Egyre sűrűbben szólal meg Sulyok Tamás köztársasági elnök

  • narancs.hu
  • 2025. április 2.

Belpol

Mint hétfői beszédében, most is a közbeszédet uraló agresszivitásról volt mondanivalója, de más kontextusban.

A köztársasági elnök nem helyesli, hogy az elmúlt napokban, hetekben a politikai közbeszédben eluralkodott az agresszív hangvétel, és megjelent a fizikai erőszak is – erről szól Sulyok Tamás szerdán, a Facebookon közzé tett bejegyzése.

A posztot elemző 444 emlékeztet, hogy a Tisza Párt aláírásgyűjtő pultjait ért támadások után Magyar Péter, a párt elnöke többször is követelte, álljon ki a köztársasági elnök a béke és megtámadott honfitársai mellett.

A köztársasági elnök bejegyzése valószínűleg erre is reagál.

Sulyok Tamás emlékeztet, jövő tavasszal országgyűlési választás lesz Magyarországon, és a kampányra való felkészülést a pártok szokás szerint már idén elkezdték.

„Az elmúlt napokban, hetekben a politikai közbeszédben erőre kapott az agresszív hangvétel, és sajnos megjelent a fizikai erőszak is. Az utcán és – ami Magyarországon szokatlan – az Országgyűlésben is” – írja az elnök. Konkrétumot nem említ, így minden bizonnyal parlamenti agresszivitás és/vagy fizikai erőszak alatt a Momentum akcióját érti a gyülekezési jogot korlátozó törvény szavazásakor. 

„A kampány java még bőven hátravan; okkal kérdezik az aggódók: mi jön még ezután? Ezek az aggodalmak, valamint a szomszédos országokban zajló fejlemények egyaránt arra intenek mindannyiunkat, hogy nézzünk magunkba. Hiába teremtettek az elmúlt évtizedben a közösségi platformok a párbeszédet megbénító buborékot, egy helyen élünk, egy a hazánk. Miközben egy hazában élünk, különböző céljaink vannak, mást gondolunk a világ dolgairól; és éppen ezeknek az eltérő céloknak és gondolatoknak az ütköztetése a demokrácia lényege. Ám nagyon nem mindegy, hogy ezeket az ütközeteket milyen eszközökkel vívjuk meg, hogyan fejezzük ki a meggyőződésünket! Tiszteljük-e a másikban az önálló ítéletalkotásra képes embert? Tiszteljük-e az ellenvéleményen lévőben a közös hazánkat szerető honfitársunkat? Tiszteljük-e az ember méltóságát?” – írja Sulyok Tamás.

Az államfő szerint ilyenkor különösen nagy a felelőssége a közhatalmat gyakorló, vagy arra készülő embereknek, mert ha ők nem tisztelik ellenfeleiket, elvitatják tőlük a jó szándékot, megengedhetőnek tartják a verbális és a fizikai erőszakot, azzal nemcsak saját híveiket befolyásolják. Arra is kitér Sulyok Tamás, hogy a közösségi oldalak mindenki számára megadták a nyilvános véleményformálás lehetőségét, de ez felelősséggel is jár. Nem jó, hogy az emberek gondolkodás nélkül vetnek oda kommentben olyan minősíthetetlen kifejezéseket, amelyeket személyes találkozás esetén szégyellnének. 

„Ha a legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök kocsmai stílusban, ordenáré jelzőkkel illethető a közbeszédben, akkor hol húzódnak az erkölcsi megengedhetőség határai a rendőrrel, a polgármesterrel, az óvónővel, a bolti eladóval, a hatósági ügyintézővel, a füvet nyíró szomszéddal szemben? Ugyanaz a szó, mondatfüzér, ami az offline világban olykor csak egy egyszerű fricska, a virtuális térben virtuális lincseléssé fajulhat. A virtuális lincselés pedig könnyen nem csak lelki traumákhoz, de fizikai erőszakhoz is vezethet. Az elmúlt esztendő politikai merényletei – közel és távol – megmutatták ennek valós veszélyét” – írja a köztársasági elnök.

Azt gondolja, még nincs késő, meg kellene állni ezen az úton.

Két nappal ezelőtt a közbeszéd állapotáról más megközelítésben beszélt a köztársasági elnök.

Sulyok Tamás hétfőn egy percben elmagyarázta, hogy bár mindenkinek lehet véleménye arról, mi a gyűlöletbeszéd, ami elhangzik, azt mindig a maga kontextusában kell értelmezni, nem onnan kiragadva, lám, őt is lehet egy szatyor fingnak nevezni, vagy a választópolgárokat büdösszájúnak, európai parlamenti képviselőket agyhalottnak. Ilyen a közbeszéd, bár őneki ez a stílus nem tetszik. 

Azt nem fejtette ki akkor sem, mit gondol arról, hogy a miniszterelnök poloskának nevezett magyar embereket. Azt a kormányfői ünnepi beszédet az ügyészség sem találta jogsértőnek. A Magyar Tudományos Akadémia IX. (Gazdaság- és Jogtudományok) Osztálya szerint viszont Orbán Viktor azzal átlépett egy bizonyos határt, amit nem lett volna szabad, úgyhogy a jogász és közgazdász akadémikusok nem szeretnének vele egy légtérben tartózkodni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?