Mindig akad egy MNB-s szál Matolcsy Ádám baráti körének cégügyeinél

Bár hivatalosan a szerencséjüknek semmi köze az MNB-hez és a Matolcsy családhoz fűződő kapcsolataiknak, a Matolcsy Ádám barátaiként emlegetett fiatal vállalkozók valahogy mégsem tudnak elszakadni a jegybanktól. A bonyolult cégügyek végén az egykori MNB-alapítványi pénzek is feltűnnek.

Porsche-gyűjtemény, magángépes utazások, buli a Sziget VIP-részlegén, luxusingatlanok, jól menő cégek és barátok egyre terjeszkedő vállalkozásokkal – a kisebbik Matolcsy fiú, Ádám szerint mindez saját lábon állva jött össze, ám a NER 12. évében okkal gyanítható, hogy talán a családi kapcsolatok is számítottak valamit.

Matolcsy Ádám a kormányközeli sajtóban rendületlenül állítja, hogy apjától, Matolcsy György jegybankelnöktől függetlenül sikeresek a vállalkozásai. Az utóbbi években azonban az ismerőseinek is nagyon megszaladt – és amint elkezdjük felfejteni a vele többnyire informális kapcsolatban állók bonyolult céghálóit, végül mindig egy MNB-s szálba akadunk bele. A baráti kör, illetve a hozzájuk köthető alapkezelő sok céget és ingatlant szippantott fel az utóbbi években. Indulásukat nagyban segítette Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankja, a Növekedési és Hitelbank (NHB), de sokszor kisegítette őket a Magyar Nemzeti Bank is egy-egy megrendeléssel vagy ügylettel. A kör igen sokszínű: e társaság egyes cégei érdekeltek a bútoriparban, a vendéglátásban, az olyan luxusszolgáltatásokban mint a széfszolgáltatás vagy a légijármű-lízing, a napelembizniszben és végtelen mennyiségű ingatlanügyletben. 

Az MNB-alapítványok ingatlanvagyonának sorsával a Magyar Narancs friss számában is foglalkozunk: 

A kisebbik fiú

Matolcsy Ádámra akkor figyelt fel a média, amikor 2017 nyarán egyik barátjától, Száraz Istvántól megvette a New Wave Media Groupot, amelynek a portfóliójában már benne volt az addigra propagandalappá silányított Origo is. Bár 2018-ban a New Wave-csoport ugyanúgy része lett a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA), mint minden más kormányközeli kiadvány kiadója, Matolcsy Ádám egy csapásra felkerült a fideszes vállalkozók listájára.

Igaz, a fiatal, mindössze 35 éves vállalkozó nem ma kezdte. Az Origo megvásárlásakor a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy már 18 évesen volt egy a bátyjával, Matolcsy Mátéval közös informatikai cége, később azonban a bútorbizniszbe is beszállt. Mint akkor fogalmazott, „igény mutatkozott szépségipari bútorok iránt is”, és saját márkás fodrászbútorok gyártásába kezdtek. Ez volt a 2008-ban létrehozott Glamorous Szépségipari Berendezések Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amely a sajtó által „családi banknak” is nevezett NHB-tól kapott hitelből vásárolta meg 2015-ben a Balaton Bútor Kft.-t a Várszegi Gábor-féle Fotextől. Matolcsy Ádám a legutóbbi, Figyelőnek adott interjújában azt mondta, a hitel összege 420 millió forint volt.

Ugyanebben az interjúban azt is elárulta, hogy a veszprémi cég tulajdonosa kereste meg a 2015-ben mindössze 95 milliós árbevételű Glamoroust, hogy nem akarják-e megvenni a Balaton Bútort. „Mivel nem volt pénzünk a hatalmas gyártó teljes megvételére, végső soron a kft. a régi gépeket, a készleteket és a márkanevet vásárolta meg, valamint a dolgozókat vettük át. Az ingatlan a Fotex-csoporté maradt, viszont – az üzlet részeként – fix áron máig béreljük a hatalmas, 14 ezer négyzetméternyi csarnokterülettel kialakított komplexumot.”

„Színre lépésemet követően próbáltunk odafigyelni arra, hogy ne induljunk olyan közbeszerzésen, amely miatt támadható a Matolcsy név” – mondta még 2017-ben. Állítása szerint a Balaton Bútor főleg exportra gyárt, de azóta több állami megbízást is kapott: nyert az Országos Bírói Hivatal 2017-es, 351 milliós közbeszerzésén, 2018-ban a Testnevelési Egyetemtől kapott 223 milliós megrendelést, 2019-ben az Óbudai Egyetemtől 42 milliósat, több vidéki könyvtárba is szállítottak. Tavaly májusban 287 millió forintot meghaladó állami támogatásban részesült a cég új beruházása, decemberben pedig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 20 milliárdos bútorközbeszerzésén is nyert öt másik vállalkozással együtt. Ez utóbbi keretszerződés értékét a veszélyhelyzetre hivatkozva idén szeptember végén 12 százalékkal megemelték, igaz, Matolcsy Ádám állítása szerint ennek keretében eddig csak 205 millió forint értékben adtak el bútorokat. Idén májusban az is kiderült, hogy a Balaton Bútor szállít berendezéseket az új nevén Buda Palotának nevezett Postapalotába is, amelyben az MNB hoz létre irodaházat és pénzmúzeumot (erről lásd keretes anyagunkat).

A Balaton Bútor mindenesetre terjeszkedik, Matolcsy a Figyelőnek dicsekedett el azzal, hogy megvették a milánói Riva 1920 nevű bútorgyártó 47,5 százalékos részesedését. Bankhitelt is igénybe vettek az akvizícióhoz, de azt nem részletezte sem a kormánypárti lapnak, sem a Narancsnak, hogy pontosan melyik pénzintézettől kapták. Kérdéseinkre azt viszont elárulta, hogy jelenleg nagy magyarországi akvizíció nincs előkészítve, de folyamatosan figyelik a hazai piacot is. „Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk további külföldi cégekkel” – írta lapunknak, hozzátéve, hogy erről csak akkor nyilatkozik majd, amikor aláírtak vagy lezártak valamilyen tranzakciót.

Míg a Balaton Bútor tevékenysége meglehetősen látványos, Matolcsy Ádám másik cégéről keveset tudni: a 2011-ben alapított Magyar Stratégiai Zrt.-ről csak annyit közölt, hogy „főleg saját tulajdonú ingatlanok hasznosításával foglalkozik” – de e társaságon keresztül vette meg annak idején a New Wave-et is. A cég 5 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, vezérigazgatója és egyedüli tulajdonosa Matolcsy Ádám, éves nettó árbevétele az elmúlt öt évben 100 és 300 millió között mozgott, viszont tavaly már több mint 2 milliárd forintnyi befektetett eszköz szerepelt a mérlegében.

 

Fehér gallérban Matolcsy Ádám

Fotó: Németh Dániel

Barátok cégekkel

A Balaton Bútor egyébként a Fatáj online faipari szaklap szerint korántsem piacvezető, sőt a magyar bútorgyártó cégek idén júliusban összeállított 100-as listáján a 26. helyre került. Jóval előkelőbb helyen szerepel a 14. helyezett Gyulai Fafém Bútor Zrt., amely a Postapalota bebútorozásában a Balaton Bútor fővállalkozója. Ez a cég – a Gyulai Fafém Bútorgyártó és Kereskedelmi Kft.-ből lett Holzmöbel 2012 Kft.-vel együtt – idén júniusban váltott tulajdonost. Az új tulaj a Kopaszhegyi Ház Projekt Ingatlanfejlesztő Kft. Ezt a céget 2020 januárjában hozta létre Fintha-Nagy Ádám és felesége, Demkó Anett egy érdekeltsége – az ő nevük onnan lehet ismerős, hogy Fintha-Nagy több V. kerületi ingatlanhoz is kedvezményes áron jutott Rogán Antal polgármestersége idején, legutóbb pedig a propagandaminiszter új feleségének falujában vett egy kastélyt. A Kopaszhegyi Ház egy Somlai Bálint Fülöp nevű fiatal vállalkozón át a gyulai cégvásárlás idejére már egy Stofa György nevű 29 éves fiatalembernél kötött ki.

Az adásvétel azért is érdekes, mert ahogyan azt idén tavasszal a Magyarnarancs.hu megírta, korábban maga Matolcsy Ádám tárgyalt a gyulai bútorcég esetleges megvásárlásáról, Stofa Györgyöt – aki korábban egy várbeli apartmanházban volt érdekelt, illetve a magyar letelepedési kötvényeket Oroszországban áruló offshore cég közvetítőjeként is feltűnt – pedig a baráti körének tagjaként szokták emlegetni. Érdeklődésünkre Stofa azt írta, hogy „saját forrást, hitelátvállalást és bankhitelt vettem igénybe. A részletek üzleti titkot képeznek”. Azt is írta, hogy olyan befektetéseket keres, amelyek erős menedzsmenttel rendelkeznek és stabil növekedési pályát ígérnek, és ilyen a Gyulai Fafém Zrt. is. Azt nem részletezte, honnan volt a hitel, de a Holzmöbel 2012-re a tulajdonosváltás napján bejegyzett Gránit banki zálogjog árulkodó lehet. (Nem mellesleg ehhez a bankhoz mentették át számláikat a Matolcsy fiúk és barátaik 2018-ban, az NHB bedőlése előtt.)

Matolcsy Ádám kérdésünkre azt válaszolta, tudja, kicsoda Stofa György, „megvan a telefonszáma, de nem vagyunk olyan kapcsolatban, hogy rendszeresen keressük egymást”. A Gyulai Fafémmel folytatott korábbi tárgyalásairól pedig azt írta, több itthoni és külföldi bútorgyárral is tárgyalt, és jelenleg is folytat tárgyalásokat olyan cégekkel, amelyek nyitottak akvizíciókra. Stofa György a kérdéseinkre azt is elárulta, hogy nem ő foglalkozik a cége működésével, „a menedzsment üzleti terv alapján riportál nekem, ezekben nincsen versenytárselemzés”. A Postapalota berendezése pedig bár benne van a Gyulai Fafém idei top 10 megrendelése között, „de így is az idei 8–9 milliárd forintos konszolidált árbevételünk kis részét teszi ki”.

A Kopaszhegyi Ház egy harmadik cégben is érdekelt: ez a MaRazo Kft., amely Stofa György válasza szerint kereskedelmi ingatlanok adásvételével és azok hasznosításával foglalkozik. A tavaly létrejött cégben érdekelt az Alaszka Investments Kft. is, amely egyébként Ráthonyi Zoltán Szabolcshoz, Vajna Tímea vőlegényéhez köthető – jelenleg családtagjai nevén van –, akivel Stofa más cégekben is kapcsolatban áll.

A Kopaszhegyi Ház volt tulajdonosaként már futólag említett Somlai Bálint Fülöp nem más, mint a New Wave televíziós üzletágának egykori vezetője, a Postapalota felújítását kivitelező Raw Development Kft. tulajdonosa. Ez a cég Szemerey Tamás érdekeltségeként jött létre 2014-ben, majd rögtön megalakulása után több megbízást kapott az MNB alapítványaitól, illetve ez a cég kivitelezte Matolcsy Ádám fullpanorámás, üvegfalú balatonfüredi „mezőgazdasági melléképületét” is 2016-ban. A jegybanki alapítványok megbízásából a cég dolgozott az Úri utca 72. szám alatti épületen, ahol idén nyáron „tudományos központot” nyitottak, valamint projektmenedzseri feladatokat látott el a Vár alatti Csónak utcában lévő Ybl–Hatvany vagy más néven Lónyay–Hatvany-villánál is, ahová idén szeptemberben költözött be a kormányközeli Batthyány Lajos Alapítvány.

A cég tavaly különösen jó évet zárt, nettó árbevétele a 2019-es 1,8 milliárdról 15,6 milliárdra ugrott, 1,84 milliárdos adózott eredménnyel. A sikerszéria az idén is folytatódott: májusban derült ki, hogy az MNB Szabadság téri székházát is a Raw Development újíthatja fel 54 milliárd forintért több más, jóval tapasztaltabb cég elől nyerve el a munkát. Novemberben leányvállalata, a Raw Facility Management Kft. kapta meg potom 16 milliárd forintért három évre az MNB-hez tartozó ingatlanok üzemeltetését. A 31 éves Somlai Bálint Fülöp a Telexnek nyáron úgy nyilatkozott, hogy pályafutását a Wis Holdingnál kezdte a Széll Kálmán téri felújítás egyik projektmenedzsereként. „Ekkor döntöttem el, hogy saját vállalkozást szeretnék indítani, de alapítás helyett egy már működő kis vállalatot tudtam megvásárolni kevés megbízással ugyan, de rendkívül értékes és tapasztalt csapattal.”

Somlai a Raw Developmentet a Somlai Investen keresztül birtokolja, amelynek tavaly szintén megugrott a bevétele 300 millióról 3,5 milliárdra, és amely számos más céget is tulajdonol. Ezek egy része luxusszolgáltatást nyújt gazdagoknak: ilyen a hivatalosan gép- és tárgyieszköz-kölcsönzéssel foglalkozó Safe Depo Hungary Kft. (amelyben üzlettársa a több cégen keresztül az In-Kal biztonsági céget is tulajdonló Örményi Viktor). De Somlaihoz köthető a Millenáris Irodaházban széfbérlést kínáló Safe Box Hungary Zrt.; és a Safe Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. is, amely eredetileg gépjárműlízingre és követelésvásárlásra szakosodott, 2020 júniusától azonban megkapta az MNB-engedélyt vízi és légi járművek, valamint munkagépek lízingelésére is. A cég ugyan 425 milliós mínuszban, viszont közel 3 milliárd forintnyi befektetett eszközzel zárta a múlt évet. Kérdésünkre, hogy pontosan milyen járműveket is lízingel a cég, azt közölték, „a lízingtárgyak beszerzése egyedi lízingbe vevői megrendelés alapján történik. Készítünk ajánlatot akár egyetlen járműre is, bár zömmel személyre szabott flottalízinggel foglalkozunk”.

Matolcsy Ádám arra a kérdésünkre, hogy milyen a kapcsolata Somlai Bálinttal, azt írta válaszában, hogy ismeri, de nincs vele semmilyen üzleti kapcsolata.

A feleségének viszont bizonyosan van: Matolcsy Tímea a Somlai Investtől vette meg 2020 decemberében az előtte három hónappal alapított Somlai-Révész Property Kft.-t a hozzá tartozó Révész utcai luxusingatlannal együtt, a céget ezután nevezte át MT Beauty Kft.-re. A szóban forgó lakás a Riverloft apartmanházban található, és korábban azzal került be a hírekbe, hogy az Szemerey Tamás egyik cégéé, de Matolcsy Ádámék használják. Matolcsy Tímea idén júniusban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy valóban bérelték a lakást korábban, de három éve elköltöztek onnan, most pedig Somlaitól az ingatlant bérlővel együtt vásárolta. „Az MT Beauty Kft. szépségipari szolgáltatásokat fog nyújtani a jövőben, emellett szépészeti termékek forgalmazásával is kíván foglalkozni” – mondta az egyébként kozmetikus Matolcsy Tímea.

Magántőkealapok vonzásában

A Matolcsy Ádám körüli kör megkerülhetetlen szereplője Száraz István. Ő az MNB-alapíványok támogatta Vs.hu alapítójaként lett ismert, de a New Wave Media Grouppal volt már ifjú médiamogul is (Matolcsy Ádám tőle vette meg a céget), foglalkozott turizmussal (a We Love Budapest és We Love Balaton oldalakat végül a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány vette át), vendéglátással és gasztronómiai cikkek importjával, ingatlanokkal, egy kicsit belekóstolt a letelepedési kötvényekbe is, és nem utolsósorban vállalati kommunikációval – a Frank Digital Kft. nevű cége a jegybanki alapítványoktól is kapott támogatást, az elmúlt években pedig több milliárd forintnyi megbízást nyert el az MNB kommunikációs tenderein.

Száraz érdekeltsége volt a különböző Dry előtagú cégein keresztül a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. is, amelyet a Válasz Online idén májusban a „Matolcsy családdal »rokonítható« alapkezelőnek” nevezett. A 2017-ben létrehozott Quartz úgynevezett magántőkealapokat kezel, összesen tizenkettőt. A magántőkealapokra vonatkozó szabályozást 2014-ben szavazta meg a magyar parlament, ennek lényege, hogy legalább 250 millió forinttal már létre lehet hozni ilyet, amely aztán önálló entitásként kezeli a befektetett pénzt. Bár a jegybank nyilvántartást vezet róluk, a befektetők neve nem nyilvános, magyarul a magántőkealapokban kezelt pénzek forrásai titkosak maradhatnak, viszont maguk az alapok szabadon gazdálkodhatnak: alapíthatnak vagy vásárolhatnak céget, ingatlant, csak épp az nem derül ki, hogy ki a végső tulajdonos, és kinek a pénzéről is van szó. Így tulajdonképpen hazai pályán, offshore cégek igénybevétele nélkül lehet eltüntetni és tisztára mosni a vagyont, amelyek a magántőkealapokban követhetetlenek lesznek, a befektetőknek viszont jól fialnak.

A Quartz alapkezelő – amelynek tulajdonosa 2019 nyarán szintén egy saját maga által kezelt magántőkealap, a Felis lett – tavalyi beszámolója szerint az akkor még csak nyolc általa kezelt alapban 2020. december 31-én összesen 64,9 milliárd forint és további 39,4 millió euró volt. Az alapok kezelője és a cég vezérigazgatója Valkó Mihály, az MKB Bank igazgatósági tagja. A Quartz által kezelt UNCIA Magántőkealap pedig egyik cégén keresztül 2019 májusában a Magyar Bankholdingban is 10,82 százalékos részesedést szerzett.

Matolcsy Ádámnál rákérdeztünk arra is, neki van-e pénze a Quartz kezelte alapokban, erre azt válaszolta, hogy nem fektetett pénzt egyikbe sem. Az MNB-hez vezető szálakat azonban annál inkább találunk itt. A Quartz a Szécsényi Bálint vezette Equilortól idén májusban átvette a Közép-Európai III. Magántőkealapot, és utóbbi cégeinek vezetésében számos jegybanki vezető feltűnik: az idén novemberben létrehozott Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő Zrt. ügyvezetője Dubéczi Zoltán MNB-elnöki főtanácsadó, Bánkuty Tamás, a jegybank PADME alapítványának igazgatója, Herbst Árpád István gödöllői gazdasági jogász, Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) novemberben távozott főtitkára, Nagy Gyula, a MNB-alapítványok vagyonkezelő cégének, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. ügyvezetője és Czene Gréta, az MNB elnöki kabinetet irányító ügyvezető igazgatója. 

Ingatlankeringő

Ráadásul a korábban említett, Matolcsy Ádámmal baráti viszonyt ápoló szereplőknek is számos cége kötött már ki a Quartz kezelte alapokban. Ezek tulajdonába került például Stofa György több napelemes cége (a Simicska Lajos egykori embereként emlegetett Horváth Gergelytől átvett The Art Of Voyage Delta Kft. és Sola Power Alfa Kft.), és több ingatlanfejlesztés is. A Vár alatti Ostrom utca 3. szám alá a Qut Ingatlanforgalmazó Kft. tervezett luxustársasházat építeni a Somlai-féle Raw Development fejlesztésében, valószínűleg szintén NHB-hitelből, ugyanis a banknak milliárdos jelzálogjoga volt a telken. A Qut többszöri tulajdonosváltás után került a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Pintér-Farkas Tímea, majd Somlai Bálint Fülöp cégéhez. A Qut aztán az MNB által a rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhitelek leépítésére létrehozott MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-n keresztül vándorolt a Quartz által kezelt magántőkealapokhoz 2020-ban. Ezek a G-Beta Ostrom Kft. nevű cégbe szervezték ki az ingatlant. De az Arezzo és Felis magántőkealapok tulajdonában kötött ki a Lánchíd 19 design hotel is a Duna-parton (G-Gamma LCHD Kft.), valamint a Corvin tér 13. számú földszintes műemlék ház, amelyet idén márciusban vettek meg (Corvin Tér 13 Invest Kft.).

A szintén idén nyáron az Optima vagyonkezelő székhelyére bejegyzett G-Alpha VRSMRT Kft. feltehetőleg a Vörösmarty tér 3. szám alatti épületben érdekelt. Az ingatlanban az MNB-alapítványok már eladták ugyan a részesedésüket, de ahogy azt a Magyarnarancs.hu még 2018-ban megírta, Matolcsy Ádám egy másik barátja, Pintér Máté (a már említett Pintér-Farkas Tímea férje) Infit Invest Befektetési Kft. nevű cége is ide volt bejegyezve, a terv pedig az volt, hogy a műemlék Kasselik-ház emeleti irodáiból luxuslakásokat alakítanak ki. Az Infit Invest azóta szintén a Quartz magántőkealapjaihoz került, a Vörösmarty téri ingatlanokat pedig külön cégbe szervezték ki.

A G-Epsilon PSZTSZR Kft. neve minden bizonnyal a Pusztaszeri út 59–67. szám alatti ingatlanegyüttesre utal. A valaha az MTA-hoz tartozó Központi Kémiai Kutatóintézet épületeit 2015-ben vette meg az MNB egyik alapítványa, akkor a Frank Digital készített is egy koncepciót egy innovációs intézet létrehozására. Az épületegyüttes 2019-ben a Seven House Ingatlanhasznosító Kft.-hez került – a cég előbb az MNB-alapítványok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. tulajdonát képezte, majd szintén a Quartz által kezelt magántőkealapok cége lett. Magyarra lefordítva, eszerint az MNB-alapítványok által megszerzett ingatlan mostanra végképp magánkézbe került – vagy legalábbis ellenőrizhetetlenné vált, hogy pontosan ki is a tulajdonosa és mit kezd vele.

Hasonló utat járt be a szintén a Pallas Athéné Alapítványok által 2017-ben 14,9 millió euróért megvett ún. Hétház tömbhöz tartozó Andrássy út 40–42. is. Az épület szintén a Seven House tulajdonában került a magántőkealapokhoz, majd idén júniusban kiszervezték a G-Delta ADRSSY Kft. nevű cégbe, ezt pedig szeptemberben a GTC Origine Investments Ingatlanfejlesztő Zrt. vette meg.

A GTC vagy korábbi nevén Globe Trade Center egy eredetileg lengyel ingatlanfejlesztő társaság, amely Budapesten alapvetően főleg XIII. kerületi, Váci úti irodaházak fejlesztéséről lehet ismerős, emellett a Révész utcai Riverloft apartmanház is a cég érdekeltsége volt – ugyebár ebben laktak korábban Matolcsy Ádámék. A GTC-ben tavaly nyáron vett döntő, 61,49 százalékos részesedést az MNB alapítványainak vagyonát kezelő Optima vagyonkezelő által alapított Optimum Ventures Magántőkealap.

Emlékeztetőül: az Optima azt a jegybanki alapítványi vagyont (251 milliárd forint) kezelte, amely a kormány szerint ugyancsak elvesztette közpénz jellegét, de 2016-ban a Kúria kimondta, hogy az bizony közpénznek minősül. Ezek a pénzek tehát végül részben szintén egy magántőkealapban köthettek ki, amely aztán bevásárolta magát egy nemzetközi ingatlanfejlesztő cégbe.

A GTC nem csak a jegybanki alapítványok egykori ingatlanjai körül tűnt fel: a Quartz magántőkealapjain keresztül ugyanis végül hozzá került egy komplett Klauzál utcai utcarész is, amely korábban a Matolcsy Ádám körüli kör tulajdonában tűnt fel. A GTC Origine Investments idén szeptemberben hozta létre a GTC KLZ 7-10. Kft.-t, amely nevéhez hűen mostanra megszerezte a Klauzál utca egy szakaszának mindkét oldalát. A 8.-as szám 2016-ban, a 7–9. 2018-ban került Somlai Bálinthoz – a 7–9.-re az adásvétel másnapján 5 millió eurós jelzálogot jegyzett be az NHB, így feltehetőleg hitelből, a 8.-ra, amelynek felújítása a Raw Development biznisze volt, 2017-ben vett fel közel egymilliárdos NHB-hitelt –, majd a Quartz által kezelt GARDA Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alapon keresztül szeptemberben a GTC-hez kerültek. A Klauzál utca 10.-et szintén egy Quartz által kezelt alap vette meg 2019-ben, majd adta el szeptemberben a GTC-nek.

Úgy tűnik, hogy végül az a közpénz, amely egykor az MNB-alapítványokba kerülve elvesztette közpénz jellegét, mostanra részben egy jól menő ingatlanvállalkozásban (GTC) kötött ki, amely ezt a pénzt részben arra költötte, hogy olyan értékes belvárosi ingatlanokat szerezzen meg, amelyeket a Matolcsy Ádám baráti körébe tartozók korábban a Matolcsy unokatestvér által vezetett NHB Banktól kapott hitelből tudtak megvenni. Az ingatlanok időközben egy magántőkealapon is átmentek – vagyis azt, hogy végül ki gazdagodott a GTC-pénzekből, már legfeljebb sejteni lehet.

A Postapalota mint az MNB házi projektje

A Széll Kálmán téri egykori Postapalota az MNB egyik leglátványosabb projektje volt az utóbbi években. Az épületet 2016-ban a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vette meg 22,3 millió euróért, azaz mintegy 7 milliárd forintért. Az alapítványok ekkor meg is kezdték a felújítást, melyre a jegybank közlése szerint további mintegy 7 milliárd forintot költöttek. Az ingatlan 2018-ban került az MNB tulajdonába, amely ekkor 45,3 millió eurót, vagyis mintegy 14 milliárd forintot fizetett érte. Az épületben 2022 márciusában fog megnyitni a Pénzmúzeum és Látogatóközpont, valamint a jegybank egyes részlegei is ideköltöznének.

A felújítás a végéhez közeledik, már a bútorozásnál tartanak, az épületbe pedig Matolcsy Ádám cége, a Balaton Bútor is szállít berendezéseket. Az ügyletről Matolcsy Ádám a Figyelőnek úgy fogalmazott, hogy a mint­egy kétmilliárdos beépítettbútor-tenderen a Garancsi István-féle Market Zrt. a fővállalkozó, a Gyulai Fafém Bútor Zrt. pedig a vezető alvállalkozó, a Balaton Bútor al-alvállalkozóként a munka csak mintegy 5 százalékát nyerte el. Maga az MNB idén tavasszal a Népszavának viszont azt írta, hogy a kivitelező cég a Matolcsy Ádám barátjának tulajdonában lévő Raw Development Kft., amely közel 2,5 milliárd forintért vállalta el a többszintes épület teljes belső bútorozását. További 1 milliárd forintért a Raw Development Kft. alakíthatta ki a Postapalotába is utat nyitó új Széll Kálmán téri gyalogosátjárót is.

A Postapalota felújításán dolgozó cégek ugyanakkor nem közbeszerzésen nyerték el a munkákat, ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése értelmében a felújítást összefogó cég nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Korábbi sajtókérdésekre az MNB ettől függetlenül azt állította, hogy közelebbről nem tisztázott „versenyeztetési eljárásban” adták ki a munkákat.