Elmaradt Horn-Meciar-találkozó Az augusztus 13-ra tervezett Horn-Meciar-találkozót előreláthatólag szeptemberben tartják meg - közölték szlovák lapok. Jövő hónap közepén a CEFTA tagállamainak csúcstalálkozóján, egy héttel később pedig a Vranitzky-Horn-Meciar-megbeszélésen találkozhatnak a két ország miniszterelnökei. A találkozó elmaradását mind magyar, mind pedig szlovák körökből bírálták. Egy szlovák lap - kormánykörökre hivatkozva - úgy fogalmazott: Meciart befolyásolhatta a találkozó lemondásában, hogy a küszöbönálló román-magyar alapszerződés megkötésének feltételeként az Európa Tanács 1201-es ajánlásának értelmezésére tett román javaslatot a magyar fél elfogadta; korábban ugyanezen pont komoly vitákat váltott ki a szlovák-magyar alapszerződés megkötésekor.
Bosznia: választási előkészületek Warren Christopher amerikai külügyminiszter, valamint Franjo Tudjman horvát, Slobodan Milosevic szerb és Alija Izetbegovic bosnyák elnök Genfben ült tárgyalóasztalhoz a szeptember 14-én esedékes boszniai választásokat előkészítő megbeszélésre. Az amerikai külügyminiszter a választás alapfeltételeiként a közlekedés helyreállítását, a sajtószabadság megteremtését, illetve a menekültek szavazati lehetőségének biztosítását nevezte meg; amerikai külügyi források szerint szó volt a háborús bűnösök hágai kiadatásáról is, de az erre vonatkozó konkrét amerikai feltételeket nem hozták nyilvánosságra. A NATO szóvivője ezzel egy időben elismerte: eddig szándékosan nem tartóztatták le Mladic tábornokot, mert - függetlenül háborús szerepétől - "közreműködik a daytoni megállapodás végrehajtásában", és "parancsait a boszniai szerb fegyveres erők fegyelmezetten teljesítik".
Előkészített alapszerződés A román-magyar alapszerződés véglegesített szövege "a magyar kormány puccsa a határon túli magyarok ellen" - jelentette ki Rockenbauer Zoltán (Fidesz) azt követően, hogy Bukarestben Somogyi Ferenc magyar és Marcel Dinu román külügyi államtitkár közös sajtótájékoztatójukon bejelentették: szeptember első felében aláírható lesz a román-magyar alapszerződés. Dinu szerint a döntő előrelépést az alapszerződés véglegesítésében az jelentette, hogy Magyarország elfogadta az Európa Tanács 1201-es ajánlásának értelmezésére tett román javaslatot. Somogyi szerint úgy sikerült megtalálni a kompromisszumos formát, hogy a magyar fél "nem kényszerült álláspontja feladására". Az ajánlás közös értelmezése - Somogyi szavai szerint - a szerződés szövegéhez írt lábjegyzet szerint úgy hangzik: a 1201-es nem kötelez etnikai alapú autonómia- és kollektív jogok biztosítására. Washingtoni hivatalos körökben "a hét legjobb hírének" nevezték az egyezséget.
Csecsenföld: tűzszünet A csecsenföldi válság megoldásával megbízott Alekszandr Lebegy tábornok "széles jogkört kapott" a szövetségi végrehajtó szervek tevékenységének összehangolására. Ezzel egy időben az orosz elnök feloszlatta a csecsenföldi problémákkal foglalkozó állami bizottságot és több más, ezzel foglakozó munka- és tárgyalóbizottságot. Lebegy kijelentette: ellenzi a rendkívüli állapot bevezetését Csecsenföldön; tárgyalásai során tűzszüneti megállapodást kötött Maszhadov csecsen vezérkari főnökkel. Lebegy fontosnak ítéli új helyhatósági választások megtartását Csecsenföldön. Eközben az újraválasztott orosz kormányfő, Viktor Csernomirgyin bemutatta leendő kormányának tagjait, de beiktatása után egy héttel még nem tudta megnevezni az egészségügyi, a kulturális, a környezetvédelmi, az ipari és a közlekedési, valamint az energiaügyi minisztérium és a FÁK-országokkal kapcsolatot tartó tárca vezetőjét. (A csecsen helyzetről bővebben: 16-17. oldal.)
Fegyelmi tárgyalás a Fővárosi Szociális Központban Megkezdődött Iványi Gábor, a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei (FSZKI) igazgatójának fegyelmi tárgyalása: egy revizori jelentés szerint az igazgató "szabálytalanságokat követett el, miközben az FSZKI komoly szakmai sikereket könyvelhet el a hajléktalanok ellátásában". A Roma Sajtóközponttól a Narancs úgy értesült: a tizenhárom ellene felhozott pont között szerepel, hogy Iványi eltért az alapítási okiratban foglaltaktól, valamint az intézmény két új épületének építőipari kivitelezésében is szabálytalanságokat találtak. Iványi válaszként elmondta, hogy az alapító okirattól nem, viszont annak mellékletétől bizonyos esetekben eltértek. A két új épülettel kapcsolatos problémát Iványi szerint az állam tulajdoni hozzájárulásának késése okozta: az épület papíron még mindig a Munkásőrségé.
Dunai kontra Horn "Egészségügyi okokra" hivatkozva benyújtotta lemondását Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter Horn Gyulának, aki el is fogadta azt. Távozását a kormányhoz közel álló szakértők részben azzal magyarázzák, hogy Dunai már kinevezésekor jelezte: a külföldi kereskedelmi kirendeltségeknek tárcájához kell tartozniuk; a napokban azonban olyan kormányhatározat született, amely szerint az államháztartási reformok keretein belül integrálják a képviseleteket a Külügyminisztérium szervezetébe. Kormányforrásból származó más értesülések szerint a miniszter összeütközésbe került a kormányfővel az energiaár-emelés ügyében: míg Dunai a szakmai szempontok érvényesítését hangsúlyozta, Horn a szociális megfontolások figyelembevételét tartja döntőnek. Dunai Imre lehetséges utódaként lapzártáig a jelenleg a privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter, Suchman Tamás neve merült fel. A kormány döntött arról is, hogy a tárca nevét kiegészítik "Ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztérium" elnevezésre.
Közalkalmazotti béremelés A kormány hamarosan tárgyalásokat kezd az önkormányzatokkal és a szakszervezetekkel a közszolgálati szférában dolgozók béremeléséről, mert a megállapodásokban foglaltak egyelőre nem teljesültek. A béremelés csak 12,7 százalékos volt az év első felében, ami jelentősen elmarad a versenyszféra béreinek emelkedésétől. A közszféra béremelését a kormánynak és az intézmények fenntartóinak kell finanszírozni az illetménytábla módosításával. Az 1996-ra vonatkozó 19,5 százalékos közszolgálati béremelés megvalósításához pillanatnyilag 15-20 milliárd forint hiányzik, ha a kormány az új illetménytáblával életbe lépő béremelésre elkülönített 15 milliárdos keret egészét elköltötte - erről azonban nincs adat.
Tb-reformtervezetek A kormány őszre halasztotta a döntést a társadalombiztosítás (tb) reformjáról. A tervek szerint a jövőben az összes munkajövedelem tb-járulékköteles lenne, azaz járulékot kellene fizetni - többek közt - a megbízási díj, valamint az előadó-művészeti és szellemi alkotások díja és a szerzői honorárium után is. A kormány bevezetné a minimumjárulékot (ez az éves átlagkereset 15 százaléka lenne), csökkentené viszont a munkaadók által fizetendő tb-járulékot (két és fél százalékkal). A havi 3000 forintot meg nem haladó jövedelmek nem lennének járulékkötelesek. A tb-vel kötött egyéni szerződéseknél a minimálbér képezné a járulékalapot; a mezőgazdasági kistermelők mellett a szellemi szabadfoglalkozásúak az egészségügyi ellátásért havi 3600 forintot fizetnének. A tervezett változtatások mintegy 110 milliárd forinttal növelnék a társadalombiztosítási alapok bevételeit.
Morze
Öt náci háborús bűnös felkutatására kérte az olasz hatóságok segítségét az Interpol. A keresett személyek egy partizánakció megtorlásaként húsz embert öltek meg 1944-ben.
A berlini fal felállításának 35. évfordulóján megemlékezést tartottak a fal egy rövid, le nem bontott részénél; a fal 1989-ig választotta ketté Kelet- és Nyugat-Berlint.
Magyar békefenntartó is megsérült a ciprusi incidensek során; az osztrák ENSZ-alegység magyar szakaszának főhadnagya könnyű sérülést szenvedett.
Amerikai információs központ nyílt Budapesten. Az Egyesült Államok nagykövete hazánkban egyedülállónak minősítette a profi módon felszerelt központot.
A Hezbollah nevű Irán-barát szervezetet gyanúsítják a június végén a Szaúd-Arábiában lévő amerikai támaszpont elleni pokolgépes merénylet elkövetésével; a dahrani bázison 19 amerikai katona halt meg.
Földrengés rázta meg Macedónia fővárosát, Szkopjét. A hatos fokozatú rengés károkat nem okozott, és áldozatokról sem szólnak a hírek.
Bagdadban kivégeztek tíz katonatisztet, akiket azzal vádoltak, hogy részt vettek a Huszein elnök ellen szervezett, júliusban leleplezett összeesküvésben.
Az atomfegyverek felszámolását célzó kampány támogatására szólította fel az ausztráliai Canberra Bizottság a világ öt nukleáris nagyhatalmát. A bizottság jelentését a szigetország kormánya ismertette.
Felújították az izraeli-palesztin műszaki vonatkozású tárgyalásokat hat hónapos szünet után. Izrael abban az esetben kezdi meg Hebron kiürítését, ha a palesztin fél bezáratja kelet-jeruzsálemi irodáit.
Lemondásra készül Jon Deutch, a CIA főnöke. A Fehér Házból kiszivárgott hírek szerint szívesen elfoglalná William Perry védelmi miniszter helyét.
