A CÖF gazdálkodása

Szolgálatba helyezték magukat

Belpol

Felnyomná az Átlátszót, a TASZ-t, a Helsinki Bizottságot és a Transparency Internationalt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál a Civil Összefogás Fórum, miközben a saját gazdálkodása maga a homály. Bevételeinek egy része ismeretlen hátterű, a költéseivel nem számol el. Partnereinek nagy része annyira civil, mint egy rendőr alezredes.

Nem a múlt héten kezdte a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a magyarországi lapok, portálok és jogvédő szervezetek vegzálását, de most azzal állt elő, hogy munkacsoportot hoz létre az olyan külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységének vizsgálata érdekében, mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Transparency International (TI). Első akciójuk az Átlátszó portált működtető atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-t és az Átlátszónet Alapítványt érinti.

Tüske

Az Átlátszó tíz éve van már a CÖF bögyében. A szervezet 2014 januárjában jelentette be, hogy önkéntesei szisztematikusan „figyelik a közösségünket támadó médiumokban megjelenő igaztalan vádakat, hamis megnyilvánulásokat”, és az a feladatuk, hogy fellépjenek „a magyarságot, a magyar civil társadalmat érő aljas és szélsőséges politikai és médiatámadások” ellen. A CÖF e bejelentése inkább egyfajta fenyegetőzés volt. 2017-ben úgynevezett közérdekű adatigénylést küldött a CÖF a 444-nek, az Átlátszónak, a HVG-nek, az ATV-nek, az Indexnek, az akkor éppen kormánykritikus Magyar Nemzetnek, a 24.hu-nak és a Népszavának. A szervezet megkereste a Jobbik pártalapítványát, a Nyílt Társadalom Alapítványt, valamint az Eötvös Károly Intézetet, a TI-t, a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot is. Talán azért, hogy amit három-négy év alatt nem sikerült megfigyelniük, azt árulják el maguk a megfigyeltek. Házmestertempó – mondhatnánk.

Ezeket a nyilatkozatokat és üzengetéseket simán el lehetett intézni egy visszafojtott nevetéssel, sőt az a tavalyi nyilatkozatuk sem érdemelt egy kézlegyintést sem, amely szerint az Átlátszó „nemzetbiztonsági kockázat”. Csizmadia László, a szervezet kuratóriumának elnöke azt mondta, az Átlátszó azt a hamis látszatot kelti, hogy működésük alapja közösségi finanszírozás, holott az elmúlt években 558 millió forintot tett ki a külföldi támogatásaik összege – az viszont nem követhető, hogy a külföldi „érdekeltségek” miképpen hasznosítják a magyarországi adatokat. Ez már nagyon kellemetlen házmestertempó, hiszen a jogszabályok bevezették a külföldről támogatott szervezet fogalmát, egy egyértelmű megbélyegzést, függetlenül attól, hogy milyen szervezetről van szó.

Azóta annyit változott a helyzet, hogy a CÖF immár a kormány gründolta Szuverenitásvédelmi Hivatallal fenyegetőzik. Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője szerint az Átlátszó oknyomozásnak álcázva valójában levadássza a magyar embereket és az országban működő „civil szervezeteket”. Azt nem tette hozzá, hogy idén januárban az MTI pert vesztett az Átlátszóval szemben, amikor a hírügynökség lehozta a CÖF valóságalapot nélkülöző állításait a nemzetbiztonsági kockázatról és átláthatatlan külföldi finanszírozásról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.