A szerk.

A Fidesz fejfájára

A szerk.

Mikor kezdődött az 1990 utáni magyarországi demokrácia romlása? Amikor 2010-ben alkotmányozó többséget szerezve Orbán fokozatosan felszámolta vagy kiüresítette a köztársasági berendezkedés garanciáit és intézményeit? A választásokról rendelkező szabályok átírásakor, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette a többpárti versengésen alapuló parlamentáris váltógazdálkodást? Vagy a rezsim alaptörvényének negyedik módosításakor, amikor az országgyűlési többség lényegében fölszámolta a hatalommegosztást?

A folyamat, amely Magyarországot mára a gazdasági, társadalmi és politikai összeomlás szélére sodorta, talán ezeknél is korábban, a Fidesz mint párt megfojtásával indult.

De hát a Fidesz nagyon is jelenvaló, mondhatjuk erre. Kádereinek akár középszintig is képes a hazai átlagnál jóval kellemesebb, biztos megélhetést nyújtani, messze a legtöbb helyi szervezettel rendelkezik, vannak kongresszusai meg mindenféle rendezvényei, indul és rendre nyer is a választásokon – már  miért ne létezne?

Ez mind igaz, csakhogy a Fidesz mint párt semmiben nem hasonlít eleven, élő szerveződésre, működő politikai pártra. Az utolsó, igen halvány életjeleket 2006-ban produkálta, amikor a választási vereség után bizonytalan és gyorsan hamvába holt kísérlet történt Orbán leváltására. Az utódnak kiszemelt Áder János azonban pontosan látta, hogy ez már csak a kimúlt organizmus utórángása, és inkább a távoli, nyugodt EP-képviselőséget (majd a közeli köztársasági elnökséget) választotta a kíméletlen belharc és a biztos kudarc helyett. A Fidesz akkorra már a korlátlan hatalmú egyszemélyi vezető birtoka lett, amelyben semmiféle ellenállításnak helye nem volt – aki ilyenre vetemedett, az pillanatok alatt a pártsajtó (Hír Tv, Magyar Nemzet) célkeresztjébe került –, erről nem csak Áder, Pokorni, de egy sor nem politikus is mesélhetne.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.