Előbb megreformálta a teljes zeneipart a cég, majd eljött a szomorú valóság: lehúzott előadók, pénzen vett protekció, de néha még az sem biztos, létező művész zenéit hallgatjuk-e. Közben a főnök az ezen keresett pénzből fegyvergyárakat támogat.
Kétségbeesés, félelem és bizonytalanság. Ezt érezhetik most sokan az Egyesült Államokban Donald Trump lépéseit, intézkedéseit látva. De vajon milyen irányba megy az ország, és képes lesz-e a demokratikus intézményrendszer ellenállni az elnök ámokfutásának? Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő számol be írásában az Amerikában a napokban szerzett tapasztalatairól.
A semmiből jött a hír, amely szerint bizonytalan az ország legnagyobb fesztiváljának jövője. A zenei rendezvény amerikai tulajdonosa látszólag önhibáján kívül bukott a nagyobb volumenűre tervezett befektetéssel, a visszatérésre készülő Gerendai Károlynak pedig fel van adva a lecke.
Trump tényleg összehozta: két év és hat nap után béke van Izraelben és Gázában. Miközben a Hamász elengedi az izraeli túszokat, több ezer palesztin fogoly is kiszabadul. Abban csak reménykedni tudunk, hogy tényleg beköszönt-e a tartós béke, de az biztos, hogy lezárul egy különösen véres fejezet.
A bíróságok és a titkosszolgálat után a katonaságot is lábhoz parancsolná a Trump-kormányzat. A tábornokoknak tartott kínos eligazítás több volt erődemonstrációnál, és a hadsereg vezetőinek már most dönteniük kell, hagyják-e, hogy saját országuk polgárai ellen vezényeljék őket.
A Balaton-parti települések közül elsőként Balatonföldvár alkotott helyi rendeletet a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvényre hivatkozva. Szó sincs azonban a túlnépesedés megakadályozásáról, nem titkoltan a pluszbevétel lehetőségét látták meg a jogszabályban.
Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.
Soha nem látott hisztéria bontakozott ki a Fideszben, amiért a miniszterelnök-helyettestől megkérdezték, ki az a Zsolti bácsi. Ezzel párhuzamosan minden bizonyítékot nélkülöző hazugságkampányt folytat a kormány, közpénzmilliárdokból.
A rendezőt új filmje, a Jimmy Jaguár kapcsán kérdeztük. Démonokról, a független filmek előnyeiről és arról beszélgettünk, hogy miért tudja néha megjósolni a jövőt.
A Nobel-díjas író hét regényét válogattuk össze, amelyek szerkesztőségünk tagjai számára sokat jelentenek az 1985-ben megjelent Sátántangó óta – és már azt is tudjuk, hogy novemberben érkezik a legújabb Krasznahorkai László-kötet.
A Békés megyei városban csütörtökön délután futótűzként terjedt a hír, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas lett. Az író érettségije után, 18 évesen, 1972-ben, immár 53 éve hagyta el Gyulát, ahova csak néha tér(t) vissza. Évtizedek múltán megírta, a város már nem létezik.
Nem világos, milyen színjáték bontakozik ki szemünk előtt, az pedig végképp homályos egyelőre, végül hogyan döntenek: megteszik-e a „visszautasíthatatlan” ajánlatot, az érintett a tisztesség maradéka megőrzését választja vagy elfogadja az eddiginél is gátlástalanabb kézitusa katonájának szerepét a hatalomért.
A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.
Rendkívüli időket élünk.
Nem leplezhetjük el, hogy sötét fellegeket látunk magunk fölött, lapunk jövője bizonytalanabb, mint eddigi 35 éves történetében bármikor. A hatalom olyan intézkedésekre készül, amelyek továbbszűkítik a független sajtó lehetőségeit.
Ezért kérjük most a támogatást.
