A CÖF gazdálkodása

Szolgálatba helyezték magukat

Belpol

Felnyomná az Átlátszót, a TASZ-t, a Helsinki Bizottságot és a Transparency Internationalt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál a Civil Összefogás Fórum, miközben a saját gazdálkodása maga a homály. Bevételeinek egy része ismeretlen hátterű, a költéseivel nem számol el. Partnereinek nagy része annyira civil, mint egy rendőr alezredes.

Nem a múlt héten kezdte a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a magyarországi lapok, portálok és jogvédő szervezetek vegzálását, de most azzal állt elő, hogy munkacsoportot hoz létre az olyan külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységének vizsgálata érdekében, mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Transparency International (TI). Első akciójuk az Átlátszó portált működtető atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-t és az Átlátszónet Alapítványt érinti.

Tüske

Az Átlátszó tíz éve van már a CÖF bögyében. A szervezet 2014 januárjában jelentette be, hogy önkéntesei szisztematikusan „figyelik a közösségünket támadó médiumokban megjelenő igaztalan vádakat, hamis megnyilvánulásokat”, és az a feladatuk, hogy fellépjenek „a magyarságot, a magyar civil társadalmat érő aljas és szélsőséges politikai és médiatámadások” ellen. A CÖF e bejelentése inkább egyfajta fenyegetőzés volt. 2017-ben úgynevezett közérdekű adatigénylést küldött a CÖF a 444-nek, az Átlátszónak, a HVG-nek, az ATV-nek, az Indexnek, az akkor éppen kormánykritikus Magyar Nemzetnek, a 24.hu-nak és a Népszavának. A szervezet megkereste a Jobbik pártalapítványát, a Nyílt Társadalom Alapítványt, valamint az Eötvös Károly Intézetet, a TI-t, a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot is. Talán azért, hogy amit három-négy év alatt nem sikerült megfigyelniük, azt árulják el maguk a megfigyeltek. Házmestertempó – mondhatnánk.

Ezeket a nyilatkozatokat és üzengetéseket simán el lehetett intézni egy visszafojtott nevetéssel, sőt az a tavalyi nyilatkozatuk sem érdemelt egy kézlegyintést sem, amely szerint az Átlátszó „nemzetbiztonsági kockázat”. Csizmadia László, a szervezet kuratóriumának elnöke azt mondta, az Átlátszó azt a hamis látszatot kelti, hogy működésük alapja közösségi finanszírozás, holott az elmúlt években 558 millió forintot tett ki a külföldi támogatásaik összege – az viszont nem követhető, hogy a külföldi „érdekeltségek” miképpen hasznosítják a magyarországi adatokat. Ez már nagyon kellemetlen házmestertempó, hiszen a jogszabályok bevezették a külföldről támogatott szervezet fogalmát, egy egyértelmű megbélyegzést, függetlenül attól, hogy milyen szervezetről van szó.

Azóta annyit változott a helyzet, hogy a CÖF immár a kormány gründolta Szuverenitásvédelmi Hivatallal fenyegetőzik. Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője szerint az Átlátszó oknyomozásnak álcázva valójában levadássza a magyar embereket és az országban működő „civil szervezeteket”. Azt nem tette hozzá, hogy idén januárban az MTI pert vesztett az Átlátszóval szemben, amikor a hírügynökség lehozta a CÖF valóságalapot nélkülöző állításait a nemzetbiztonsági kockázatról és átláthatatlan külföldi finanszírozásról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.