Baranyai megfigyelések - Kis Moszkva jobb útra tér

  • Stemler Miklós
  • 2010. március 25.

Belpol

Egyik utolsó vidéki erősségüket, Pécset is elbukják nagy valószínűséggel április 11-én a szocialisták, hiába győztek mindhárom körzetben az elmúlt két országgyűlési választáson a kis Moszkvának is becézett megyeszékhelyen. A megyében máshol sincs sok esélye a pártnak az egyéni mandátumszerzésre.
Egyik utolsó vidéki erősségüket, Pécset is elbukják nagy valószínűséggel április 11-én a szocialisták, hiába győztek mindhárom körzetben az elmúlt két országgyűlési választáson a kis Moszkvának is becézett megyeszékhelyen. A megyében máshol sincs sok esélye a pártnak az egyéni mandátumszerzésre.

2002 áprilisában máig ismeretlen személyek több helyen átrajzolták a helységnévtáblákat, és Pécs helyett a "kis Moszkva" városnév fogadta az érkezőket. Az átkeresztelési mozgalom oka az országgyűlési választás első fordulójának az eredménye volt, amely Pécsett a Fidesz megalázó vereségét hozta: Szili Katalin és Toller László már az első fordulóban elvitte a mandátumot, és az addig jobbos körzetnek számító 1. számú kerületben is alig jutott tovább a korábbi fideszes nyertes, Mikes Éva igazságügyi államtitkár a második fordulóba, ahol aztán 15 százalékot vert rá a szocialista Kékes Ferenc. Ám nyolc év után ideje új becenevet találni a városnak.

Azt persze 2002-ig is tudni lehetett, hogy Pécs, amelynek a lakosai között számos exbányász (és családjaik) van, inkább a baloldal felé billen, ám ezt addig valamelyest ellensúlyozta az inkább jobbos belvárosi lakosság.

Töpörödés

1998-ban viszont a Fidesz Páva Zsolt polgármester nem indulása miatt elbukta a városvezetést, aminek következtében az Orbán-kormány látványosan tett a pécsi érdekekre, és a lényegesen kisebb, ám jobboldali vezetésű Kaposvárt hozta helyzetbe. 2002-ben a megyeszékhely a fent ismertetett módon büntetett.

2006 tavaszán a frissen elnyert kulturális fővárosi cím, pontosabban az ezzel együtt beígért milliónyi csoda révén az MSZP még inkább tönkreverte a pécsi jobboldalt, de a csúcsról lefelé vezetett az út. Júniusban a példátlan népszerűségű polgármester, Toller László tragikus balesetet szenvedett, és ezzel megindult a párt pécsi szervezetének széthullása, szeptemberben pedig jött a baloldalra nagy csapást mért őszödi beszéd. A szocialisták mindezek ellenére is tartották magukat, és ha nehezen is, de megőrizték közgyűlési többségüket, és a pécsiek számára vadidegen Tasnádi Péter is hozta a polgármesteri címet.

A következő két és fél évben Pécsett még annyira sem jött össze valami az MSZP-nek, mint országos szinten: a kulturális főváros szitokszóvá vált, és a helyiek azt sem tolerálták, hogy a Gyurcsány-kormány a Zengőre szánt katonai radart a fejük fölé akarta telepíteni (lásd: Új szereplők, régi nóták, Magyar Narancs, 2010. január 7.). 2009-ben a Tasnádi Péter polgármester korai halála miatt kiírt választáson Szili Katalinnak már csodára lett volna szüksége a polgármesteri cím szocialista megőrzéséhez, de a csoda elmaradt: a fideszes Páva majdnem kétszer annyi szavazatot szerzett, mint az MDF és az SZDSZ támogatását is maga mellett tudó Szili. Az eredmény azért is megdöbbentő volt az MSZP számára, mert Szili egy kivétellel az összes addig stabilan szocialista szavazókört is elbukta.

A választás után borult az MSZP közgyűlési többsége (lásd: Próbaüzem, Magyar Narancs, 2009. október 22.), a párt jelöltje pedig többször megalázó vereséget szenvedett a kómában fekvő Toller László országgyűlési mandátumára kiírt időközi választásokon - igaz, ezek az alacsony részvétel miatt érvénytelenek lettek.

Ne várd az áprilist!

Manapság egyetlen olyan pécsi egyéni körzet akad, ahol az MSZP mandátumszerzésben bízhat: Szili Katalinéban. A volt házelnök 1994 óta minden választáson hozta az Uránvárost és a Mecsek-oldalt magába foglaló 2. számú választókerületet, 2002-ben és 2006-ban ráadásul az első fordulóban. Szilinek tartaléka is akadt: a még létező SZDSZ rendszeresen hat százalék fölött szerepelt itt. A liberális párt azonban már annyira nem létezik, hogy Pécsett még az MDF-fel közösen sem indítanak jelöltet. (A fővárostól 200 kilométerre élő pécsi liberálisok mindezt Mesterházy Ernő letartóztatásával indokolták.) A szűk egy évvel ezelőtti polgármester-választáson azonban Szili az összes itteni szavazókörben alulmaradt. Mi több, a Fidesznek sikerült komolyan vehető jelöltet csatasorba állítania: míg 2006-ban az idén 78. évét taposó biológusprofesszort, Borhidi Attilát indította (az általa szervezett lakossági fórumon mondhatta el Mikola doktor hírhedt szinglihordás beszédét), addig idén Nagy Csaba alpolgármester a kihívó, akinek húsz év önkormányzati politizálás után esélye lehet országos szintre lépni.

Nagy esélyeit az is növeli, hogy múlt héten két, a fideszes önkormányzat számára kedvező bírósági ítélet is született. Az egyik a Tubes ügyében 2007 óta húzódó per lezárása: a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Honvédelmi Minisztérium építési engedélyét. Bár a pert még a szocialista vezetésű önkormányzat kezdeményezte, a dicsőséget a Fidesz-KDNP aratja le; Páva Zsolt a döntés utáni örömünnepen is beszédet mondott. Miután a lokátor tervezett helye a 2. számú körzetben található, a hálás szavazók valószínűleg Nagy Csabát jutalmazzák majd.

A másik, a vízmű ügyében folyó per az egész fideszes városvezetésnek betehetett volna, hiszen a tét az volt, hogy ki a legitim pécsi vízszolgáltató (a hátteret lásd: De mit adtak nekünk a franciák?, Magyar Narancs, 2009. november 12.), és egy a francia félnek kedvező ítélet után nehezen lehetett volna megmagyarázni, hogy mire volt jó a múlt októberi einstand. Így viszont máris beindult a kommunikációs gépezet, miszerint a győzelmet maguk a pécsiek aratták.

A 3. számú választókerületet hajdanán Toller László még Szilinél is biztosabban hozta; az MSZP fiatal városi elnöke, Tóth Bertalan az időközi választások eredményei alapján sovány Toller-pótléknak bizonyult. Tóthnak még úgy sincs esélye, hogy ellenfele a súlytalan Kővári János, aki a Fidesz civil szövetségese, az Összefogás Pécsért alelnöke. Az ifjú Tóthnak persze még van ideje, szemben a 2002-ben elhódított, a "polgári" belvárost is tartalmazó 1. számú körzet jelenlegi gazdájával, Bókay Endrével, aki nemcsak országgyűlési mandátumát vesztheti el, de a párton belül is meggyengültek a pozíciói.

Pécsen kívül

Kis Moszkván kívül egész Baranya baráti terepnek számított a baloldalnak, 2006-ban messze az országos átlag fölött szerepelt itt az MSZP. Mindez nem múlt el nyom nélkül: a 2009-es EP-választáson elért 18 százalék valamivel jobb, mint az országos eredmény, és attól sem kell tartani, hogy a megyében nem túl erős Jobbik beelőzi őket. A radikális jobboldali párt az elmúlt hónapokban kezdte felépíteni magát megyeszerte, a 2009-es pécsi polgármester-választáson nem is állított önálló jelöltet. Azóta belehúztak: az elmúlt hetekben Vona Gábor és Morvai Krisztina külön-külön rendezett telt házas lakossági fórumokat a mintegy félezer fő befogadására képes pécsi Ifjúsági Házban, Pörzse Sándor pedig Siklóson csapott le. Pécsett figyelemre méltó a Jobbik egyetemi beágyazottsága: a párt megyei elnöke és egyben képviselőjelöltje, Németh Zsolt történelem szakos hallgató, a Pécsi Tudományegyetem különböző épületeiben pedig a múlt héten egy szélsőséges szamizdat, a Reakció Pécs tűnt fel, amelyet a lap állítása szerint egyetemi hallgatók szerkesztenek és írnak. (A nemzetvédő ifjak a Hírszerző portálról nyúltak le egy cikket felsőoktatás és politika kapcsolatáról, a sajátjukként kezelve azt.)

Az MSZP utolsó mentsvára az echte bányászváros, Komló lehet, ahol Páva Zoltán polgármester 2006 tavaszán 20 százalékot vert fideszes kihívójára. Igaz, itt is viharfellegek gyülekeznek: a helyben még mindig igen népszerű Páva helyett most alpolgármestere, Szakács László indul, de valószínűleg az ő esélyeinek sem használ, hogy hivatali főnöke hűtlen kezelés gyanújába keveredett.

Szigetváron egy tragikus eset, Paizs József polgármester-képviselő január végi halála csökkentette a szocialista esélyeket. Jellemző a párt állapotára, hogy egy ideig embert sem találtak, mivel többen (köztük Gráf József agrárminiszter) is visszamondták a jelölést. Szigetváron ráadásul áll a bál, miután részben a helyi MSZP belharca miatt csődöt jelentett az önkormányzat.

A maradék két baranyai választókerületben ennyi esély sincs az MSZP-nek. Puch László szűkebb pátriája, Mohács szilárdan jobboldali, és bár a siklósi körzetet 2006-ban nagy nehezen elhozta az MSZP, erről most azzal együtt sem álmodhat, hogy a választási felkészülés első lépéseként a Fidesz feloszlatta legnépesebb megyei szervezetét: a siklósi párttagok ugyanis naiv módon úgy gondolták, hogy a saját jelöltjüket indíthatják a felső vezetés által rájuk tukmált Tiffán Zsolt borász helyett.

Baranyában egyébként szerencsés helyzetben vannak azok, akik a mindenhol jelöltet állító Fidesz, MSZP és Jobbik helyett egzotikusabb alakulatra adnák a voksukat: az LMP egy körzet kivételével mindenhol jelen van, az MDF pedig három helyen indulhat. Igazi kakukktojás a Szepessy Zsolt-féle Összefogás Párt (ÖP) jelöltje, az egykori szabad demokrata csúcsszervező Mali Zoltán, aki a siklósi körzetben próbál belekavarni a versenybe.

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.