A nyelvvizsga-követelményt eltörlik, az egyetemek a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, és maguk szervezhetik meg az ehhez szükséges képzéseket is – derül ki egy most megjelent törvénymódosító javaslatból, amelyet a Telex foglalt össze, és ami több más ponton is változtat a feltéteken.
A javaslat a nyelvvizsgák ügyében úgy rendelkezik, hogy eltörli a nyelvvizsga-követelményt, és az egyetemek a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, és maguk szervezhetik meg az ehhez szükséges képzéseket és méréseket. Ezt korábban július végén a mostani javaslat előterjesztője, Csák János innovációs és kulturális miniszter jelentette be.
A javaslat indoklásában most ezzel kapcsolatban az olvasható, hogy „a nyelvvizsga követelménye, egy adott idegen nyelv ismeretének igazolása számos ponton jelenik meg a felsőoktatási jogban. A nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak”.
Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot, akkor az egyetemek saját hatáskörben írhatnak elő idegen nyelvi követelményeket, és dönthetnek „a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról”. Az új szabályokat felmenő rendszerben vezetnék be, de az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól.
Fellazítják emellett a követelményt a doktori képzésnél is, a doktori képzés bejutási feltételeként előírt nyelvvizsga helyébe a doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül.
A nyelvvizsga-kötelezettség eltörlését korábban a HÖOK nem ellenezte, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete viszont elítélte az intézkedést.
A Telex beszámolója szerint a javaslatcsomag emellett még – feltehetően az Ukrajnából érkező menekültekkel összefüggésben – megteremti a feltételeit annak, hogy a külföldről Magyarországra érkező orvos, fogorvos, gyógyszerész minél gyorsabban bekapcsolódjon a munkaerőhiányos magyar egészségügybe: az ide érkező orvos, fogorvos, gyógyszerész először köteles egy évig felügyelet mellett dolgozni akkreditált egészségügyi szolgáltatónál, és hasonló szabályozás készül a középfokú végzettségű ápolókra is.
A javaslat eltörli a 70 éves korhatát is az egyetemi oktatóknál, és megkönnyítik a mesterképzések elindítását, azoknak az egyetemeknek, amelyeknek van alapképzés-indítási jogosultságuk, már nem fog kelleni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes engedélye a mesterképzés indításához, a képzés minőségét utólag ellenőrzik csak.
A javaslatcsomag egyetemmé minősíti 2023. február 1-től a Gábor Dénes Főiskolát, és külön szabályokat határoz meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre: a javaslat szerint az NKE-re vonatkozó külön szabályokat a közérdek indokolja, mivel az állami megrendelő számára sok tekintetben ez az egyedüli képzési hely, ezért a szenátus döntése alapján
oktatói vagy tanári munkakörben olyan hazai és külföldi szakemberek is dolgozhatnak az egyetemen, akik amúgy nem felelnek meg az egyetemi munkakörök előírásainak,
de szakmai életpályájuk, gyakorlati tapasztalataik ezt indokolják. Ide tartoznak például a katonai vagy rendőrségi kiképzők, akiknél nem várható el az egyetemeken megkövetelt tudományos tevékenység.
