kiállítás - VISSZACSATOLÁS - ÉSZAK-ERDÉLY, 1940

Zene

"Nézd a gúnyhatár / Széttiporva már" - énekelték hetven esztendeje az Erdély-induló vitéz Somogyváry Gyula, azaz Gyula diák által írt szövegét a II. bécsi döntés felett örvendező magyarok, s az öröm össznemzeti jellegét most megannyi fotó igazolja az OSA Archívum évfordulós kiállításán.
"Nézd a gúnyhatár / Széttiporva már" - énekelték hetven esztendeje az Erdély-induló vitéz Somogyváry Gyula, azaz Gyula diák által írt szövegét a II. bécsi döntés felett örvendezõ magyarok, s az öröm össznemzeti jellegét most megannyi fotó igazolja az OSA Archívum évfordulós kiállításán. A népi viseletét horogkeresztes karszalaggal megvadító besztercei szász férfiú meg az ünneplõ tömeg elõtt és egy horogkeresztes zászló fenyegetõ árnyékában szónokló, még éppen köztiszteletnek örvendõ kézdivásárhelyi rabbi - mind a revíziós siker teremtette bizarr és persze tiszavirágéltû egységet, az "egyhangú értelem és szívbõl fakadó lelkesedés" jeleit mutatják. Jóllehet, a "baráti államok" ("melyekhez hívek voltunk és amelyek hívek hozzánk" - ahogy a Bécsbõl visszaérkezõ Teleki Pál miniszterelnök fogalmazott), vagyis a náci Németország és a fasiszta Olaszország számunkra területgyarapító döntése már az elsõ pillanattól fogva végzetes ajándéknak bizonyult. A tengelyhatalmak melletti elkötelezõdés, az újabb mesterséges határvonal által felgerjesztett magyar-román ellentét, valamint az Édes Erdélybe visszatelepülõ anyaországi hatóságok erõszakos viselkedése már kezdettõl a - kiállításon egész paklival fellelhetõ - "magyar sors kártya-játék" következõ leosztását jelezte.

A tárlat deszkaszálakból eszkábált, hevenyészett faládákat alkalmazó látványvilága is egyszerre érzékelteti a döntéssel bekövetkezett változás nyomorú ideiglenességét és fenyegetõ következményeit. S ami az imponálóan gazdag magyar gyûjtésen túl valósággal felfedezésszerûvé teszi a Centrális Galéria kamarakiállítását, az a román források, az egykorú fölháborodott sajtóreakciók és aggodalmas belbiztonsági jelentések meg a téma késõbbi feldolgozásainak számunkra eddig ismeretlen sora - egészen Az elsõ vonalban címû 1985-ös román kalandfilm lepergõ részletéig.

Centrális Galéria; a kiállítás október 10-ig látogatható

*****

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.