Az egészségügyi intézményi törvény tervezete: Kórházat vegyenek!

szerző
Virág Tamás
publikálva
2003/17. (04. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Hetek óta folyik a kórháztörvény általános vitája az Országgyűlésben és gyakran

Hetek óta folyik a kórháztörvény általános vitája az Országgyűlésben és gyakran

azon kívül is. A szakmai és civil szervezetek egy része, valamint a szakszervezetek szerint nem történt meg a szükséges egyeztetés, és a tervezetet elfogadhatatlannak tartják. Az ellenzék is kifogásolja a nemzeti vagyon kiárusítását és azt, hogy a tervezet - a Mikola-féle törvénnyel ellentétben - nem rendezi az orvosok jogállását. A szaktárca ragaszkodik a jelenlegi változathoz, de a játszma még nincs lefutva.Választási kampányok idején minden párt kitömi ígéretekkel az egészségügyet, majd rendszerint nem történik semmi. Érthető: kevés bonyolultabb dolog van, mint nekiállni az egészségügy rendbetételének. Másfél évvel ezelőtt Mikola István akkori szakminiszter nyújtotta be az első kórháztörvényt, de egy ellenzéki egészségpolitikus szerint a végeredmény a rengeteg beépített módosítás miatt nem a szféra elvárásai szerint alakult. A tervezet ellen orvossztrájkot is kilátásba helyezve tiltakozott a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (EDDSZ) is. A törvény elfogadása kétséges volt, de a pártfegyelmet végül csak ketten szegték meg: Tímár György (FKGP) tartózkodott, Tölgyessy Péter (Fidesz - MPP) nemmel szavazott. A MIÉP testületileg elutasította a javaslatot.

Az akkori ellenzék tiltakozott, és kérte, hogy a választások előtt fél évvel már ne hozzon stratégiai jelentőségű törvényt a kormány; a választások megnyerése után az új kabinet az első adandó alkalommal felfüggesztette a Mikola-törvény végrehajtását, és elkezdte saját javaslata kidolgozását. A kormányprogram vállalta: az egészségügyben az önkormányzati tulajdon fenntartása mellett anyagilag is támogatja az intézmények közhasznú társasággá, gazdasági társasággá alakítását, valamint feloldja a befektetőkre vonatkozó ágazati megkötéseket.

Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) politikai államtitkára szerint a Mikola-törvény célja lényegében megegyezett a mostani javaslattal. "Az eltérések közé tartozik, hogy az csak a közhasznú társaságokká alakítást engedte, de az alvállalkozók önállóan köthettek volna finanszírozási szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP). Így szétdarabolták volna a kórházakat, emellett pedig ki akarták zárni a szakmai befektetőket" - mondta a Narancsnak. Az államtitkár szerint ez a mostani javaslatban ezért nem szerepel; a versenytörvény elegendő garanciát tartalmaz, és a tőkebevonás során megengedhetetlen bármiféle diszkrimináció. Selmeczi Gabriella (Fidesz - MPP), az egészségügyi bizottság alelnöke szerint a kormány a korábbi kórháztörvény végrehajtásának felfüggesztésével teret engedett a profitszerzésre törekvő vállalkozásoknak. Úgy látja, a törvényjavaslat legfontosabb hiányossága, hogy nem a betegekről szól, kiemeli viszont a vagyonszerzés lehetőségét, és ennek eszközeire koncentrál. Selmeczi szerint a privatizáció során "kimazsolázzák" az intézményrendszert, így az ellátás színvonala kettészakad: az elitkórházak mellett - amelyek igénybevételéhez kiegészítő biztosítások vagy pluszfizetés szükséges - kialakulnak a deklaráltan szegénykórházak is.

"A javaslat nem teszi kötelezővé

a privatizációt, csupán lehetőséget kínál a szervezett átalakulásra" - mondta Kökény. A tárca álláspontja szerint a zömében költségvetési intézményként gazdálkodó fekvő- és járóbeteg-intézmények hatékonysága nőhet gazdasági társasággá alakulásuk révén, hiszen környezetük már jó ideje piaci. Fenntartóik így külső befektetőket vonhatnak be, miáltal el lehet végezni azokat a modernizációs, fejlesztési feladatokat, amelyek tovább nem halaszthatók. "Mivel az egészségügy átalakítása kizárólag központi költségvetési forrásokból és EU-pályázati pénzekből nem fedezhető, szükség van a magánbefektetőkre, ellenőrzött módon és garanciális elemek beépítésével" - mondta az államtitkár. "Ilyen garancia például, hogy csak készpénzes alaptőke-emeléssel lehet átalakítani az intézményeket, és a kórházak >>nem szedhetők szétCser Ágnes, az EDDSZ elnöke szerint az önkormányzatokat belekényszerítik a privatizációba, mivel azok eladósodtak, és az intézmények konszolidációját csak így támogatja a kormány. Főleg, hogy a stabilizálásra a befektető által "letett" vagyoni biztosíték is felhasználható. "A javaslat 160 000 egészségügyi dolgozó közalkalmazotti munkaviszonyának vagy munkahelyének megszüntetését teszi lehetővé anélkül, hogy számukra bármilyen garanciát nyújtana. Ennek megelőzése érdekében javasoltuk, hogy a tárca kösse meg a kollektív szerződést, de ezt a miniszter elutasította" - mondta a Narancsnak Cser Ágnes, aki szerint a dolgozók kiszolgáltatottá válnak, és a tervezet alapján könnyedén "kiszervezhető" a munka a fejük fölül, miközben vidéken gyakran a kórház a térség legnagyobb munkaadója. A tervezet sem a betegek, sem a dolgozók érdekeit nem szolgálja, világosan látszik, hogy választási ígéretnek kell eleget tenni, a "befektetők már itt állnak sorban" - érvelt Cser Ágnes, aki úgy tudja, hogy a közeljövőben kormánydelegáció utazik Londonba, "befektetőkre vadászni".

"A kórházak 95 százaléka nemzeti (önkormányzati) tulajdonban van, és az állampolgárok nem tudják, hogy a >>törzstőkeemeléssel<< magántulajdonba kerülhetnek. A tervezet lehetőséget ad az egészségügyi törzsvagyon kicserélésére, így a nagy értékű kórházi ingatlanok kiválthatók. További probléma, hogy a törzstőkeemelés nemcsak készpénzzel történhet, hanem például könyvvizsgáló által felértékelt műszer apportálásával is, azaz a befektető a piac megvásárlásával egyben tulajdonossá is válik" - sorolta ellenérveit a szakszervezeti vezető. Cser Ágnes szerint a tervezet megvalósulásával az EU-s pályázati forrásokat, az ingatlanok csatlakozást követő értéknövekedését az önkormányzatok helyett már

a magántőke realizálhatja

Az EDDSZ javasolta a kormánynak az egészségügyi fejlesztési alap létrehozását, ugyanis így kormánygaranciával hitelt vehetnének fel az intézményfenntartók, például a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közreműködésével. "Választ nem kaptunk, pedig az MFB hasonló konstrukcióban támogatja a kis- és középvállalkozókat, valamint a mezőgazdasági termelést is. Az egészségügy piaca ráadásul stabil, a működtetést szolgáló közpénzek rendelkezésre fognak állni, sem jégeső, sem aszály nem veszélyezteti a megtérülést" - mondta Cser Ágnes.

Az ellenzék és a szakmai szervezetek szerint az egészségügyi szolgáltatók tulajdonviszonyainak átalakítását meg kellene előznie egy átfogó társadalombiztosítási finanszírozási reformnak. Ugyanezt gondolja Cser Ágnes is: szerinte a tervezet a klasszikus klientúraépítést támogatja, betegérdeknek álcázva. "Azok számára előnyös, akik eddig is protekcionista OEP-finanszírozásban részesültek (képalkotó diagnosztika, műveseállomások, labordiagnosztika stb.), illetve a külföldi biztosítók befektetéseit privilegizálja. Kökény Mihály minisztersége alatt OEP-főigazgatóként nem tudtam elérni, hogy az OEP által kifizetett extra finanszírozások megszűnjenek, és a költségeket mindenhol egyformán ismerjük el, így már tíz éve folyik a hamis adatokon alapuló finanszírozás" - állítja Cser Ágnes.

"A Fidesz álláspontja szerint a betegek érdekében törvényi garanciát kell adni arra, hogy az egészségügyi ellátás színvonala nem romolhat, és nem lehet az a privatizáció eredménye, hogy a jelenleg térítésmentes egészségügyi ellátásért a betegeknek fizetniük kelljen. Törekszünk az egészségügyi dolgozók egzisztenciájának megvédésére is" - mondta Selmeczi Gabriella. A kormányprogramban vállalt források biztosítása helyett az ellenzék szerint a hiányzó összegek fedezetét csak az intézmények átszervezésével, a költségek csökkentésével lehet megteremteni, hiszen a társadalombiztosítás költségvetése idén nem tartalmazott béremelést, és a dologi kiadások is csupán 2,5 százalékkal nőttek. "Sarkosan fogalmazva: a befektető a betegeken spórolva vagy pedig a dolgozók bérének csökkentésével tudja a profitot behajtani. Így fennáll a veszélye annak, hogy általános tendenciaként következhet be az ellátás színvonalának romlása" - folytatta Selmeczi. Szerinte megoldást nyújthatna a tőkemegtérülés körüli problémákra, ha például az egészségügyi tevékenységek is bekerülnének az áfakörbe, ugyanis az egészségügyi szektor beruházói jelenleg 25 százalékkal fizetnek többet a többi ágazatnál.

Kökény Mihály nem érti a szakszervezetek félelmét. Az OEP által finanszírozott szolgáltatások 20 százalékát jelenleg is magánszolgáltatók végzik, és itt sem lett rosszabb az ellátás színvonala, tömeges elbocsátások sem voltak. Az államtitkár alaptalannak tartja azokat az aggályokat, melyek szerint a munka törvénykönyve hatálya alá kerüléssel a dolgozók rosszul járnak, "hiszen a lényeg a helyi szinten megkötött megállapodásokban, kollektív szerződésekben van. Az ügyeleti díj például több helyen jóval magasabb a magánintézményekben" - tette hozzá. A tárca szándékai szerint az úgynevezett egyszerű közreműködői szerződés megkötése előtt a szolgáltatást a helyben dolgozók részére is fel kell kínálni; a szakmai fejlesztési programok a MOK bevonásával készülhetnek el, és az önkormányzatok sem mentesülnek az ellátási felelősség alól azzal, hogy átadják az intézmény működtetését.

A javaslat ellenzői számára külön probléma, hogy míg a Mikola-törvény az orvosok jogállásáról is rendelkezett, addig most a tárca ezt külön törvényben kívánja rendezni - amit viszont egyelőre nem nyújtott be. Kupcsulik Péter, a MOK elnöke múlt héten az Országgyűlés egészségügyi bizottsága előtt ismertette saját tervezetüket, amelyet a miniszter őszi kezdeményezésére készítettek el. A minisztérium azóta nem egyeztetett velük, így jelenleg több változat is közkézen forog. A MOK javaslata meghatározná az orvosi minimumdíjtételeket. Céljuk, hogy a jelenleg az EU-átlag tizedét érő díjak öt éven belül érjék el az uniós átlag felét. Kökény szerint a tárca javaslatát - amely az orvosok mellett a többi egészségügyi dolgozóra is kiterjesztve rendezné e kérdéseket - hamarosan benyújtják az Országgyűlésnek.

A kampányában az egészségügy helyzetének javításával kiemelten foglalkozó SZDSZ jóformán semmit sem mondott a vita során. Mézes Éva, a párt parlamenti vezérszónoka szerint a javaslattal egyetértenek, ugyanakkor sajnálta, hogy a civil szervezetek "okos javaslatai", amiket nem részletezett, nincsenek beépítve a törvényjavaslatba. Szolnoki Andrea, az egészségügyért felelős szabaddemokrata főpolgármester-helyettes egy rövid újságcikkben nehezményezte, hogy a finanszírozás rendszerének átalakításáról nincs szó, és például tisztázatlan az amortizáció költségeinek a fedezése is.

A párbeszédet megnehezíti, hogy a szereplők

kölcsönösen utálják egymást

Míg Cser szerint a szaktárca félretájékoztatja mind a közvéleményt, mind a kormányt - ugyanis nem volt teljes körű egyeztetés -, Kökény úgy látja, hogy az EDDSZ rendszerint nem nyilvánít véleményt az egyeztetés során, és politikai deklarációkon kívül egyetlen sor szakmai véleményt, javaslatot sem írt le; mindeközben előszeretettel használja a nyilvánosságot, az ágazati érdekegyeztető fórumokon pedig ügyrendi vita provokálásával obstruál. A szakszervezeti vezető és a miniszter kapcsolata sem idilli, több politikus szerint jóformán szóba sem állnak egymással. A jelenlegi tervezetet az EDDSZ és a többi szakszervezet sem támogatja, így Cser az őt korábban kirúgó és ellene sikertelen büntetőeljárást indító Fidesz mellé került.

Cser Ágnes szerint az ágazati szakszervezetek, a MOK és az Ápolási Egyesület véleménye sok területen megegyezik a témában. "Nem mondott érdemi véleményt a Nemzeti Egészségügyi Tanács és a Kórházszövetség sem, utóbbinak csupán a még nem hivatalban levő vezetője támogatta a javaslatot" - mondta. Kökény szerint az egyeztetés 2002. május 30. óta zajlik a különböző fórumokon, és mind a Kórházszövetség, mind az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete egyetért terveikkel. A vitatkozó politikusok egyvalamiben egyetértenek: az orvoskamara viselkedése kiszámíthatatlan. "A kamara mindkét politikai oldallal jó viszonyt próbál ápolni, miközben elsősorban az orvosok szűk rétegének érdekeit képviseli, gyakran azt is - legalábbis politikai értelemben - ügyetlenül" - mondta egy egészségpolitikus.

A Szociális Szakmai Szövetség, melynek tiszteletbeli elnöke Ferge Zsuzsa, nem nyilvános munkaanyagában vitathatónak tartja egyebek közt a tulajdonszerzés módját és azt, hogy a tervezet nem tesz különbséget nonprofit és forprofit fenntartó között. Az EU három egészségügyi prioritásának (egyenlő hozzáférés, magas színvonal, fenntarthatóság) megvalósításakor mindenütt gond ugyan a fenntartható fejlődés, és terveznek különböző korlátozásokat és áthárításokat, a magyarországira hasonlító megoldás egy országban sem szerepel - olvasható a szövetség dokumentumában.

A Fidesz három hete négypárti egyeztetést kezdeményezett, ami végül kétpártira zsugorodott, mert az MSZP és az SZDSZ nem ment el. Kökény szerint még sosem fordult elő, hogy az általános vita megkezdése után szervezzen politikai párt egyeztetést, ráadásul úgy, hogy semmilyen konkrét javaslata nincs. "Ez nyilvánvalóan politikai tűzijáték, amire a Fidesznek szüksége van, csakhogy nem viszi előre az érdemi párbeszédet" - tette hozzá. Információink szerint a Fidesz a szakmai szervezeteket is meghívta, némelyiküket nehéz helyzetbe hozva ezzel.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a parlamenti többség elfogadja a tervezetet, bár figyelmeztető jel, hogy - állítólag a miniszterelnök személyes kérésére - a jelenlegi tervezetnek "be kell várnia" a jogállásról szóló javaslatot. Cser Ágnes a múlt héten Medgyessy Péternél járt "annak érdekében, hogy végre elkezdődjön az igazi társadalmi párbeszéd", ahogyan az EDDSZ vezetője fogalmazott.

Virág Tamás

szerző
Virág Tamás
publikálva
2003/17. (04. 24.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra