NAPOZÓ - nagy nyári melléklet

„Menj a hosszabb úton”

Joyce El-Khoury énekesnő

Zene

A libanoni származású kanadai énekesnő júliusban Carmen szerepét énekeli a burgenlandi Szentmargitbányán sorra kerülő előadásokon, de októberben eljön Budapestre is, egy egészen más szerepben.

Magyar Narancs: A Carmen az egyik legnépszerűbb és legtöbbet játszott opera. Gondolom, sok előadást látott már, milyen az ön Carmenje?

Joyce El-Khoury: Sokat énekeltem a darabban, voltam Micaëla két különböző produkcióban, a Metropolitan Operában Frasquitát énekeltem. Először nem is szerettem az operát, mint műfajt, de az első darab, amelyet még a tanulóéveim alatt láttam, a Carmen volt, és az meggyőzött. Carmen miatt lettem operaénekes. Sok minden közös bennünk. „Libre elle est née, libre elle mourra”, vagyis a szabadság a legfontosabb számára is. Szép, érzéki nő, de nehéz ember, és nehéz is megérteni. Azt énekli, hogy a szerelem egy lázadó madár, de valójában ő maga ez a lázadó madár, a férfiak hiába próbálják foglyul ejteni. Nagyon őszinte, mindig hű önmagához. Csak most kezdtünk próbálni, Arnaud Bernard-nak, a rendezőnek nagyon világos elképzelése van a mostani produkcióról, olyan lesz, amilyen még soha nem volt, érdekes lesz látnom, hogyan illeszthetem bele a rendezésébe az én Carmenemet. A rendezés természetesen alapvetően befolyásolja az énekesi produkciót is.

MN: Énekelt számos híres operaházban. Van kedvence?

JEK: Mindegyik más. Három produkcióban szerepeltem a Covent Gardenben, nagyon szeretem az intimitását, az akusztikáját, a történelmét. De nemcsak a ház számít, hanem még inkább az emberek, a partnerek, a rendező, a karmester, az egész produkció, és persze a közönség.

MN: Ön tanít is, gondolom, főképp mesterkurzusokra van ideje.

JEK: Sőt, azokra is kevés. De 2021 augusztusában, amikor a szülőhazámban, Libanonban az a szörnyű robbanás történt, elkezdtem egy programot Lessons for Lebanon címmel: felajánlottam, hogy mindenkit ingyen tanítok, aki énekelni akar. Csináltam egy egyszerű pályázati kérdőívet, és sok százan jelentkeztek. A zenével gyógyítani lehet a sebeket. Ez sokáig lefoglalt. Most tartok egy kis szünetet, mert ezen a nyáron tényleg sok a dolgom: Carmen, Norma és Tosca, de szeptemberben folytatom. Sokat ad nekem is, hogy tudok valamit adni azoknak, akiknek szükségük van rá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.