rés a présen

„Házibuliként indult”

  • rés a présen
  • 2021.07.21 20:55

Zene

Sánta Dániellel, a Paloznaki Jazzpiknik fesztiváligazgató-helyettesével beszélgettünk

rés a présen: Mikor szálltál be a Paloznaki Jazzpiknik szervezésébe?

Sánta Dániel: Házibuliként indult a Paloznaki Jazzpiknik, és organikusan fejlődött és fejlődik évről évre. A tájház udvarán tartott kis dzsembori az évek során négy színpados, telt házas rendezvénnyé nőtte ki magát. 2017-ben csatlakoztam a fesztiválhoz egy ajánlás révén. Mindössze annyi ismertségem volt, hogy még 2015-ben felléptem a Soul Surge nevű zenekarommal Candy Dulfer előtt. Őszintén szólva főiskolásként nem sok hasonló rendezvényen jártam, a célközönségtől jó tíz évvel elmaradtam. Ennek ellenére hamar megfogott a hangulata, olyannyira, hogy a zenekari busz már nélkülem ment vissza Budapestre. A fesztivált alapvetően a két tulajdonossal, Ifi-Valde Orsolyával és Homola Szabolccsal fogjuk össze. Nekem az első pár hónapban az volt nagyon szimpatikus, hogy ők nem a zeneiparból jöttek. Teljesen más oldalról közelítették meg a dolgokat. Fiatal zenészként és menedzserként a zeneiparban nagyon nehéz volt előrelépni. Az egy eléggé belterjes közeg, ahol a kapcsolatok mindenek felett állnak, és éveknek kell eltelni, hogy komolyan vegyenek. Orsi és Szabolcs az első pillanattól kezdve partnerként kezeltek engem, és teret engedtek az ötleteimnek, hagyták, hogy a tapasztalatok útján fejlődjek, amit ezúton is köszönök nekik. Volt olyan év, hogy már szervező voltam, de két formációval is felléptem a Jazzpikniken.

rap: Azonkívül, hogy zenész vagy, mi volt a háttered ehhez a munkához?

SD: Közgazdászként diplomáztam 2015-ben. Akkoriban több aktív zenekarom volt dobosként, és már menedzseri feladatokat is elláttam. Tudtam, hogy mindenképpen olyan helyen szeretnék főállásban is elhelyezkedni, amelynek szoros összefonódása van a zenével. Beiratkoztam a Zeneipari Hivatal (egy felsőfokú képzést nyújtó magániskola – a szerk.) zenei menedzser képzésére, ahol nagyon sok szakmai tudást, kapcsolatot és gyakorlati lehetőséget kaptam. Az a bizonyos ajánlás is a ZH-n keresztül történt.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?