A CÖF gazdálkodása

Szolgálatba helyezték magukat

Belpol

Felnyomná az Átlátszót, a TASZ-t, a Helsinki Bizottságot és a Transparency Internationalt a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál a Civil Összefogás Fórum, miközben a saját gazdálkodása maga a homály. Bevételeinek egy része ismeretlen hátterű, a költéseivel nem számol el. Partnereinek nagy része annyira civil, mint egy rendőr alezredes.

Nem a múlt héten kezdte a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a magyarországi lapok, portálok és jogvédő szervezetek vegzálását, de most azzal állt elő, hogy munkacsoportot hoz létre az olyan külföldről finanszírozott szervezetek tevékenységének vizsgálata érdekében, mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Transparency International (TI). Első akciójuk az Átlátszó portált működtető atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-t és az Átlátszónet Alapítványt érinti.

Tüske

Az Átlátszó tíz éve van már a CÖF bögyében. A szervezet 2014 januárjában jelentette be, hogy önkéntesei szisztematikusan „figyelik a közösségünket támadó médiumokban megjelenő igaztalan vádakat, hamis megnyilvánulásokat”, és az a feladatuk, hogy fellépjenek „a magyarságot, a magyar civil társadalmat érő aljas és szélsőséges politikai és médiatámadások” ellen. A CÖF e bejelentése inkább egyfajta fenyegetőzés volt. 2017-ben úgynevezett közérdekű adatigénylést küldött a CÖF a 444-nek, az Átlátszónak, a HVG-nek, az ATV-nek, az Indexnek, az akkor éppen kormánykritikus Magyar Nemzetnek, a 24.hu-nak és a Népszavának. A szervezet megkereste a Jobbik pártalapítványát, a Nyílt Társadalom Alapítványt, valamint az Eötvös Károly Intézetet, a TI-t, a TASZ-t és a Helsinki Bizottságot is. Talán azért, hogy amit három-négy év alatt nem sikerült megfigyelniük, azt árulják el maguk a megfigyeltek. Házmestertempó – mondhatnánk.

Ezeket a nyilatkozatokat és üzengetéseket simán el lehetett intézni egy visszafojtott nevetéssel, sőt az a tavalyi nyilatkozatuk sem érdemelt egy kézlegyintést sem, amely szerint az Átlátszó „nemzetbiztonsági kockázat”. Csizmadia László, a szervezet kuratóriumának elnöke azt mondta, az Átlátszó azt a hamis látszatot kelti, hogy működésük alapja közösségi finanszírozás, holott az elmúlt években 558 millió forintot tett ki a külföldi támogatásaik összege – az viszont nem követhető, hogy a külföldi „érdekeltségek” miképpen hasznosítják a magyarországi adatokat. Ez már nagyon kellemetlen házmestertempó, hiszen a jogszabályok bevezették a külföldről támogatott szervezet fogalmát, egy egyértelmű megbélyegzést, függetlenül attól, hogy milyen szervezetről van szó.

Azóta annyit változott a helyzet, hogy a CÖF immár a kormány gründolta Szuverenitásvédelmi Hivatallal fenyegetőzik. Ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF–CÖKA szóvivője szerint az Átlátszó oknyomozásnak álcázva valójában levadássza a magyar embereket és az országban működő „civil szervezeteket”. Azt nem tette hozzá, hogy idén januárban az MTI pert vesztett az Átlátszóval szemben, amikor a hírügynökség lehozta a CÖF valóságalapot nélkülöző állításait a nemzetbiztonsági kockázatról és átláthatatlan külföldi finanszírozásról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.