A Balaton lehet az idei turizmus nagy vesztese

Belpol

A magyaroknak nem lesz pénze a magyar tengerre, legfeljebb Dalmáciára vagy a bolgár tengerpartra. Vagy arra sem. A külföldi turisták pedig sok mindenre kíváncsiak, de a Balatonra nem nagyon.

„Kiszámoltam: 35 ezer forint, ha a két gyerekkel lemegyünk a Balatonra egy napra. Strandbelépő, parkolás, egy-egy lángos és üdítő. És még a benzint bele se számoltam.” – meséli Endre. Szerinte komolyan érdemes elgondolkodni, hogy nem jobb-e külföldre menni. Ha a szálláshelyeket is számításba vesszük, szinte nem is kérdéses, az idén nem nagyon éri meg a Balatonra menni, kivéve persze, ha van saját ház, saját infrastruktúra.

A tengerpart olcsóbb

Egy hét Balaton két gyerekkel persze ennél sokkal többe kerül. Próbaképp július 1-8. között néztünk ajánlatokat a Booking.com oldalon. A legolcsóbb ajánlat – ami nem kemping – nagyjából 180 ezer forint volt. Nem a legeslegolcsóbbat néztük, hanem azt az árat, amennyiért átlagban, jellemzően a legolcsóbban ki lehet jönni. Ezek jellemzően apartmanok, magánszállások.

Ugyanezen időszakra Isztrián már 130 ezer forintért is kaphatunk szállást, Dalmáciában pedig 120 ezer forintért – itt is érvényes, hogy nem a legolcsóbbat vettük, hanem azt a sávot, ahol már van választék. Trieszt környékén kicsivel drágább minden, de 210 ezer forintért tudnánk itt is elfogadható apartmant találni. Szlovénia nagyjából a balatoni árszint körül van – a horvát és az észak-olasz ajánlatok között. A legolcsóbb egyértelműen a bolgár tengerpart: itt már 90 ezer forintért lehet szállást szerezni – fontos, hogy Bulgáriánál csak a nagyon jó és a kiváló minősítésű szállásokat néztük, mert közepes értékelésű szállás van 40-50 ezer forintért is a vizsgált időszakra.

Teljesen nyilvánvaló, hogy ha autós nyaralást terveznénk, de azért nem mennénk túl messzire, akkor nem túl versenyképes a Balaton a szállásdíjakat nézve, a többiről nem is szólva. A brutális magyarországi inflációnak hála Európában már egyre kevesebb ország számít drágának, vagyis sehol máshol nem nőttek az árak olyan mértékben, mint itthon. Ami a repülős nyaralásokat illeti, valószínűleg azt is ki lehet hozni versenyképesebbre, mint a Balaton, de itt már sok minden függ az egyéni preferenciáktól, illetve attól, hogy milyen áron sikerül megcsípni a repülőjegyet, ezért erre nem készítettem számítást. 

A semmi még olcsóbb

De nemcsak arról van szó, hogy a Balaton drága. Akiket korábban arról kérdeztem, hogy mi mindenről kellett lemondaniuk a magas árak miatt, sok esetben említették az utazást, nyaralást. Nem a balatoni nyaralást, hanem ahogy van az utazást. Ez azt jelenti, hogy a lakosság jelentős hányadának egyáltalán nem lesz forrása az idén nyaralásra – eleve nagyjából a magyarok fele engedheti meg magának a nyaralást, ez az arány az idén azonban még inkább romlani fog.

És ez már most is látszik. Az áprilisi turisztikai adatokat nézve sokan csak a településtábla végéig tudnak az idén elmenni, ha levegőváltozásra vágynak. A kereskedelmi szálláshelyeken csökkent az eltöltött vendégéjszakák száma az idén áprilisban az előző év áprilisához képest – korábbi számokat nem igazán érdemes nézni a Covid miatt, a 2019-es adatokkal pedig módszertani változás miatt nem lehet összevetni az idei számokat. A csökkenés nem jelentős, hiszen tavaly 2 millió 89 ezer eltöltött vendégéjszaka után az idei áprilisi 2 millió 70 ezer nem nagy visszaesés.

Drámai a különbség azonban a belföldi és a külföldi turisták adatai között.

Míg a külföldiek újra megérkeztek Magyarországra – és ezen belül főként Budapestre –, addig a hazai turizmus az idén nyáron nagy valószínűséggel földbe fog állni.

A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma áprilisban 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; számukra különösen vonzó a gyenge forint. Ezen belül Budapesten a növekedés meghaladta a tíz százalékot.

A magyarok azonban beletapostak a fékbe a tavalyi a Covid utáni kiszabadulás és kiköltekezés után: úgy, hogy a 2022-es év turizmusa nem érte el a csúcsévben, 2019-ben tapasztalt szinteket. Tavaly áprilisban 1 millió 105 ezer vendégéjszakát töltöttek a magyarok belföldi szálláshelyeken, az idén áprilisban viszont csak 1 millió 12 ezret. A visszaesés jelentős, 8,4 százalék országosan, ezen belül a Balatonon 11 százalék.

Katasztrofális nyár jöhet

És ez még csak április. Semmi sem utal arra, hogy jobb lesz a helyzet nyáron. Mivel a növekedést a külföldiek adják, akik tipikusan Budapestre jönnek, az idei év katasztrofális is lehet a Balatonra és általában a vidéki régiókra nézve. Érdekes lesz e tekintetben a hagyományosan sok külföldit vonzó Hévíz és Hajdúszoboszló.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a jelentős visszaesés oka mennyiben a pénztelenség és mennyiben az, hogy egyszerűen túl drága a hazai nyaralás. Arra nincs pontos adat, hogy hányan mennek külföldre nyaralni, csak közvetett információkból lehet valamikor az év végén következtetéseket levonni; például a külföldi bankkártyás költések alakulása jó támpontot nyújthat majd.

A fogyasztási adatok alapján azonban inkább az várható, hogy az idén inkább sehová sem mennek a magyarok.

Az élelmiszerárak és a rezsiköltségek emelkedése miatt a lakosság elsősorban a szolgáltatásokról, a tartós fogyasztási cikkekről mondott le, és könnyű belátni, hogy a nyaralás is az a tétel, amit még viszonylag könnyű lehúzni a listáról. Ez alapján azok a régiók, amelyek a tavalyi kirajzás nyertesei voltak, az idén különösen rossz évre számíthatnak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.