A szerk.

A Fidesz fejfájára

A szerk.

Mikor kezdődött az 1990 utáni magyarországi demokrácia romlása? Amikor 2010-ben alkotmányozó többséget szerezve Orbán fokozatosan felszámolta vagy kiüresítette a köztársasági berendezkedés garanciáit és intézményeit? A választásokról rendelkező szabályok átírásakor, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette a többpárti versengésen alapuló parlamentáris váltógazdálkodást? Vagy a rezsim alaptörvényének negyedik módosításakor, amikor az országgyűlési többség lényegében fölszámolta a hatalommegosztást?

A folyamat, amely Magyarországot mára a gazdasági, társadalmi és politikai összeomlás szélére sodorta, talán ezeknél is korábban, a Fidesz mint párt megfojtásával indult.

De hát a Fidesz nagyon is jelenvaló, mondhatjuk erre. Kádereinek akár középszintig is képes a hazai átlagnál jóval kellemesebb, biztos megélhetést nyújtani, messze a legtöbb helyi szervezettel rendelkezik, vannak kongresszusai meg mindenféle rendezvényei, indul és rendre nyer is a választásokon – már  miért ne létezne?

Ez mind igaz, csakhogy a Fidesz mint párt semmiben nem hasonlít eleven, élő szerveződésre, működő politikai pártra. Az utolsó, igen halvány életjeleket 2006-ban produkálta, amikor a választási vereség után bizonytalan és gyorsan hamvába holt kísérlet történt Orbán leváltására. Az utódnak kiszemelt Áder János azonban pontosan látta, hogy ez már csak a kimúlt organizmus utórángása, és inkább a távoli, nyugodt EP-képviselőséget (majd a közeli köztársasági elnökséget) választotta a kíméletlen belharc és a biztos kudarc helyett. A Fidesz akkorra már a korlátlan hatalmú egyszemélyi vezető birtoka lett, amelyben semmiféle ellenállításnak helye nem volt – aki ilyenre vetemedett, az pillanatok alatt a pártsajtó (Hír Tv, Magyar Nemzet) célkeresztjébe került –, erről nem csak Áder, Pokorni, de egy sor nem politikus is mesélhetne.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Polt Péter írásbeli válaszából kiderül: azt sem tudja, miben folyik nyomozás

Elég súlyos ellentmondásra derült fény egy, az orosházi férfi kézilabdát érintő 1,3 milliárd forintos szabálytalan tao-felhasználási ügyben. A minden jel szerint költségvetési csalás gyanúja ügyében tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki azt válaszolta, hogy az ügyben nem indult büntetőeljárás. A Narancs.hu-t korábban és most is az ellenkezőjéről tájékoztatta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.  A Sportállamtitkárság hallgat az ügyben.

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.