A napokban eltűntek a váci Földváry tér sárga színű, közterületi szelektív hulladékládái. Ez annak fényében váratlan, hogy a kihelyezett hulladékszigetekről a szolgáltató, a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodó Nonprofit Kft. (DTKH) május környékén hetekig nem vitte el a hulladékot, s az ezért szabályosan kifolyt az utcára. (Lásd: Koszkáosz a váci lakótelepen…, magyarnarancs.hu, 2022. május 26.) A DTKH érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy az önkormányzat kérésére számolják fel a szelektív szigeteket, amelyeket sokan illegális szemétlerakóként használtak, s azokat így rendszeresen elöntötte a mocsok. A DTKH ezentúl „házhoz menő rendszerben biztosítja az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok elszállítását”, azaz mostantól a váciaknak (is) átlátszó zsákokban kell kitenniük a kommunális kukák mellé a szelektív hulladékot, ahonnan azt a szolgáltató elszállítja. Még az is lehet, hogy ez az új rendszer valóban jobb lesz, ám a városban a szeméthegyek az elmúlt hónapokban nem csak az illegális lerakások miatt nőttek meg. S nem csak Vácot sújtja a szemétválság.
Az ország több vidékén aktív DTKH a Pest megyei működési területén komoly ellátási gondokkal küzd, több településen a szemét napokig, sokszor hetekig az utcán hevert. Vargha Nóra fóti önkormányzati képviselő például arról számolt be lapunknak, hogy június végére a szelektív és a zöld hulladék elszállítása komoly csúszást szenvedett, a zsákok pedig a házak előtt foszladoztak (lásd: Fótot is elérte a Pest megyei hulladékkáosz…, magyarnarancs.hu, 2022. június 26.). Amikor végül elvitték a szemetet, helyi lakosok arról töltöttek fel képeket egy Facebook-csoportba, hogy a DTKH munkatársai a zöld és a kommunális hulladékot egyszerűen összeborították. De az elmúlt időben Nagykőrösön, Gyömrőn, Ráckevén, Szigetszentmártonban, Monoron, Tápiószecsőn, Mendén, Kunszentmiklóson, Jakabszálláson, Délegyházán, Tápiószelén, Ócsán, Dömsödön és Pécelen is hosszú hetekig elmaradt a különböző hulladékok elszállítása.
A fennakadást most lélegzetvételnyi rendeltetésszerű működés váltotta fel sok településen, de forrásaink attól tartanak, ez nem lesz tartós. A hulladékgazdálkodás ugyanis komoly gondokkal küzd évek óta – vagy inkább azóta, hogy a Fidesz-kormányok 2010-től szétbarkácsolták az addig jól működő, piaci alapú rendszert. (Erről lásd: Káosz és kosz, Magyar Narancs, 2018. október 27.)
Régen minden jobb volt
A külföldi tulajdonú cégek és a hazai önkormányzati társulások sikeresen és nyereségesen látták el a hulladékgazdálkodási feladatokat 2010 előtt. Az akkor hatalomra került kormánynak azonban más elképzelései voltak erről a tevékenységről. 2011-től több állami szerv (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft., Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Minisztérium) is foglalkozott a területtel – e hivatalok többségét azóta felszámolták. Aztán 2012-ben befagyasztották – a településenként egyébként nagyon eltérő – lakossági tarifákat, egy évre rá pedig a rezsicsökkentés jegyében 10 százalékkal csökkentették a szolgáltatás díját; miközben a hulladékudvaroknak és lerakóknak fizetendő díjak egyre csak nőttek. Egészen addig a szemétgyűjtést nagy, külföldi hátterű cégek végezték, amelyek egy-egy területért feleltek, s mert ezek nem kívántak nyomott hatósági áron szolgáltatni, 2013-ban színre lépett az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Megvásárolta először a német tulajdonú Remondis Magyarország Holding Kft.-t, majd létrehozta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t (NHSZ). 2014-ben az osztrák tulajdonú AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. is az államé lett, s így több millió háztartás került az NHSZ fennhatósága alá. A társaságnak jelenleg több tucat leányvállalata van szerte az országban, így az állam jókora befolyással bír a piacon.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
