó, a KEXP műsorában, illetve felléptetek a SXSW Festivalon Austinban. Ezek nagy dolgok voltak, de nem igazán lett folytatásuk. Mi kellett volna ahhoz, hogy innen még továbbléphessetek?

Boros Levente: Inkább itthon éreztük azt, hogy megnőtt a kereslet irántunk. Sajnos valahogy úgy alakult, hogy utána fáradtunk el és vesztettünk a lendületünkből. Nem tudtuk meglovagolni azt a hullámot, amit ez az egész magával hozott. Nyomulni kellett volna, ütni a vasat. Sok szakmabeli nézett meg minket a showcase-ek alkalmával, és ez izgalmas volt, de aztán nem igazán tudtunk élni ezekkel a helyzetekkel. Az itthoni közönséget szépen építettük, de ahogy említettem, elkezdtünk fáradni, és aztán a Covid be is tette a kaput.

Hock Ernő: Szoktam gondolkodni azon, hogy mi lett volna, ha jobban nyomulunk odakint, és elkezdenek még összejönni dolgok, de fogalmam sincs, hova eszkalálódott volna az egész. Lehet, hogy valami botrányos, őrült vége lett volna a sztorinak. Ki tudja, akár lehettünk volna Magyarország leghíresebb zenekara, na de milyen áron…

MN: Volt egy kb. másfél éves leállásotok. Tavaly ősz óta viszont ismét aktív a The Qualitons, de már a zenekar meghatározó tagja, G. Szabó Hunor nélkül. A mostani felállásotokban nincs konkrét frontember, mindenki énekel. Van olyan régebbi zenekar, amely ebből a szempontból ösztönzően hatott rátok?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.