Káoszos hulladékszállítás Pest megyében

Áll a kukabál

Pest megye számos településén hetekig nem vitték el a házak elől a szelektíven gyűjtött szemetet, előfordult, hogy a háztartásit se. A részben államosított és központosított, rezsicsökkentéssel sújtott hulladékgazdálkodási rendszer megbukott. A lakosok az önkormányzatokat okolják, de a kormánynak és a Fidesznek is kellemetlen a helyzet.

A napokban eltűntek a váci Földváry tér sárga színű, közterületi szelektív hulladékládái. Ez annak fényében váratlan, hogy a kihelyezett hulladékszigetekről a szolgáltató, a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodó Nonprofit Kft. (DTKH) május környékén hetekig nem vitte el a hulladékot, s az ezért szabályosan kifolyt az utcára. (Lásd: Koszkáosz a váci lakótelepen…, magyarnarancs.hu, 2022. május 26.) A DTKH érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy az önkormányzat kérésére számolják fel a szelektív szigeteket, amelyeket sokan illegális szemétlerakóként használtak, s azokat így rendszeresen elöntötte a mocsok. A DTKH ezentúl „házhoz menő rendszerben biztosítja az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok elszállítását”, azaz mostantól a váciaknak (is) átlátszó zsákokban kell kitenniük a kommunális kukák mellé a szelektív hulladékot, ahonnan azt a szolgáltató elszállítja. Még az is lehet, hogy ez az új rendszer valóban jobb lesz, ám a városban a szeméthegyek az elmúlt hónapokban nem csak az illegális lerakások miatt nőttek meg. S nem csak Vácot sújtja a szemétválság.

Az ország több vidékén aktív DTKH a Pest megyei működési területén komoly ellátási gondokkal küzd, több településen a szemét napokig, sokszor hetekig az utcán hevert. Vargha Nóra fóti önkormányzati képviselő például arról számolt be lapunknak, hogy június végére a szelektív és a zöld hulladék elszállítása komoly csúszást szenvedett, a zsákok pedig a házak előtt foszladoztak (lásd: Fótot is el­érte a Pest megyei hulladékkáosz…, magyarnarancs.hu, 2022. június 26.). Amikor végül elvitték a szemetet, helyi lakosok arról töltöttek fel képeket egy Facebook-csoportba, hogy a DTKH munkatársai a zöld és a kommunális hulladékot egyszerűen összeborították. De az elmúlt időben Nagykőrösön, Gyömrőn, Ráckevén, Szigetszentmártonban, Monoron, Tápiószecsőn, Mendén, Kunszentmiklóson, Jakabszálláson, Délegyházán, Tápiószelén, Ócsán, Dömsödön és Pécelen is hosszú hetekig elmaradt a különböző hulladékok elszállítása.

A fennakadást most lélegzetvételnyi rendeltetésszerű működés váltotta fel sok településen, de forrásaink attól tartanak, ez nem lesz tartós. A hulladékgazdálkodás ugyanis komoly gondokkal küzd évek óta – vagy inkább azóta, hogy a Fidesz-kormányok 2010-től szétbarkácsolták az addig jól működő, piaci alapú rendszert. (Erről lásd: Káosz és kosz, Magyar Narancs, 2018. október 27.)

Régen minden jobb volt

A külföldi tulajdonú cégek és a hazai önkormányzati társulások sikeresen és nyereségesen látták el a hulladékgazdálkodási feladatokat 2010 előtt. Az akkor hatalomra került kormánynak azonban más elképzelései voltak erről a tevékenységről. 2011-től több állami szerv (Országos Hulladékgazdálkodási Ügy­nökség Nonprofit Kft., Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, Pest Megyei Kormányhivatal, Földművelésügyi Minisztérium) is foglalkozott a területtel – e hivatalok többségét azóta felszámolták. Aztán 2012-ben befagyasztották – a településenként egyébként nagyon eltérő – lakossági tarifákat, egy évre rá pedig a rezsicsökkentés jegyében 10 százalékkal csökkentették a szolgáltatás díját; miközben a hulladékudvaroknak és lerakóknak fizetendő díjak egyre csak nőttek. Egészen addig a szemétgyűjtést nagy, külföldi hátterű cégek végezték, amelyek egy-egy területért feleltek, s mert ezek nem kívántak nyomott hatósági áron szolgáltatni, 2013-ban színre lépett az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Megvásárolta először a német tulajdonú Remondis Magyarország Holding Kft.-t, majd létrehozta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t (NHSZ). 2014-ben az osztrák tulajdonú AVE Magyarország Hulladékgazdálkodási Kft. is az államé lett, s így több millió háztartás került az NHSZ fennhatósága alá. A társaságnak jelenleg több tucat leányvállalata van szerte az országban, így az állam jókora befolyással bír a piacon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.