A szerk.

Donnerwetter nochmal!

A szerk.

Jó pár nappal ezelőtt, de már az Olaf Scholz német kancellárnál tett látogatása után monumentális interjút adott Orbán Viktor a Budapester Zeitung nevű magyarországi német nyelvű kétheti lapnak. De olyat, amilyet azelőtt, az ún. enyhülés kezdete vagy mondjuk Willy Brandt óta sose, egy magyar kormányfő se. 

Csak pislogunk mi is – és hogy a németeknél mennyire tele lehet a nadrágocska (die Höschen), abba jobb bele se gondolni. Nagyon be lett nekik olvasva.

Ott kezdődött, hogy a kormányfő útban Scholz feltételezett tartózkodási helye felé áttanulmányozta a szövetségi kormány programját, és… ne tudják meg. Hogy elképedt, az enyhe kifejezés. „Azt egy világ választja el a miénktől!” És bár a különbség mibenlétét nem boncolgatta tovább az interjúalany, ez csak a kezdet volt. A hivatalos német politika ugyanis egyfajta magyarellenes frenézisben tobzódik mostanában. A főkolompos természetesen a kormányzó Szociáldemokrata Párt („a kancellárt is adó SPD ma a legmagyarellenesebb párt Európában”), de nehogy azt higgyék, hogy a többi sokkal különb lenne. „A CDU a saját útját járja, ami nem a mi utunk. Magyar szempontból a CDU ma már baloldali párt.” Az Európai Néppárt, az EPP pedig „baloldali pártcsalád”. Már „nem táplálunk reményeket” egyikkel kapcsolatban sem. És azzal se áltassa magát senki, hogy a bajor CSU egy fikarcnyival is különb lenne a fent soroltaknál. „Amit nagyon nehéz megértenünk.”

E szomorú tények méltóságteljes, férfiasan rezignált rögzítése mellett, azok mintegy kontrasztjaként, a kormányfő leszögezte azt is, hogy a régi barátság e semmivel ki nem érdemelt, egyoldalú felrúgása kizárólag a német politikusok műve (meg persze a német sajtóé), és a legkevésbé sincs szinkronban a két nép közti harmonikus viszonnyal. A magyarországi németek jól vannak, az óvodától az egyetemig tanulhatnak anyanyelvükön, a német gazdasági szereplők valóságos mennyországban érzik magukat. „Magyarországon nincs ellenérzés a németekkel szemben.” Pedig „Közép-Európában ritka az olyan ország, ahol a németek iránt több a pozitív, mint a negatív érzelem”. Ne is menjünk bele abba, hogy hány helyen utálják őket.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk