NAPOZÓ - nagy nyári melléklet

„Menj a hosszabb úton”

Joyce El-Khoury énekesnő

Zene

A libanoni származású kanadai énekesnő júliusban Carmen szerepét énekeli a burgenlandi Szentmargitbányán sorra kerülő előadásokon, de októberben eljön Budapestre is, egy egészen más szerepben.

Magyar Narancs: A Carmen az egyik legnépszerűbb és legtöbbet játszott opera. Gondolom, sok előadást látott már, milyen az ön Carmenje?

Joyce El-Khoury: Sokat énekeltem a darabban, voltam Micaëla két különböző produkcióban, a Metropolitan Operában Frasquitát énekeltem. Először nem is szerettem az operát, mint műfajt, de az első darab, amelyet még a tanulóéveim alatt láttam, a Carmen volt, és az meggyőzött. Carmen miatt lettem operaénekes. Sok minden közös bennünk. „Libre elle est née, libre elle mourra”, vagyis a szabadság a legfontosabb számára is. Szép, érzéki nő, de nehéz ember, és nehéz is megérteni. Azt énekli, hogy a szerelem egy lázadó madár, de valójában ő maga ez a lázadó madár, a férfiak hiába próbálják foglyul ejteni. Nagyon őszinte, mindig hű önmagához. Csak most kezdtünk próbálni, Arnaud Bernard-nak, a rendezőnek nagyon világos elképzelése van a mostani produkcióról, olyan lesz, amilyen még soha nem volt, érdekes lesz látnom, hogyan illeszthetem bele a rendezésébe az én Carmenemet. A rendezés természetesen alapvetően befolyásolja az énekesi produkciót is.

MN: Énekelt számos híres operaházban. Van kedvence?

JEK: Mindegyik más. Három produkcióban szerepeltem a Covent Gardenben, nagyon szeretem az intimitását, az akusztikáját, a történelmét. De nemcsak a ház számít, hanem még inkább az emberek, a partnerek, a rendező, a karmester, az egész produkció, és persze a közönség.

MN: Ön tanít is, gondolom, főképp mesterkurzusokra van ideje.

JEK: Sőt, azokra is kevés. De 2021 augusztusában, amikor a szülőhazámban, Libanonban az a szörnyű robbanás történt, elkezdtem egy programot Lessons for Lebanon címmel: felajánlottam, hogy mindenkit ingyen tanítok, aki énekelni akar. Csináltam egy egyszerű pályázati kérdőívet, és sok százan jelentkeztek. A zenével gyógyítani lehet a sebeket. Ez sokáig lefoglalt. Most tartok egy kis szünetet, mert ezen a nyáron tényleg sok a dolgom: Carmen, Norma és Tosca, de szeptemberben folytatom. Sokat ad nekem is, hogy tudok valamit adni azoknak, akiknek szükségük van rá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.