Az APEH és az adatok: Vigyázz! Frissen másolva!

szerző
Ballai József
publikálva
2003/7. (02. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Jogtalannak tartott adatmentés és nyilatkozattételre felszólított utazási irodák - az APEH elleni támadásoktól hangos manapság a közélet. Simicska Lajos volt adóhivatali elnök följelentette utódját, Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos szerint a hivatal törvénytelenül kérdezősködik egyes Borsod megyei utazási irodáknál a 300 ezer fölötti értékben külföldi utakra befizető ügyfelekről. Kövér László a miniszterelnököt kívánja interpellálni a múlt augusztusi APEH-es adatmentés miatt, míg az MDF

Jogtalannak tartott adatmentés és nyilatkozattételre felszólított utazási irodák - az APEH elleni támadásoktól hangos manapság a közélet. Simicska Lajos volt adóhivatali elnök följelentette utódját, Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos szerint a hivatal törvénytelenül kérdezősködik egyes Borsod megyei utazási irodáknál a 300 ezer fölötti értékben külföldi utakra befizető ügyfelekről. Kövér László a miniszterelnököt kívánja interpellálni a múlt augusztusi APEH-es adatmentés miatt, míg az MDF

mindkét eset okán vizsgálódni akar. A dolgot azonban gyanússá teszi, hogy ez utóbbi vád rendre egybemos két, teljességgel különálló folyamatot: az ún. "hosszú bájtok éjszakájának" vizsgálatát, illetve az APEH adatállományának egy előre meghatározott időpontban, utasításra történt mentését.Király László György, az APEH kormányváltás után kinevezett elnöke 2002 nyarán bejelentette: vizsgálatot indít annak kiderítésére, történt-e - történhetett-e egyáltalán - bármiféle beavatkozás az adóhivatal számítógépes adatbázisába az 1998-2002 közötti időszakban. Vagyis van-e alapja annak, amit a politikai folklór a

"hosszú bájtok éjszakája"

kifejezéssel illet? Az előző ciklusban az ellenzék azt állította: Simicska Lajos adóhivatali elnöksége idején bizonyos cégadatokat megmásítottak, eltüntettek, amikor 1998 novemberében a halottak napjára hivatkozva egy egész APEH-igazgatóságot szabadságoltak.

Király ekkor még arról beszélt, hogy a vizsgálatra egy "nemzetközi referenciákkal bíró" céget kér föl. Végül azonban - bár erről a közvélemény jóformán semmit sem tud - az APEH mégsem külső céggel végeztette el a kontrollt, hanem saját, az adótitok kezelésére fölhatalmazott alkalmazottaival. Az eredetileg erre kiválasztott és szerződtetett Hunaudit Kft.-től a belső vizsgálat után csupán arra kértek választ, hogy - figyelembe véve a nemzetközi standardokat - az APEH módszerei jók, elfogadhatóak, korrektek voltak-e, és hogy ezek alapján maga a végeredmény hiteles-e. A Hunaudit Kft. - amelynek, mint mindegyik, az adóhivatalnak munkát végző cégnek, titoktartási nyilatkozatot kellett tennie - ily módon hozzá sem juthatott a teljes adatállományhoz.

Az APEH tél elején saját szakértőinek munkájára alapozva, illetve megtámogatva az eredményt igazoló külső szakcég véleményével, bejelentette: befejeződött a "hoszszú bájtok éjszakájának" vizsgálata, miután kijelenthető: nem volt hosszú bájtok éjszakája.

Nagyjából a vizsgálat elrendelésének időpontjában László Csaba pénzügyminiszter arra utasította az APEH vezetőit, hogy az adatbázis intaktságának esetleges későbbi bizonyítására

őrizzenek meg egy teljes mentést

ebből az időszakból.

Az APEH illetékes elnökhelyettese - a szaktárcára is hivatkozva - elrendelte, hogy az igazgatóságok a náluk működtetett rendszereken tárolt adatokat egy bizonyos időpontban elmentsék, és az adattároló eszközöket küldjék a központba .

A Narancs úgy tudja, ez volt az első ilyen akció az adóhivatal történetében. Maga a művelet azonban egyáltalán nem szokatlan; az APEH igazgatóságainak központi számítógépein a munkaidő végén rutinszerűen lementik a teljes adatállományt. E célra nagy kapacitású, kivehető merevlemezeket használnak; ezekre darabonként 21 nap adatállományát rögzítik, és minden 22. napon újrakezdik a használatukat. Mi több, két mentés készül (két külön eszközre). Az első a tulajdonképpeni adatállomány, amely az adott igazgatóság (például megye) összes adózóinak minden APEH-nál tárolt éppen aktuális adatát tartalmazza, míg a második mentés a logfájlokat őrzi. Az adóhivatali dolgozóknak személyes kódjuk van - ez tartalmazza például a hozzáférési jogosultságot -, és ezt megadva léphetnek csak be a számítógépes rendszerbe. A logfájlok arról tájékoztatnak, hogy mely adózó mely adatát mely adótisztviselő kérdezte meg vagy módosította, egyáltalán: az adóhivatali adatállománnyal ki, mikor, mit csinált.

Egy kívülálló számára sem a "teljes adatbázis", sem a logfájlállomány nem értelmezhető, mert ezek az adatok kizárólag az APEH speciális operációs rendszerébe töltve nyerhetnek értelmet.

Magyarországon a kormányzati szervek, az önkormányzatok, a legkülönfélébb hatóságok (földhivatalok, okmányirodák stb.) számtalan, a saját speciális szükségletükre kidolgozott programot használnak, és adatbázisaikat meghatározott időszakonként (van, ahol napjában többször is) kötelezően lementik. A mentésre szolgáló eszközt (mondjuk egy kivehető winchestert) nem ugyanazon a helyen őrzik, mint ahol a központi komputer működik: ha leég a ház, van miből újraépíteni a komplett adatállományt.

Az APEH igazgatóságaiból a Narancs információi szerint 2002. augusztus 22-re érkeztek be az elnökhelyettesi utasításban előírt mentéseket tartalmazó adattárolók. Ezeket a szolgálati titokra vonatkozó rend szerint, a titkos ügykezelés (tük) szabályainak megfelelően a budapesti APEH-központ tük-irodájában helyezték el. A lepecsételt, leragasztott, dobozokban lévő adattárolók egy lepecsételt, leragasztott, aláírt ládában vannak azóta is. Soha, senki nem nyitotta ki ezeket - állítják az illetékesek. Igaz, Király László György az egyik reggeli tévéműsorban azt mondta: nem lehet kizárni, hogy valaki hozzájuk fért. A kecskeméti Hozam Klubban a múlt pénteken az APEH-elnök kifejtette: ezt úgy értette, ahogyan elvileg azt sem lehet kizárni, hogy a magyar fociválogatott legközelebb világbajnokságot nyer; van rá esély, csak éppen nem történik meg.

A mentés anyagát a "hosszú bájtok éjszakájának" vizsgálatánál nem használták, sőt arról, hogy ilyen mentés készült, a Hunaudit nem tudott (nem is kellett róla tudnia). Ehhez képest - sokhetes késéssel - a Magyar Nemzet bedobta a köztudatba a "törvénytelen adatmentésről" összeeszkábált, a két különálló történetet alaposan egybemosó históriát. A helyre kis

összeesküvés-elmélet

szerint az APEH törvénytelenül lemásolt adatállománya - a bevont külső cég révén - kikerült az adóhivataltól; ha kikerült, elkerülhetett bárhová, és ha elkerülhetett, hát el is került, hová máshoz, mint ellenséges hírszerzőkhöz; és ha ellenséges kémek jutottak hozzá, akkor az APEH illetékesei nem gondoskodtak az államtitok megőrzéséről, ergo hazaárulók.

Simicska Lajos azzal vádolja utódját, Király László Györgyöt, hogy a törvénytelen adatmásolással megsértette az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényt. A volt elnök - legalábbis ez áll az internetes portálok útján is nyilvánosságra hozott följelentésben - a törvény 136. paragrafusában foglaltakra hivatkozik, hogy tudniillik az adatmásolással sérültek "az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal információs rendszerével, zárt híradásával, adatátvitelével és frekvenciakijelölésével kapcsolatban létrejött megállapodások, rendszertervek, összesített adatok, valamint ezek védelmi rendszerének eszközei és adatai". Egyszeri olvasásra is fel kell tűnnie: a titokkörbe a törvényalkotó az információs (nem pedig az informatikai) rendszert vonta be, és a szöveg további része is ezzel koherens. (Hogy is ne lenne az, hiszen ez a módosítás a bűnügyi igazgatóság létrehozásakor került bele. Egyébként az APEH elnöke nem, csak az APEH egykori Bűnügyi Igazgatóságának a vezetője volt jogosult államtitokká minősíteni bármit is.)

Hogy Simicska Lajos miért aktivizálta magát a följelentéssel, az talán nem is oly´ nagy rejtély. (Simicska az elnöksége idején nem váltotta le Királyt; a mostani elnök pedig Simicskáról mindig csak dicsérően nyilatkozik, mint olyan vezetőről, aki alatt soha nem látott mértékben kapott fejlesztési forrásokat az adóhivatal.) Forrásaink szerint az APEH vizsgálata a "hosszú bájtok éjszakája" ügyében lezárult ugyan, ám a rendőrség nyomozása - ugyanezen és más ügyekben - egyáltalán nem fejeződött be. Simicska egy a napokban megejtett többórás kihallgatást tudhat maga mögött, állítják az ügyet közelről követő informátoraink.

Az adóhivatalra mindenesetre rájár a rúd. Péterfalvy Attila adatvédelmi ombudsman szerint az APEH-nak

nem volt joga

megkérdezni utazási irodákat arról, hogy kik fizettek be 300 ezer forintnál drágább utakra. Márpedig az adóhivatal Miskolcon éppen ezt tette. A parlament idegenforgalmi bizottságának MDF-es elnöke nem kevesebbet állított, mint hogy az utazási cégek emiatt csődbe mennek. Az ombudsman szerint az adóhivatal csak egyes adózókról kérhet adatokat; ha listát kér, akkor nem adófizetőkről is hozzájuthat információkhoz, ami tilos.

Az adózás rendjéről szóló törvény egyik - Simicska Lajos idején kidolgozott, benyújtott és elfogadott - paragrafusa (a 37.) így szól: "Az adóhatóság az adózót (illetve a 38. paragrafus a magánszemélyt) - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, -alapjának, -kedvezményének, adójának, költségvetési támogatásának megállapítása, illetve ellenőrzése érdekében az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatásához - felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről." A "nyilatkozattételre" lényegében a tanúzásra vonatkozó szabályok az érvényesek, előtte tehát a nyilatkozót föl kell világosítani jogairól, a nyilatkozat megtagadható, ám bizonyos ismérvek alapján akár csoportokban vagy csoportosítva is kérhetők.

Az APEH él is a számára 1999 óta létező eszközzel. Előfordult például, hogy áruházláncoktól a náluk vásároló egyéni vállalkozókról kért be adatokat. Jelen esetben - a Narancs információi szerint - nyolc utazási irodától kért nyilatkozatot az adóhivatal. Úgy tudjuk, eddig négy felelt, valamennyi nemlegesen. Azaz nem volt olyan ügyfelük, aki 300 ezer fölötti útra fizetett volna be. Az APEH elnöke több helyütt úgy nyilatkozott: szerencsésebb - és jobban kommunikálható - lett volna, ha a revizorok az egymillió fölötti utakat szúrják ki.

De miről is van szó? Az idén első ízben nyilvánosságra hozott ellenőrzési irányelvekben ez olvasható: "A bevallási kötelezettség nem teljesítésének vizsgálata azon magánszemélyeknél is indokolt, akik aktív kereső korban vannak, de az adóhatóság nyilvántartása szerint jövedelemmel nem rendelkeznek." Azt, hogy hányan lehetnek azok, akiknek bevételük van, ám "elfelejtik" bevallani, csak becsülni lehet. Ha abból indulunk ki, hogy - az egyéni vállalkozókkal együtt - 5 millió jövedelemadó-bevallás érkezik az adóhivatalhoz, akkor feltételezhető, hogy akár százezres nagyságrendben is hiányozhatnak honfitársaink az APEH nyilvántartásából. Ami a közteherviselés felől nézve meglehetősen aggályos. (Amerikában ezért is tartják a legnagyobb bűnnek az adócsalást, nem véletlen, hogy ott fejlesztették a legnagyobb tökélyre a delikvensek elcsípését is.) Értesüléseink szerint az észak-magyarországi akció épp ilyen magánszemélyek kiszúrására tett kísérlet volt.

Az utóbbi idők APEH (APEH-elnök) elleni támadásainak hátterében tisztán fölfedezhetők a jelenlegi parlamenti

ellenzék érdekei

- hallani a hivatal, illetve a kormánypártok felől. Vagyis: a Medgyessy-kabinet eddig teljesített és a múlt heti kormányfői beszédben beharangozott ígéretei rengeteg pénzbe kerültek, s fognak kerülni. Az államnak viszont nincs egy fillérje sem, csak a polgárainak, amit - adók formájában - be kell tőlünk szedni. A február-március e ténykedés csúcsideje. Az éves áfát bevallók most fizetik egy összegben, amit kell, az egyéni vállalkozók is, és alig egy hónap múlva ki kell csengetnünk a személyi jövedelemadót is. Ezekben a hetekben százmilliárdok folynak be - vagy nem folynak be. Akár a kormány is bukhat, ha ígéreteinek beváltásához nem kezd hozzá mihamarabb. Kinek használ tehát az APEH körüli bizonytalanság keltése? Egy középkorú férfiú az adórevizorok mindent látott csapatából - ki mást? - Lenint idézte a Narancsnak. "Ez a támadás itt színtisztán politika. De mi persze tudjuk ezt. Lenintől tudjuk, aki azt mondta: a politika nem más, mint a gazdaság koncentrált kifejezése. Pontosan erről van szó." És ez így kerek. De legalább tudjuk, hogy összeesküvés-elméletben gondolkodni immár nem a jobboldal privilégiuma.

Ballai József

szerző
Ballai József
publikálva
2003/7. (02. 20.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra