Interjú

„Ha jönne egy marslakó”

Boros Levente és Hock Ernő, The Qualitons

Zene

Némi szünet után ismét összeállt és új albummal jelentkezik a The Qualitons. Boros Levente dobossal és Hock Ernő basszusgitárossal beszélgettünk friss szerzeményekről, stockzenéről, a KEXP-ről és még sok minden másról.

Magyar Narancs: A legtöbb veletek foglalkozó cikk még mindig megemlíti a Red Hot Chili Peppers tagjaival való találkozásotokat. Nem unjátok még, hogy nyolc év elteltével is sokan hozzák ezt szóba?

Hock Ernő: Nem, dehogyis. Ez egy jópofa történet, noha az idő múlásával egyre kisebb a jelentősége. Változik minden: mi is, meg a Red Hot Chili is.

Boros Levente: Akkoriban azért jó kis hatása volt.

Hock Ernő: Tegnapelőtt hallgattuk otthon családilag a Californicationt, és most meséltem el a 11 éves fiamnak a Red Hot-os anekdotánkat. Teljesen le volt döbbenve, és megdorgált, hogy eddig nem beszéltem neki erről. Szóval még mindig jó kis sztori, de persze szigorúan a kicsi és a nagy viszonyát nézve.

MN: Volt az emlékezetes fellépésetek a legendás amerikai rádióadó, a KEXP műsorában, illetve felléptetek a SXSW Festivalon Austinban. Ezek nagy dolgok voltak, de nem igazán lett folytatásuk. Mi kellett volna ahhoz, hogy innen még továbbléphessetek?

Boros Levente: Inkább itthon éreztük azt, hogy megnőtt a kereslet irántunk. Sajnos valahogy úgy alakult, hogy utána fáradtunk el és vesztettünk a lendületünkből. Nem tudtuk meglovagolni azt a hullámot, amit ez az egész magával hozott. Nyomulni kellett volna, ütni a vasat. Sok szakmabeli nézett meg minket a showcase-ek alkalmával, és ez izgalmas volt, de aztán nem igazán tudtunk élni ezekkel a helyzetekkel. Az itthoni közönséget szépen építettük, de ahogy említettem, elkezdtünk fáradni, és aztán a Covid be is tette a kaput.

Hock Ernő: Szoktam gondolkodni azon, hogy mi lett volna, ha jobban nyomulunk odakint, és elkezdenek még összejönni dolgok, de fogalmam sincs, hova eszkalálódott volna az egész. Lehet, hogy valami botrányos, őrült vége lett volna a sztorinak. Ki tudja, akár lehettünk volna Magyarország leghíresebb zenekara, na de milyen áron…

MN: Volt egy kb. másfél éves leállásotok. Tavaly ősz óta viszont ismét aktív a The Qualitons, de már a zenekar meghatározó tagja, G. Szabó Hunor nélkül. A mostani felállásotokban nincs konkrét frontember, mindenki énekel. Van olyan régebbi zenekar, amely ebből a szempontból ösztönzően hatott rátok?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.