A koronavírus miatt november 11-én bevezetett korlátozó intézkedések a tüntetés minden formáját betiltották, a szabályszegőket pedig magas bírságokkal fenyegetik - emlékeztet a Magyar Helsinki Bizottság.
A szervezet ennek apropóján alkotmányjogi panaszmintát tett közzé, amivel bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha a totális tiltás miatt nem gyakorolhatja az alapjogát.
A Helsinki Bizottság a honlapján hosszan sorolja, hogy az elmúlt száz napban hány olyan közfelháborodást kiváltó esemény volt, amely miatt biztosan sokan tiltakoztak volna az utcára vonulva. Csak a legdurvábbakat említve sorolják
- az egyetemek „alapítványi kiszervezését”,
- a választási szabályok megváltoztatását,
- a közpénz fogalmának szűkítését az Alaptörvényben,
- az egyedülállók és azonos nemű párok örökbefogadását, valamint az állami gondozott gyerekek családba kerülését megnehezítő új előírásokat;
- a Klubrádió kálváriáját,
- az SZFE-ügyet,
- az Ódry Színpad bezárását,
- és az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetését.
Közleményükban hozzáteszik, hogy 2020 tavaszában valóban egész Európa általános gyülekezési tilalommal reagált a koronavírusra, ám azóta a legtöbb megteremtették a gyülekezési jog biztonságos gyakorlásának feltételeit, Németországban pedig az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az embereknek koronavírus-járvány idején is joguk van politikai célú tiltakozáshoz.
A Helsinki Bizottság szerint jelenleg alkotmányjogi panasz benyújtásával lehet tiltakozni a gyülekezési tilalom alapjogsértése ellen. Ezért alkotmányjogi panaszmintát készítettek, amit a megfelelő adatokkal kitöltve bárki felhasználhat, aki a gyülekezési jog korlátozása ellen jogi eszközökkel kíván fellépni. Kiemelik, hogy a benyújtási határidő a tilalmat elrendelő kormányrendelet hatályba lépésétől számított 180 nap, azaz 2021. május 10.
Legutóbbi cikkünkben mi is részletesen beszámoltunk arról, hogy indokolatlan, hogy a kormány a járványügyileg biztosított közös politikai véleménynyilvánítást is betiltotta. A témáról Hegyi Szabolcsot, a TASZ jogászát is kérdeztük.
