Ab: Alaptörvény-ellenes a bérlakások kényszerprivatizációja

  • MTI/narancs.hu
  • 2021.07.22 16:04

Belpol

Nem biztosít megfelelő garanciákat a műemlékvédelemre, és kártalanítani kell az önkormányzatokat is. 

Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

A bérlakástörvényről korábban többször is írtunk: az egész törvényjavaslat a vári lakosoktól indult el, akik nehezményezték, hogy a kilencvenes évek elején ők nem vehették meg bérlőként – más tanácsi lakásokkal ellentétben – olcsón bérleményüket. Böröcz László fideszes képviselő azonban májusban olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelynek értelmében nagyon olcsón, a forgalmi érték 15-30 százalékáért lehetne megvásárolni az összes önkormányzati bérlakást. A tervezet komoly felháborodást keltett, többen az elmúlt évtizedek legkárosabb döntéseként értékelték, szakemberek figyelmeztettek a káros hatásaira

Több módosítás után azonban végül olyan javaslatról szavazott a parlament, amely szerint csak arra a mintegy 1500 fővárosi ingatlanra vonatkozna a kedvezményes megvásárlás lehetősége, ami a budai Vár és az Andrássy út világörökségi helyszínén és védőövezetében található. 

A megszavazott törvényt Áder János köztársasági elnök küldte el az Ab-nek, az államfő álláspontja szerint ugyanis a jogalkotói cél és a megvalósítását szolgáló vételi jog összeegyeztethetetlen a kulturális örökség részét képező épített környezet, ezen belül különösen a műemléki védelem alatt álló építmények védelmének és megóvásának alaptörvényi követelményével.

Ugyanis míg a jelenleg hatályos szabályozás szerint műemléképületben lévő lakást kizárólag a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezései szerint lehet eladni, addig az új törvény rendelkezései szerint a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körét meg lehetne venni bárkinek.

A köztársasági elnök szerint ez a kulturális értékek védelmének és megőrzésének garanciáját képező visszalépés tilalmába ütközik, továbbá az önkormányzati tulajdonjog ilyen korlátozásának szükségessége nem indokolható és aránytalan.

Az Ab kimondta, hogy

az önkormányzatoknak az elvesztett lakásokért megfelelő ellenszolgáltatást kell kapnia, az értékarányosság biztosításának módját pedig a törvényhozó alakítja ki.

A törvény szerint az is megvehetné a bérlakását az önkormányzattól, aki csak 5 éve bérelte azt, de az Ab álláspontja szerint a megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja.

Az Ab ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.

Az Ab kifejtette azt is, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatban nem lehet visszalépni, vagyis az egyszer már elért védelmi színvonal nem csökkenhet: alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítésekor az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék a védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltás után is.

Ebben az esetben pedig ez különösen lényeges garancia lenne, ugyanis az érintett lakások először kerülnének ki állami vagy önkormányzati tulajdonból. Az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához - mondta ki a testület.

Az Ab ezért alkotmányos követelményként állapította meg, hogy ha a műemléképületben lévő lakások bérlői akarják megvenni a lakást, akkor a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez, döntéshozatala során a műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá.

A határozat meghozatalában 13 alkotmánybíró vett részt, közülük különvéleményt fogalmazott meg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Márki Zoltán, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk