A szerk.

Gödörben

A szerk.

Trianon 100. évfordulójára (2020. június 4.) a kormány felállíttatja a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét. Vagyis inkább kiásatja: a tervek szerint ez egy hatalmas árok lesz az Országháznál (az induló ár 5 milliárd forint, de meglepődnénk, ha ennyiből ki is hoznák).

Az Alkotmány utca Kossuth téri torkolatától a Honvéd utcáig terjedő szakaszon egy száz méter hosszú, négy méter széles lejtő indul, amelynek a végénél egy hasadozott gránittömb lesz, a közepén örök lánggal, amely nem emelkedik az utcaszint fölé. A vájat két oldalába Nagy-Magyarország településneveit vésik (ajánljuk ehhez a Lelkes György-féle kitűnő Magyar helységnév-azonosító szótárat).

Bár az emlékhely deklaratíve a nemzeti összetartozást hirdeti, fölállításának szándékáról, a tervezésről semmiféle közös, ha úgy tetszik, nemzeti szintű gondolkodás nem volt (például arról, hogy egyáltalán szükség van-e ilyesmire), és ennek még az imitálására sem pazarolt a kormány legalább egy nyomorult nemzeti konzultációt.

Lesz tehát egy össznemzeti árkunk, végpontján (ám valójában a középpontjában) a töredezett gömbbel, a széthasított magyar glóbusszal, az egésszel – viszonylag egyszerű rugóra járó szimbolika, érteni is fogja, akinek kell. A világ mindig is a magyarok, e szabadságát mindenki ellen bármikor megvédeni kész hős nép rontására tört, a múltban is meg most is, rohadt kisantant, rohadt franciák, rohadt Nyugat, rohadt EU, rohadt Soros (zsidók), rohadt liberálisok, kommunisták (zsidók), rohadt migránsok (akik pro forma arabok, sárgák meg feketék, funkciójukat tekintve azonban: zsidók).

Ah, de hagyjuk végre ezt a „balliberális” (zsidó) értelmezési keretet! Ha ugyanis állítunk az optikán, máris azt látjuk, hogy a kormány emlékműterve a legigazabb önismereten és önkritikán alapul. Az árok persze továbbra is a sír, hol nemzet süllyedt – és süllyed! – el, de nem a Nyugat és „hazai liberális kiszolgálóik” aknamunkája miatt, hanem az uralkodó politikai elit felelőtlen, indokolatlanul megalomán politikája miatt. Mely politikai osztály az alkalmatlansága, nemzet- és országrontó sovinizmusa miatt képtelen volt élni azzal a csodaszámba menő lehetőséggel, amelyet 1867-ben megkapott; amely délibábokat kergetett a 30 milliós „Magyarbirodalomról”, de közben a nepotizmusa, a korruptsága, és az ezt leplező egyre erőszakosabb politizálása miatt lezüllesztette és szétrohasztotta, majd a katasztrófába lökte hazáját.

Az Európai Unió kábé a legnagyszerűbb dolog, ami ezzel az országgal Trianon után történt: kivételes lehetőség a modern, polgári Magyarország megteremtésére és arra, hogy a Trianon nyomán a határon túlra került magyarok a határok megszűntével félelem nélkül lehessenek úgy és annyira magyarok (vagy románok vagy zsidók vagy hottentották), ahogyan és amennyire akarnak. A gazdasági és civilizációs felzárkózáshoz az unió, pontosabban a francia, német, holland, belga, osztrák, svéd, dán, finn, luxemburgi adófizetők korábban elképzelhetetlen mennyiségű forrást biztosítottak nekünk – nos, ezt játssza el véglegesen a magyar politikai osztály 2010 óta regnáló halmaza az alkalmatlansága, nepotizmusa, korruptsága és a mindezt leplezni kívánó agresszív, kalandor kül- és belpolitikája miatt. A magyar kormány tagjai egyre inkább páriák a művelt világban, és mivel a magyar- és Európa-ellenes praktikáik miatt Orbánék oly sokszor takaróznak azzal, hogy önmagukat Magyarországgal azonosítják, hovatovább maga a Magyar Haza válik páriává Európában.

Úgyhogy Orbánék nem is építtethetnének autentikusabb emlékművet, mint ezt a baszom nagy gödröt, amelyben ott van Magyarország jelene és lehetséges jövője. Nem csak jelképesen.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.