mi a kotta?

Nyugati frigy

  • mi a kotta
  • 2023. február 1.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/5. hétre

Orosz vagy ukrán? A kérdést Prokofjev esetében is fel lehet tenni, akit sokáig nálunk is szovjetként határoztak meg a lexikonok. Az embertelen rendszer addig udvarolt neki, amíg meg nem kötötte vele a fausti alkuját, tágas dácsa, sofőr, szabad utazás belföldre és külföldre, állami megrendelések. A zeneszerző rosszul mérte fel, mennyire ad védettséget neki a hírnév. Egy napon halt Sztálinnal, de csak néhány nappal később jelentették be, hogy ne vonja el a figyelmet a szeretett vezérről; a zenészek a diktátor koporsója mellett titkon Prokofjev emlékére játszottak – de lehet, hogy ez csak eufém legenda. Az tény, hogy feleségét, akivel 1941 óta külön éltek, elválni nem tudtak, mert a frigy nyugaton köttetett, 1948-ban koholt vádakkal letartóztatták és a Gulagra vitték. Lina Llubera csak hónapokkal később értesült férje haláláról, 1956-ban többek között Sosztakovics közbenjárására szabadult. A kérdésre, hogy a donyecki születésű Prokofjev milyen nemzetiségűnek tekinthető, nincs értelme válaszolni: apja Moszkvából érkezett, ő maga Amerikában és Franciaországban élt a bolsevik forradalom után, szülőhelyén később szakadár állam jött létre, Ukrajna részeként ma heves harcok helyszíne.

Szombaton Prokofjev műveiből rendez maratont Fischer Iván. A Budapesti Vonósok, Palojtay János, a MÁV és a Dohnányi Zenekar, a Győri és a Pannon Filharmonikusok és még számos szólista fellép. A célfutás természetesen a Fesztiválzenekarra marad: ők este 9-től a Hamupipőke részleteivel búcsúznak (Müpa, február 4., egész nap).

Ugyanezen a napon a világ egyik legjobb mélyhegedűse lesz itt: Amihai Grosz nevét a Jerusalem Quartettel ismerte meg a közönség, a Berlini Filharmonikusok első brácsása az utóbbi időben viszont szólista szerepkörben is feltűnik. Martinů Rapszódiakoncertjét adja elő a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a hangversenyen Richard Strauss háború végén írt darabja, a Metamorfózisok éteri gyászzenéje is sorra kerül majd (Zeneakadémia, február 4., fél nyolc). A Rádiózenekar Rossini Stabat materét és Fauré Pelléas és Mélisande-szvitjét tűzi műsorra, az énekes szólisták névsora és Riccardo Frizza karnagy is csupa jót ígér (Zeneakadémia, február 8., fél nyolc). A Concerto Budapest egy orgonista polihisztorral lép fel. Thierry Escaich két orgonaversenyt játszik, saját kompozíciókat, és Franck, a nagy előd – a párizsi Saint Clotilde-bazilika megbecsült orgonistájának – művei is felcsendülnek (Müpa, február 8., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.