Farkas Éva Erzsébet polgármester (Fidesz–KDNP) és Lázár János építési és közlekedési miniszter augusztus 20-án fél 11-kor együtt adja át majd a makói városházán a díszpolgári címet igazoló oklevelet Buzás Péternek, a város korábbi MSZP-s polgármesterének.
Tüntetni a kormány ellen
Buzás Péter kitüntetéséről június 26-án, szerdán határozott a makói képviselő-testület. Aznap Farkas Éva Erzsébet a Facebookon bejelentette a döntést, méltatva Buzás életművét, „mellyel általános elismerést szerzett, és hozzájárult Makó város jó hírnevének öregbítéséhez”.
Buzás Péter egy Mártélyhoz közeli tanyán született 1952-ben, a szülei 25 holdon gazdálkodtak, amíg lehetett. A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett, tagja volt az irodalmi színpadnak. Dísznövénytermesztő szakmát is szerzett, majd esti tagozaton végezte el a jogi egyetemet. 1974-től a makói tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályán dolgozott. Másodállásban a feleségével krizantémot, majd szegfűt termelt. A rendszerváltás idején már ő vezette a tanácsi hivatalt, levezényelte az önkormányzati választást, gratulált Sánta Sándor polgármesternek, aztán a virágtermesztő vállalkozására koncentrált. 1994-ben az MSZP és az SZDSZ jelöltjeként legyőzte Sánta Sándort. Buzás kormánypárti polgármester lett, de az akkor egészen más szabadsággal járt, mint most.
„Amikor a Horn-kormány be akarta zárni a makói kórházat, az MDF-irodában összegyűltünk, jobboldali pártszervezetek vezetői, hogy tiltakozást szervezzünk” – mondja a Narancsnak Domokos László, az MDF makói szervezetének akkori elnöke. „Egyszer csak nyílik az ajtó, jön be a polgármester. Mondom neki, Péter, most mi itt megbeszélést tartunk, tüntetni fogunk a kormányod ellen. »Tudom«, ezt mondta, »én is azért jöttem, ott a helyem«. Együtt tüntettünk. Akkor nagyot nőtt a szememben. Volt közöttünk világnézeti különbség, de a második Orbán-kormány működése óta szerintem már egyetértettünk közéleti kérdésekben is.”
Ment előre
Buzás húsz évig volt Makó polgármestere, 2006 és 2010 között országgyűlési képviselője is. Első ciklusában felmérte, hogy az önkormányzat működtetése egyre többe kerül, fejlesztésre pedig kevesebb jut. Azzal az érvvel, hogy nem lehet felélni a város jövőjét, vezetésével a képviselő-testület átalakította az intézményrendszert. Sok konfliktust vállalva iskolákat vont össze, majd egyes tagiskolákat kiürített. Pedagógusokat bocsátottak el, a művelődési központból és a városgazdálkodási vállalatból is közhasznú társaság lett. A megtakarítások révén jutott pénz a pályázatok önerejére.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
