A Publicus szerint a Tisza Párt EP-listája 25, Dobrevék szövetsége 15 százalékon áll a biztos szavazók körében

  • narancs.hu
  • 2024. június 7.

Belpol

A Mi Hazánknak 5, a Momentumnak és a Kutyapártnak 4-4 százalékot mértek.

A biztos szavazók 43 százaléka mondta, hogy a Deutsch Tamás vezette Fidesz-KDNP listájára fog szavazni a vasárnapi választásokon, a Magyar Péter-féle Tisza Pártot 25, a Dobrev Klára által vezetett DK-MSZP-Párbeszéd szövetség listáját pedig 15 százalék választaná – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív felméréséből.

A június 3–5. között készült kutatás szerint az ellenzéki összefogást Toroczkai László és a Mi Hazánk követi 5 százalékkal, míg a Donáth Anna vezette Momentum listáját és a Kétfarkú Kutya Párt listáját, amelynek első helyén Le Marietta szerepel, 4-4 százalék választaná. A többi pártnak szinte esélye sincs a bejutásra: a Róna Péter nevével fémjelzett Jobbik 2, az Ungár Péter vezette LMP pedig 1 százalékon áll.

Amennyiben ez az eredmény születne a vasárnapi voksoláson,

az 11 európai parlamenti mandátumot jelentene a Fidesz-KDNP-nek, 6-ot a Tisza Pártnak, 3-at a baloldali összefogás pártjainak és egyet a Mi Hazánknak.

A párt nélküli bizonytalanok csoportjának 35 százaléka – ha mégis választani kell – a válaszadás pillanatában a DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek szövetsége mellett döntött volna, 26 százalék a Tisza Pártot, 11 százalék a Momentumot, 9 pedig a Fidesz jelölte volna meg az EP-választáson. Közülük 6 százalék a Mi Hazánk, 5 százalék az MKKP, 4 pedig a Jobbik listáját nevezte meg a választásaként. A részvételüket ígérő, de egyelőre párt nélküli bizonytalanok körében a legmagasabb, összesen 44 százalék azoknak az aránya, akik az adatfelvétel után, az utolsó napokban, vagy éppen a szavazófülke magányában fogják meghozni a végső döntést.

A Népszava péntek reggel egy másik Publicus-kutatást is közzétett, amely azt vizsgálta, hogyan befolyásolják a pártválasztást a hónapokkal ezelőtti kegyelmi botrány hullámai, valamint a mostani államfő, Sulyok Tamás körüli ügyek. Arra a kérdésre, hogy „a júniusi önkormányzati választásokon máshogy fog-e szavazni, mint ahogy akkor szavazott volna, ha nem lettek volna ezek a botrányok”, 11 százalék felelt igennel. A legnagyobb arányban Magyar Péter hívei válaszoltak erre a kérdésre igennel (22 százalék), míg az ellenzékiek 12, a Fidesz-KDNP szavazóinak 6, a bizonytalanoknak pedig szintén 12 százaléka tette volna máshová az ikszet év elején.

A reprezentatív felmérésből az is kiderül:

az emberek 60 százaléka szerint nem maradhat tovább államfő Sulyok Tamás, valótlan állításai és a földügyekben felmerült, vitatott szerepe miatt.

Még a Fidesz-KDNP szavazóinak 27 százalékai is úgy vélekedik, hogy mennie kellene az államfőnek. Az emberek csaknem kétharmada (64 százalék) hallott arról is, hogy Sulyok Tamás nem mondott igazat az édesapjáról, állításával ellentétben nem ítélték halálra az előző rendszerben és – ahogy Karsai László történész fogalmazott – „az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt”. Bár már hónapok teltek el, még mindig 82 százalék tartaná fontosnak, hogy kiderüljön, pontosan mi történt, miért kapott kegyelmet bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese, az akkori pedofil igazgatót mentegető K. Endre. Ehhez képest csak 16 százalék gondolja úgy, hogy lezártnak tekinthető az ügy Novák Katalin és Varga Judit lemondásával.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.