A szerk.

Donnerwetter nochmal!

A szerk.

Jó pár nappal ezelőtt, de már az Olaf Scholz német kancellárnál tett látogatása után monumentális interjút adott Orbán Viktor a Budapester Zeitung nevű magyarországi német nyelvű kétheti lapnak. De olyat, amilyet azelőtt, az ún. enyhülés kezdete vagy mondjuk Willy Brandt óta sose, egy magyar kormányfő se. 

Csak pislogunk mi is – és hogy a németeknél mennyire tele lehet a nadrágocska (die Höschen), abba jobb bele se gondolni. Nagyon be lett nekik olvasva.

Ott kezdődött, hogy a kormányfő útban Scholz feltételezett tartózkodási helye felé áttanulmányozta a szövetségi kormány programját, és… ne tudják meg. Hogy elképedt, az enyhe kifejezés. „Azt egy világ választja el a miénktől!” És bár a különbség mibenlétét nem boncolgatta tovább az interjúalany, ez csak a kezdet volt. A hivatalos német politika ugyanis egyfajta magyarellenes frenézisben tobzódik mostanában. A főkolompos természetesen a kormányzó Szociáldemokrata Párt („a kancellárt is adó SPD ma a legmagyarellenesebb párt Európában”), de nehogy azt higgyék, hogy a többi sokkal különb lenne. „A CDU a saját útját járja, ami nem a mi utunk. Magyar szempontból a CDU ma már baloldali párt.” Az Európai Néppárt, az EPP pedig „baloldali pártcsalád”. Már „nem táplálunk reményeket” egyikkel kapcsolatban sem. És azzal se áltassa magát senki, hogy a bajor CSU egy fikarcnyival is különb lenne a fent soroltaknál. „Amit nagyon nehéz megértenünk.”

E szomorú tények méltóságteljes, férfiasan rezignált rögzítése mellett, azok mintegy kontrasztjaként, a kormányfő leszögezte azt is, hogy a régi barátság e semmivel ki nem érdemelt, egyoldalú felrúgása kizárólag a német politikusok műve (meg persze a német sajtóé), és a legkevésbé sincs szinkronban a két nép közti harmonikus viszonnyal. A magyarországi németek jól vannak, az óvodától az egyetemig tanulhatnak anyanyelvükön, a német gazdasági szereplők valóságos mennyországban érzik magukat. „Magyarországon nincs ellenérzés a németekkel szemben.” Pedig „Közép-Európában ritka az olyan ország, ahol a németek iránt több a pozitív, mint a negatív érzelem”. Ne is menjünk bele abba, hogy hány helyen utálják őket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Ide támasztotta a Párt

Karácsony után esni kezdett a hó, és mivel Magyarországon immár a téli csapadék természetes velejárója az is, hogy a vasúti közlekedésnek össze kell omlania, nem is keltett különösebb feltűnést, ha valaki nem ért célba, vagy nem ott ért célba, ahová utazni szeretett volna.

Hegyen-völgyön lakodalom

Peter Pellegrini szlovák államelnök december 23-án aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint fél év börtönnel lesz büntethető az a személy vagy tárgy, esetleg fogalom, aki szerint a Beneš-dekrétumok… mondjuk, kurva gázosak.

Egy pillanatra se feledjük

A Magyar Narancs online kiadása 2016 novemberében arról írt, hogy információink szerint „szexuális visszaélések és más szabály­talanságok miatt is nyomoz a rendőrség az Emmi Szőlő utcában található Budapesti Javítóintézetét érintően. Úgy tudjuk, a vizsgálatot egy névtelen bejelentést követően kezdték meg. Értesüléseinket a Budapesti Rendőr-főkapitányság is „megerősítette”, s az akkori fenntartó emberminisztérium is azt nyilatkozta lapunknak, hogy tudnak a nyomozásról.

„Tűrnek és kivárnak”

2026. január 3-án az Egyesült Államok gyors katonai akciója során a venezuelai fővárosban elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét, majd elszállították őket az országból. Miközben Maduróék a narkoterrorizmus vádjával néznek szembe, a Trump-kormányzat ki is nevezte az elnök utódját – az eddigi alelnököt. Miért fontos ennyire Venezuela az Egyesült Államoknak, s mik lehetnek a beavatkozás következményei – kérdeztük a térség szakértőjétől.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Elveszítve

Egyre több a hátrányos helyzetű gyermek a terepen dolgozók tapasztalatai szerint. A szerencsétlen sorsú fiatalok egyre agresszívebbek: a környezetükben élőket, egymást és saját magukat is bántják. A kutatások szerint a szegényebb járásokban tovább romlott a helyzet az elmúlt tíz évben.