Fegyvert kellett használnia egy rendőrnek a határon

  • narancs.hu
  • 2023. november 14.

Belpol

Ezt Pintér Sándor belügyminiszter mondta, az eset halállal végződött, a rendőr szabályosan járt el.

Azt, hogy mikor és pontosan hol történt, nem árulta el a belügyminiszter, de azt elmondta az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának keddi ülésén, hogy egy rendőrnek a közelmúltban a fegyverét is használnia kellett a szerb–magyar határon, és az eset halállal végződött, de a vizsgálat azt állapította meg, hogy a fegyverhasználat szabályos volt – derül ki a hvg.hu tudósításából. 

A bizottsági ülés késve kezdődött el, mert bár Pintér időben ott volt, kormánypárti és ellenzéki képviselők késtek. Pintér az egészségügyről és az oktatásról nem számolt be, a migrációról és a déli határhelyzetről azonban részletesen beszélt. 

A belügyminiszter úgy jellemezte a déli határon uralkodó állapotokat, hogy nemrég vállról indítható páncéltörőt is foglalt le a rendőrség a gépkarabélyok és más lőfegyverek mellett, nyilván azoktól, akik átjutnak a határkerítésen, vagy az átjutásban segédkeznek. 

Szóba került a határőrizet minősége, a miniszter pedig megígérte, Magyarországon nem lesznek olyan lövöldözések az embercsempészek között, mint amilyenek Szerbiában időnként előfordulnak. Hangsúlyozta, hogy nem is a határ magyar oldalán vannak problémák a migrációval, hanem a szerb oldalon.

Az embercsempészetért elítélt külföldiek reintegrációs őrizetéről – vagyis szabadon engedéséről és kiutasításáról – azt mondta Pintér Sándor, hogy a magyar börtönök tényleg telítettek, csúcsidőben a fogvatartottak tíz százaléka embercsempész volt. A bizottsági ülésen Lukács László György (Jobbik) és Novák Előd (Mi Hazánk) is kifogásolta a reintegrációs őrizetet, felvetődött, ki fogja viselni a felelősséget, ha egy ily módon elengedett embercsempész okoz halálos sérülést egy magyar embernek. Pintér Sándor azt felelte erre, hog a szerb társszervek még nem találkoztak olyan embercsempésszel, akit Magyarországról engedtek volna el. 

Eddig 1400-an vannak a határvadászok. A Jobbik és a Mi Hazánk képviselője is visszaállítaná a határőrséget, de Pintér azt mondta, azt a testületet még „zöld ávóként” Rákosi Mátyás idejében hozták létre, és nincs is értelme külön szervezetet működtetni, ha a parancsnokság ugyanaz. 

Lukács László György kérdezte, hogy létrehoznak-e állatkínzásokra szakosodott állatrendőrséget, de ezt Pintér szerint nem indokolja az állatkínzások száma, ezt a jelenséget tudja kezelni az „emberrendőrség”  is. Az ülésen kiderült, hogy Pintér Sándor és Novák Előd mintha más statisztikákat nézne, ami a magyar közbiztonság mutatóit illeti, és hogy az antifát terrorszervezetté nyilváníttatni aligha lehetséges, de azért megpróbálják.

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Mi nem ítélkezünk, aki úgy érzi, hogy segít neki ez az ételadomány és rászánja az időt, annak adunk”

2014 óta kéthetente száz-százötven embernek ad főtt ételt és tartós élelmiszert Makón a Heti Betevő, a kezdeményezést önkéntesek mellett pékségek, éttermek, vállalkozók éltetik. Az ételosztásra érkezők főleg idős és rossz körülmények között élő emberek, de az önkéntesek mindenkinek adnak, aki úgy érzi, segít neki az ételadomány. 

Ungvári Tamás: A dandyt elfogadom

  • Urfi Péter

Teljesen legális, belügyi bárcával vártak a legszebb lányok – dicsekedett az író, fordító majd' tíz évvel ezelőtt, amikor egy fotó történetét is alaposan körbejárta Urfi Péter kérdésére. Idézzük fel az Ungvári Tamással készült interjút egy 2016-os lapszámból!

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.