A futballstadion-építések évtizede

Első osztályú pénzégetés

Belpol

Alig növekvő nézőszámok, borzasztóan rossz kihasználtság, elvétve tapasztalható átláthatóság: tíz éve adták át az első új, modern focistadiont Magyar­országon. Mérleget vontunk.

A nemrég NER-esített Újpest elnöke, Ratatics Péter a minap a tusványosi Fidesz-dzsemborin (hol máshol?) bejelentette, hogy a 2027-es szezont már egy vadonatúj stadionban szeretnék kezdeni. Ez azért is furcsa, mert a jelenlegi Szusza Ferenc Stadiont 2001-ben (az első Orbán-kormány idején) adták át, és ma sincs lepusztult állapotban.

A 2010 óta tartó kormányzás egyik kiemelt programja, a stadionprojekt idén nyáron tíz­éves. 2014-ig Orbán Viktor, a projekt legfőbb motorja is jobbára a javításra szoruló infra­struktúráról beszélt, ám aztán előbb – természetesen – Felcsúton, majd közvetlenül utána Debrecenben realizálódtak a Nemzeti Sta­dionfejlesztési Program produktumai. Azóta pedig hozzászokhattunk a menetrendszerű átadásokhoz. A focistadion kisvártatva az érthetetlen és indokolatlan (túl)költekezés szimbóluma lett; olyannyira, hogy a megfelelő szóhasználatra kényes kormányzati agitprop a nyilvános kommunikációjában és a hozzá tartozó közpénzmédiában egy idő után tudatosan lecserélte a szót az egyelőre neutrálisabb „sportlétesítmény” kifejezésre.

Épültek persze focin túli sportlétesítmények is – például a 2023-as atlétikai világbajnokságra –, és volt két vizes vébé is a 2017-ben átadott Duna Arénában, az MVM Dome pedig egy kézilabda-világbajnokságra épült. Más sportágaknál a kormány általában egy konkrét esemény miatt húzott fel milliárdokért új létesítményeket. A hovatovább valamiféle nemzeti vallássá fetisizált futball persze más: e stadionokat bevallottan valamiféle dicső jövőt vizionálva építik sorra az Orbán-adminisztrációk. A 2010-es évek elején sem klub-, sem válogatott szinten nem indokolta semmi az eltúlzott pénz- és energiabefektetést a magyar fociban, még úgy sem, hogy a sportági infrastruktúra tényleg ramaty állapotú volt. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy amikor 2008-ban a világhírű Arsenal barátságos meccset játszott a Szombathelyi Haladással, a vendégek meccsruházatban, busszal érkeztek a Rohonci úti stadionba, mert nem voltak hajlandók bemenni a penészes öltözőbe.

Minden utca végén stadion

Az elmúlt tíz évben összesen 27 focistadiont húzatott fel Orbán Viktor, ha beleszámoljuk a heteken belül átadandó nyíregyházait is. E 27-ben nincs benne a győri ETO Park, amely Tarsoly Csaba, a Quaestor-botrány főszereplője bábáskodásával épült fel 2008-ban. Továbbá megjegyzendő, hogy tervben volt, de különböző okok miatt közben lefújták az építkezést Pécsen, Kecskeméten, Vácon. A 27-es számhoz esetleg még egy fél is hozzászámolható: Szigetszentmiklóson (Kövér László lakhelyén) 2018-ig 1,5 milliárd forintnyi tao-pénzbe került, hogy a stadionépítés végül félbemaradjon, mára pedig a műfüves pályák is eltűntek a beruházás területéről.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.