Magyarország mezőgazdasága kiemelt mértékben függ a főleg külső, európai uniós forrásokból érkező agrártámogatásoktól. Ez önmagában nem különleges, hiszen az EU agrártámogatási és vidékfejlesztési rendszerét pontosan azért hozták létre a döntéshozók, mert úgy vélték, hogy a mezőgazdaság enélkül sehol nem versenyképes (ahogyan a kistelepülések dominálta vidékek fejlődését is csak intenzív pénzinjekciókkal lehet biztosítani). Az alapvetően uniós pénzekre támaszkodó, különböző jogcímeken folyósított összegek (lásd erről Mit, mire? című keretes írásunkat) révén azonban Magyarországon szélsőséges birtok- és tőkekoncentrációt hoztak létre – holott az uniós döntéshozók szeme előtt aligha egy új latifundium-rendszer kialakítása lebegett.
Bár a magyar jogállamisági deficit (no meg az erős korrupciós kockázat) miatti uniós kifogások következményeként késnek az EU-s kifizetések, az agrártámogatási és vidékfejlesztési pénzek rendben befutottak tavaly is.
Minden év újabb csoda
Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 2022-ben (az Agrárközgazdasági Intézet által rendszeresen kiadott Pénzügyi Hírlevél 2023/1. száma szerint) összesen 1008,7 milliárd forintot fizettek ki december 31-ig. A folyósított támogatási összeg 72,2 százaléka (728,2 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 27,8 százalékát (280,5 milliárd forint) a hazai költségvetésből fizették ki.
A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a termelőknek nyújtott közvetlen támogatások (482,6 milliárd forint) domináltak. A Vidékfejlesztési Program kifizetései 2022-ben meghaladták a 400 milliárd forintot, a nemzeti támogatásokra 84,3, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 35,6 milliárd forintot folyósítottak.
Összességében az utóbbi tíz évben mintegy 7 ezer milliárd forintot osztottak ki támogatásként az agráriumban. A témával foglalkozó kutatók mindenekelőtt a területalapú támogatásokra koncentráltak, elvégre ez mutatta meg leginkább, kik rendelkeznek – akár földtulajdonosként, akár földhasználóként – a legtöbb mezőgazdasági területtel. A közvetlen támogatások több mint 70 százaléka a kedvezményezettek felső 10 százalékának jut. Bár a területalapú támogatásoknál 2014-től sapkát vezettek be (vagyis e támogatás 1200 hektár feletti területekre már nem jár), ez nem módosította jelentősen az agrártámogatások eloszlását. Számos gazdálkodó e plafon kivédése érdekében egyszerűen feldarabolta a birodalmát. A 2017-es mélypont után a legnagyobb nyertesek mára újra 2 milliárd forint felett jutnak támogatáshoz, a csúcsérték a 6 milliárdot is meghaladta.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
