A év végén indult ellenkonzultációs kampány során eddig több mint negyedmillió üres konzultációs ívet gyűjtöttek össze az aHang és az Egységes Diákfront (EDF) aktivistái – jelentette be Szalóki Viktor, az aHang szóvivője a két szervezet és a Szikra Mozgalom közös hétfői sajtótájékoztatóján.
A tavaly októberben tartott „7IGEN-es” alternatív oktatási népszavazás folytatásaként meghirdetett kapmánnyal a szervezetek arra próbálják felhívni a hatalom figyelmét, hogy „valódi kérdésekben szeretnének társadalmi párbeszédet folytatni, nem demagóg propagandakérdésekben”. A cél továbbra is egymillió konzultációs ív összegyűjtése, amihez január végéig még bárki közreműködhet. Az összegyűjtött konzultációs íveket az országszerte immár több mint 800 helyen megtalálható leadópontok egyikén vagy postai úton lehet eljuttatni az aktivstákhoz. A leadással kapcsolatos pontos információk és a leadópontok listája a 7igen.hu oldal érhető el. A szervezet szóvivője ezzel kapcsolatban kiemelte, mivel sokan vannak, akik valamilyen oknál fogva fizikai formában még nem kapták meg a konzultációs ívüket – vagy már egyszerűen kidobták azt –, a kampány résztvevői egy online felületen keresztül is nyilatkozhatnak arról, hogy kormány helyett inkább az aHangnak küldenék el a ki nem töltött íveket.
A sajtótájékoztatón a tanárokat érintő témákról is szó volt. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, december végén a kormány 32 százalékos béremelést ígért a pedagógusoknak. Perlaki-Borsos Noel, az EDF elnökségi tagja szerint „ez az elmúlt évek oktatási mozgalmainak a legnagyobb részsikere”, ami rengeteget számít egy éhbérért dolgoztatott pedagógusnak. Azóta persze látszik, hogy a kormány próbál visszatáncolni a valódi béremeléstől, ami az aktivista szerint így „szemfényvesztéssé változott.” Mint ismert, néhány nappal a kormány bejelentése után a Belügyminisztérium elismerte, hogy a tavaly júliusban elfogadott státusztörvény értelmében 2025 szeptemberétől fizetéscsökkentéssel büntetnék a nem megfelelően teljesítő tanárokat.
„Felháborító, hogy felvizezik ezt a béremelést, és az is egyértelmű, hogy ha minden úgy halad, ahogy a Belügyminisztérium (BM) honlapján látható, akkor ez az egész egy ordas nagy hazugság” – jelentette ki Perlaki-Borsos Noel, mivel a 32 százalék csupán a felső határát jelenti a béremelésnek, ami a BM adatai szerint alacsonyabb a nem gyakornok pedagógusok esetében. „A 32 százalékos átlag sehogy nem jön ki, nem ezt ígérték, hazudtak” – fogalmazott a diák, hozzátéve:
„Aki a magyar tanárokkal, a mi tanárainkkal szórakozik, az baszódjon meg!”
Január 13-ára az EDF demonstrációt hirdetett a Belügyminisztérium épületéhez, amit az aktivista szerint „több performatív elem és kevesebb beszéd” jellemez majd. A megmozdulás célja, hogy akkor gyakoroljanak nyomást a kormányra, amikor meghozzák a döntést a pedagógusok béremeléséről. Az üres konzultációs íveket egyébként a szombati tüntetésen is gyűjtik majd.
Nagy Balázs, az ellenkonzultációs kampányt elindító szervezetekhez csatlakozó Szikra Mozgalom elnökségi tagja az elmúlt időszak másik fontos hírére reagálva, a frissen létrehozott „Szuverenitásvédelmi Hivatallal” kapcsolatban megjegyezte, az ilyen eszközökkel a kormány csak a saját szuverenitását próbálja védi, hiszen olyan hivatal például nincs, ami azoknak az érdekeit védené, akik nem jutnak biztos lakhatáshoz, akik nem adhatnak vagy nem kaphatnak minőségi oktatást, akiknek szétverték a szakszervezeteit.
„A konzultáció tehát átverés, szó sincs nemzeti szuverenitásról, hiszen a nemzet szuverenitását elsősorban azzal védhetnénk meg, ha megvédenénk azokat az embereket, akikből a nemzet áll”
– fogalmazott, hozzátéve, a közös ügyek mentén összefogó szervezeteknek meg kell mutatniuk, hogy fontos számukra azoknak a csoportoknak a védelme, akikről nemcsak lemondott, de akiknek aktívan árt is a kormány.
Éppen ezért az ellenkonzultációs kampány végeztével a szervezetek tavasszal közös országjárásra indulnak, ahol reményeik szerint számos olyan ügy szóba kerül majd, ami akár helyi, akár országos szinten foglalkoztatja az embereket. Lesz szó lakhatási és égészségügyi kérdésekről, de az önkormányzati választásokhoz közeledve helyi problémákról is, a másfél-két hónapig tartó eseménysorozat helyszíneire pedig az összegyűjtött konzultációs íveket is elviszik, amelyekből jó néhány doboznyi már az aHang budapesti irodájában sorakozik.
Újságírói kérdésre Szalóki Viktor elmondta, az országjárás után szeretnék a lehető legkörnyezetbarátabb módon hasznosítani az üres íveket, amivel megpróbálják ellensúlyozza a papírok előállítását kísérő környezetszennyezést. A nyomásgyakorlás hatékonyságát a szóvivő szerint azt is bizonyítja, hogy már az új kampányuk első napjaiban 30-40 olyan propagandacikk született, ami azt próbálta elhitetni az emberekkel, hogy adatokat próbálnának ellopni, vagy a „nemzeti szuverenitást” veszélyeztetik az akcióval.
„A kormány egyik legkedvesebb játékszerét kezdtük ki, úgyhogy ezúttal nem fogják tudni megcsinálni, hogy óriásplakátokon hirdetik: a magyar emberek 98 százaléka támogatja a politikájukat”
– fogalmazott Szalóki Viktor. Elmondása szerint egyébként számos olyan hely van az országban, ahol az összegyűjtött ívek még nem érkeztek meg a leadópontokra. Azzal kapcsolatban, hogy a Szikra Mozgalom mellett várható-e más pártok csatlakozása is a kezdeményezéshez, lapunk kérdésére a szóvivő hangsúlyozta, számost párt vett részt ellenkonzultációs kampányban azzal, hogy a gyűjtésben segítettek, vagy leadópontként megnyitották a helyi irodáikat. „Az egyes ügyek mentén különböző témákat szeretnénk megvilágítani és beemelni a közbeszédbe, hogy megmutassuk, rengeteg olyan kérdés van, amiben még csak népszavazást sem lehet tartani. Ilyen a lakhatás is, amit a Szikra Mozgalom tökéletesen képvisel. De rengeteg olyan téma van még, amit szeretnénk becsatornázni, például az akkumulátorgyárak kérdése, ahol a kormány szisztematikusan ellehetetlenített minden olyan kezdeményezést, amiben bármilyen párbeszéd kialakulhatna.”
Nagy Balázs ezzel kapcsolatban megjegyzete: „Ezek mind politikai kérdések, amikre politikai választ kell adni. Mi és más pártok tudunk konkrét politikai intézkedéseket véghez vinni, amikkel ha nem is az állam, de legalább a közigazgatás és az európai politika szintjén enyhíteni tudjuk a társadalmi károkat, amiket az olyan intézkedések okoznak, mint a szuverenitásvédelmi törvénycsomag.”
