Interjú

„Rommá tekerjük”

Vörös Ákos és Zsuffa Aba – Analog Balaton

  • Soós Tamás
  • 2022. január 12.

Zene

Úgy nőtték ki magukat az egyik legnépszerűbb elektronikus zenekarrá, hogy sokáig szinte semmilyen zenét nem adtak ki. A négynegyedes tánczenét bluesos gitározással, sok improvizációval és generációs-közérzeti szövegekkel felütő Analog Balaton közel tíz év után hozta ki első lemezét. Sikerről, stílusról és a digitális jelenlét hiányáról is beszélgettünk velük.

Magyar Narancs: Egy színjátszó táborban találkoztatok gyerekkorotokban, de csak jóval később kezdtetek el együtt zenélni. Hamar rátaláltatok a saját stílusotokra?

Vörös Ákos: Amikor 19–20 évesen újra találkoztunk, Aba már komolyan zenélt. Én kis sáska voltam, csak bütykölgettem a számítógépen.

Zsuffa Aba: De feltöltötted a Soundcloudra a zenéidet, én pedig rád írtam, mert nagyon érdekesek voltak. Furcsák, de érdekesek. Mire te visszakérdeztél, hogy nincsenek-e elfekvőben a capella énektémáim. Mint minden zenésznek!

MN: Mi volt furcsa Ákos zenéiben?

Zsuffa Aba: Hogy mindenféle zenei szabályt mellőztek. Hallatszott rajtuk, hogy nem akkordokban gondolkodik. Innen-onnan kivágott, felvett, reverbezett hangok jöttek egymás után, négynegyedes ritmusban.

Vörös Ákos: Szétmintáztam az akkor megjelent zenéket, amik nagyon tetszettek: Forest Swords, Darkside, Four Tet. Kivágtam belőlük témákat, dobokat, letöltöttem a netről 110 bpm-es loopokat, kongatémákat, meg én is vettem fel hangokat, és mindet egymás mellé raktam. Fogalmam sem volt, hogyan épül fel egy szám, azt kerestem, mi szól jól, még akkor is, ha kicsit hamiskás.

Zsuffa Aba: Én egész életemben gitároztam, akkordokat, dallamokat játszottam, ezért nekem először furcsa volt olyan emberrel zenélni, aki másképp gondolkodik. Ugyanakkor borzasztóan inspiráló is. Ákos egyes dolgai nem illenek bele az adott harmóniakörbe, mégis izgalmasan szólnak. Én magamtól nem tudnék eljutni ezekre a pontokra, mert zavar, ha valami disszonáns, de meggyőzhető vagyok, és ez új helyekre viszi a zenénket.

Vörös Ákos: Miután Aba rám írt, lementünk az újpesti próbatermükbe, én toltam ki hangkártyán a zenét, ő rágitározott, cigizgettünk, és rögtön éreztük, hogy ez működik.

Zsuffa Aba: Lekapcsoltuk a lámpákat, szinte eltűntünk a térben, és puttyogtattunk, fantasztikus érzés volt.

Vörös Ákos: Sokáig táplálkoztunk az első élményből. Nem volt rajtunk kényszer, hogy ebből valaminek lennie kell, csak csináltuk.

Zsuffa Aba: Nekem akkor sok zenekarom volt, és erre inkább hülyéskedésként tekintettem. Aztán mégis ez lett a főcsapás az éle­tünkben.

MN: Négy évig csak a próbateremben zenéltetek. Hogyan éltétek meg, amikor hirtelen sikeressé vált az Analog Balaton?

Zsuffa Aba: Nekem éles volt a váltás. Kimentem fél évre Spanyolországba kiszellőztetni a fejemet, és úgy jöttem haza, hogy az Analog Balaton kivételével minden zenei projektemet abbahagyom. Ez 2017-ben történt. Utána kezdtünk el koncertezni. De ezt nem úgy éltük meg, hogy egy sikeres zenekarban játszunk, hanem hogy a döntéstől kezdve az Analog Balaton lett a legfontosabb dolog az életünkben. Akkor is az lenne, ha négy ember hallgatná.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.