NAPOZÓ - nagy nyári melléklet

„Menj a hosszabb úton”

Joyce El-Khoury énekesnő

Zene

A libanoni származású kanadai énekesnő júliusban Carmen szerepét énekeli a burgenlandi Szentmargitbányán sorra kerülő előadásokon, de októberben eljön Budapestre is, egy egészen más szerepben.

Magyar Narancs: A Carmen az egyik legnépszerűbb és legtöbbet játszott opera. Gondolom, sok előadást látott már, milyen az ön Carmenje?

Joyce El-Khoury: Sokat énekeltem a darabban, voltam Micaëla két különböző produkcióban, a Metropolitan Operában Frasquitát énekeltem. Először nem is szerettem az operát, mint műfajt, de az első darab, amelyet még a tanulóéveim alatt láttam, a Carmen volt, és az meggyőzött. Carmen miatt lettem operaénekes. Sok minden közös bennünk. „Libre elle est née, libre elle mourra”, vagyis a szabadság a legfontosabb számára is. Szép, érzéki nő, de nehéz ember, és nehéz is megérteni. Azt énekli, hogy a szerelem egy lázadó madár, de valójában ő maga ez a lázadó madár, a férfiak hiába próbálják foglyul ejteni. Nagyon őszinte, mindig hű önmagához. Csak most kezdtünk próbálni, Arnaud Bernard-nak, a rendezőnek nagyon világos elképzelése van a mostani produkcióról, olyan lesz, amilyen még soha nem volt, érdekes lesz látnom, hogyan illeszthetem bele a rendezésébe az én Carmenemet. A rendezés természetesen alapvetően befolyásolja az énekesi produkciót is.

MN: Énekelt számos híres operaházban. Van kedvence?

JEK: Mindegyik más. Három produkcióban szerepeltem a Covent Gardenben, nagyon szeretem az intimitását, az akusztikáját, a történelmét. De nemcsak a ház számít, hanem még inkább az emberek, a partnerek, a rendező, a karmester, az egész produkció, és persze a közönség.

MN: Ön tanít is, gondolom, főképp mesterkurzusokra van ideje.

JEK: Sőt, azokra is kevés. De 2021 augusztusában, amikor a szülőhazámban, Libanonban az a szörnyű robbanás történt, elkezdtem egy programot Lessons for Lebanon címmel: felajánlottam, hogy mindenkit ingyen tanítok, aki énekelni akar. Csináltam egy egyszerű pályázati kérdőívet, és sok százan jelentkeztek. A zenével gyógyítani lehet a sebeket. Ez sokáig lefoglalt. Most tartok egy kis szünetet, mert ezen a nyáron tényleg sok a dolgom: Carmen, Norma és Tosca, de szeptemberben folytatom. Sokat ad nekem is, hogy tudok valamit adni azoknak, akiknek szükségük van rá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.