mi a kotta?

Nyugati frigy

  • mi a kotta
  • 2023. február 1.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/5. hétre

Orosz vagy ukrán? A kérdést Prokofjev esetében is fel lehet tenni, akit sokáig nálunk is szovjetként határoztak meg a lexikonok. Az embertelen rendszer addig udvarolt neki, amíg meg nem kötötte vele a fausti alkuját, tágas dácsa, sofőr, szabad utazás belföldre és külföldre, állami megrendelések. A zeneszerző rosszul mérte fel, mennyire ad védettséget neki a hírnév. Egy napon halt Sztálinnal, de csak néhány nappal később jelentették be, hogy ne vonja el a figyelmet a szeretett vezérről; a zenészek a diktátor koporsója mellett titkon Prokofjev emlékére játszottak – de lehet, hogy ez csak eufém legenda. Az tény, hogy feleségét, akivel 1941 óta külön éltek, elválni nem tudtak, mert a frigy nyugaton köttetett, 1948-ban koholt vádakkal letartóztatták és a Gulagra vitték. Lina Llubera csak hónapokkal később értesült férje haláláról, 1956-ban többek között Sosztakovics közbenjárására szabadult. A kérdésre, hogy a donyecki születésű Prokofjev milyen nemzetiségűnek tekinthető, nincs értelme válaszolni: apja Moszkvából érkezett, ő maga Amerikában és Franciaországban élt a bolsevik forradalom után, szülőhelyén később szakadár állam jött létre, Ukrajna részeként ma heves harcok helyszíne.

Szombaton Prokofjev műveiből rendez maratont Fischer Iván. A Budapesti Vonósok, Palojtay János, a MÁV és a Dohnányi Zenekar, a Győri és a Pannon Filharmonikusok és még számos szólista fellép. A célfutás természetesen a Fesztiválzenekarra marad: ők este 9-től a Hamupipőke részleteivel búcsúznak (Müpa, február 4., egész nap).

Ugyanezen a napon a világ egyik legjobb mélyhegedűse lesz itt: Amihai Grosz nevét a Jerusalem Quartettel ismerte meg a közönség, a Berlini Filharmonikusok első brácsása az utóbbi időben viszont szólista szerepkörben is feltűnik. Martinů Rapszódiakoncertjét adja elő a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a hangversenyen Richard Strauss háború végén írt darabja, a Metamorfózisok éteri gyászzenéje is sorra kerül majd (Zeneakadémia, február 4., fél nyolc). A Rádiózenekar Rossini Stabat materét és Fauré Pelléas és Mélisande-szvitjét tűzi műsorra, az énekes szólisták névsora és Riccardo Frizza karnagy is csupa jót ígér (Zeneakadémia, február 8., fél nyolc). A Concerto Budapest egy orgonista polihisztorral lép fel. Thierry Escaich két orgonaversenyt játszik, saját kompozíciókat, és Franck, a nagy előd – a párizsi Saint Clotilde-bazilika megbecsült orgonistájának – művei is felcsendülnek (Müpa, február 8., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.