Egyre sűrűbben szólal meg Sulyok Tamás köztársasági elnök

  • narancs.hu
  • 2025. április 2.

Belpol

Mint hétfői beszédében, most is a közbeszédet uraló agresszivitásról volt mondanivalója, de más kontextusban.

A köztársasági elnök nem helyesli, hogy az elmúlt napokban, hetekben a politikai közbeszédben eluralkodott az agresszív hangvétel, és megjelent a fizikai erőszak is – erről szól Sulyok Tamás szerdán, a Facebookon közzé tett bejegyzése.

A posztot elemző 444 emlékeztet, hogy a Tisza Párt aláírásgyűjtő pultjait ért támadások után Magyar Péter, a párt elnöke többször is követelte, álljon ki a köztársasági elnök a béke és megtámadott honfitársai mellett.

A köztársasági elnök bejegyzése valószínűleg erre is reagál.

Sulyok Tamás emlékeztet, jövő tavasszal országgyűlési választás lesz Magyarországon, és a kampányra való felkészülést a pártok szokás szerint már idén elkezdték.

„Az elmúlt napokban, hetekben a politikai közbeszédben erőre kapott az agresszív hangvétel, és sajnos megjelent a fizikai erőszak is. Az utcán és – ami Magyarországon szokatlan – az Országgyűlésben is” – írja az elnök. Konkrétumot nem említ, így minden bizonnyal parlamenti agresszivitás és/vagy fizikai erőszak alatt a Momentum akcióját érti a gyülekezési jogot korlátozó törvény szavazásakor. 

„A kampány java még bőven hátravan; okkal kérdezik az aggódók: mi jön még ezután? Ezek az aggodalmak, valamint a szomszédos országokban zajló fejlemények egyaránt arra intenek mindannyiunkat, hogy nézzünk magunkba. Hiába teremtettek az elmúlt évtizedben a közösségi platformok a párbeszédet megbénító buborékot, egy helyen élünk, egy a hazánk. Miközben egy hazában élünk, különböző céljaink vannak, mást gondolunk a világ dolgairól; és éppen ezeknek az eltérő céloknak és gondolatoknak az ütköztetése a demokrácia lényege. Ám nagyon nem mindegy, hogy ezeket az ütközeteket milyen eszközökkel vívjuk meg, hogyan fejezzük ki a meggyőződésünket! Tiszteljük-e a másikban az önálló ítéletalkotásra képes embert? Tiszteljük-e az ellenvéleményen lévőben a közös hazánkat szerető honfitársunkat? Tiszteljük-e az ember méltóságát?” – írja Sulyok Tamás.

Az államfő szerint ilyenkor különösen nagy a felelőssége a közhatalmat gyakorló, vagy arra készülő embereknek, mert ha ők nem tisztelik ellenfeleiket, elvitatják tőlük a jó szándékot, megengedhetőnek tartják a verbális és a fizikai erőszakot, azzal nemcsak saját híveiket befolyásolják. Arra is kitér Sulyok Tamás, hogy a közösségi oldalak mindenki számára megadták a nyilvános véleményformálás lehetőségét, de ez felelősséggel is jár. Nem jó, hogy az emberek gondolkodás nélkül vetnek oda kommentben olyan minősíthetetlen kifejezéseket, amelyeket személyes találkozás esetén szégyellnének. 

„Ha a legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök kocsmai stílusban, ordenáré jelzőkkel illethető a közbeszédben, akkor hol húzódnak az erkölcsi megengedhetőség határai a rendőrrel, a polgármesterrel, az óvónővel, a bolti eladóval, a hatósági ügyintézővel, a füvet nyíró szomszéddal szemben? Ugyanaz a szó, mondatfüzér, ami az offline világban olykor csak egy egyszerű fricska, a virtuális térben virtuális lincseléssé fajulhat. A virtuális lincselés pedig könnyen nem csak lelki traumákhoz, de fizikai erőszakhoz is vezethet. Az elmúlt esztendő politikai merényletei – közel és távol – megmutatták ennek valós veszélyét” – írja a köztársasági elnök.

Azt gondolja, még nincs késő, meg kellene állni ezen az úton.

Két nappal ezelőtt a közbeszéd állapotáról más megközelítésben beszélt a köztársasági elnök.

Sulyok Tamás hétfőn egy percben elmagyarázta, hogy bár mindenkinek lehet véleménye arról, mi a gyűlöletbeszéd, ami elhangzik, azt mindig a maga kontextusában kell értelmezni, nem onnan kiragadva, lám, őt is lehet egy szatyor fingnak nevezni, vagy a választópolgárokat büdösszájúnak, európai parlamenti képviselőket agyhalottnak. Ilyen a közbeszéd, bár őneki ez a stílus nem tetszik. 

Azt nem fejtette ki akkor sem, mit gondol arról, hogy a miniszterelnök poloskának nevezett magyar embereket. Azt a kormányfői ünnepi beszédet az ügyészség sem találta jogsértőnek. A Magyar Tudományos Akadémia IX. (Gazdaság- és Jogtudományok) Osztálya szerint viszont Orbán Viktor azzal átlépett egy bizonyos határt, amit nem lett volna szabad, úgyhogy a jogász és közgazdász akadémikusok nem szeretnének vele egy légtérben tartózkodni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)