Egy betéti társaság tagja alkotmányjogi panaszt terjesztett be az Alkotmánybírósághoz (Ab) a nyáron módosított katatörvény kapcsán – írja a Napi.hu.
A panaszos arról ír, hogy a kataadózás megszüntetése "alapvetően befolyásolja teljes gazdasági tevékenységünket, alapjogi sérelmet okozva ezzel számomra", majd felsorolja a 2022. augusztus 1-jén hatályba lépett katatörvény módosítása kapcsán az Alaptörvény megsértett passzusait:
- a felkészülési idő elmaradását, mondván annyira kirívóan rövid időt adtak a döntésre, hogy nyilvánvaló, a jogszabály címzettjei jóhiszeműségük, legjobb szándékuk és igyekezetük ellenére sem – vagy csak rendkívüli erőfeszítések árán – tudnának kötelezettségeiknek eleget tenni. (Ennek tilalmát egy 2019-es Ab-döntés is megerősítette.)
- az egyeztetés elmaradását, igaz, az eddig irányadó jogértelmezés szerint az általános egyeztetési kötelezettség be nem tartása nem eredményez alaptörvény-ellenességet, ahhoz az is kell, hogy az általános egyeztetési kötelezettség figyelmen kívül hagyása egyben konkrét alaptörvényi rendelkezések sérelmét is eredményezze. (Ezt egy 2012-es Ab-határozat mondta ki.)
- az emberi méltóság súlyos sérelmét, mondván a törvény előkészítésének, elfogadásának és hatályba léptetésének ez a módja nemcsak a közvetlenül érintetteknek, a közvetetten érintetteknek (a katás vállalkozók családtagjainak, ügyfeleinek), a jogalkalmazóknak, hanem valamennyi magyar állampolgárnak azt üzeni, hogy róluk, mint tárgyakról dönthetnek, hiszen a jogalkotásban semmit nem számít a véleményük, az érdekeik semmibe vehetők.
- a panaszos kitér arra is, hogy a jogállamiság elvébe a valódi társadalmi egyeztetés is beletartozik,
- sérelmezi azt is, hogy a jogszabály a hatályba lépése előtt létrejött jogviszonyokat is megváltoztatja, ezzel pedig visszaható hatályú, amit az Ab korábban tiltott.
- az emberi méltósághoz való jogot is sérti a panaszos szerint a törvény, mondván az államnak tartózkodnia kell olyan intézkedések törvénybe foglalásától, amelyek alkalmazása súlyosan veszélyezteti a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. "Az adóév közepén rám kényszerített váltással felmerülő bevételkiesésem, kvázi a jogalkotó által intézményesített bevételelvonás – amely nem csak időzítésében, de arányaiban is súlyosan érinti megélhetésemet és családom fenntartását –, azon kategóriába sorolható, amely már az emberi méltóságot érintő beavatkozás a jogalkotó részéről" – érvel a panaszos.
- a panaszos szerint alaptörvényellenes, önkényes különbségtételt valósított meg a jogalkotó a bt. tulajdonosával szemben, amikor úgy döntött, hogy minden – eddig ilyen formában adózó – betéti társaság megszűnik kisadózó vállalkozás lenni.
- Végül a panaszos véleménye szerint a katatörvény egésze nemzetközi szerződésbe is ütközik, mivel az ellentétes az Emberi jogok európai egyezményével, különösen a gazdasági tevékenységet is magában foglaló tulajdonvédelmi klauzulával, nincs legitim célja a törvényi beavatkozásnak, a törvényi rendelkezések nem érik el azt a szintet, ami a beavatkozás előfeltétele (quality of law), és nem felel meg a fair balance tesztnek sem, mivel aránytalan terhet ró az érintettekre, és jogszabályi elkövetési tárgyként kezeli őket. Ez alól kivételt képeznek a személyszállító fuvarozók, a taxisok, mivel ők maradhattak a régi adózási formánál, ami egyértelműen diszkriminatív, tehát sérti az egyezmény 14. cikkét.
