Csapzott, szakállas férfi halad nagykabátban Halmajugra mérsékelten forgalmas főútján a márciusi napsütésben. Senkihez nem szól, pedig egy ABC mellett is elmegy, ahol többen beszélgetnek; ez a Gyöngyös melletti 1300 fős község központja. Posta és dohánybolt is található itt, szemközt a polgármesteri hivatal. A férfi tekintete zavart; a helyiek szavajárása szerint ő egy lézengő, vagyis súlyosan függő kábítószer-fogyasztó. Napjában többször végigmegy a településen oda és vissza, körülbelül tíz kilométert gyalogol. Halmajugrán több mint százan fogyasztanak rendszeresen kábítószert, lézengőből is akad mindig három-négy.
Évértékelő beszédében a miniszterelnök hajtóvadászatot hirdetett a kábítószer-kereskedők ellen („az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot”). Orbán Viktor azóta drogellenes kormánybiztost is kinevezett, mégpedig Gyöngyös térségének kormánypárti országgyűlési képviselőjét, Horváth Lászlót. (A neve onnan lehet ismerős, hogy amikor egy 2020-as ítélet szerint a magyar államnak a gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatt 99 millió forintot kellett fizetni 60 roma diáknak, a kormány Horváthot bízta meg azzal, hogy próbáljon megállapodni az érintettekkel inkább természetbeni kártérítésben – nem járt sikerrel.) Új feladatkörében Horváth bejelentette, hogy szigorítások jönnek: a dílerek teljes vagyonát el lehet kobozni, ha nem tudják bizonyítani, hogy javaikat nem a kábítószerek eladásából szerezték; és akár ki is lehet majd tiltani őket a településükről. A hangzatos intézkedések azt a látszatot keltik, hogy a kormány komolyan veszi a problémát – holott a felelőssége vitathatatlan a helyzet eszkalálódásában. 2020 óta nincs drogstratégia, a prevencióra 2010 óta alig fordítanak figyelmet és forrást, miközben minden mutató szerint a dizájnerdrogok, főleg a herbál és a kristály fogyasztása és kereskedelme is csúcsra jár, főleg az ország északkeleti részében.
A rendőrség máris fokozott üzemmódba kapcsolt: január elsejével csaknem 150 rendőr bevonásával létrejött a Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal, amely az elmúlt napokban több településen is razziázott.
A meghirdetett szigorítás, a „zéró tolerancia” hosszú távú hatásossága nem egyértelmű, az viszont tény, hogy a hangulat megváltozott Halmajugrán. Lakatos Rozália polgármester, valamint Németh Tamás önkormányzati képviselő segítségével jártuk körbe a rendezett települést. Mivel a Mátrai Erőmű egy része a közigazgatási területén belül található, a község kiemelt iparűzési adóhoz jut. Lakatosék a jó anyagi helyzet miatt évi mintegy 270 millió forint értékben biztosítanak szociális juttatásokat különböző címeken a helyieknek – de a függőkön ez nem segít.
Nagy halak, kis halak
„Ha nem lenne droghelyzet, szegénység akkor is lenne” – mondja a polgármester. Sok embernek van ugyan munkája, de a bérszínvonal alacsony, jellemzően alvállalkozóként, közvetítőkön keresztül foglalkoztatják őket. Nem ritka a feketézés, alkalmi munka. Itt van a Detki Keksz gyára is, de az üzemben – és az erőműben is – kevés helyi dolgozik. A rendszerváltás után itt is munkahelyek szűntek meg, a fiatalok zöme elvándorolt. Lakatos Rozália azt mondja, egykor a lakosok 30 százaléka volt roma, most a 95 százalékuk.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
