Orbán az oktatási rendszerről: Lehetne jobb is, de nem szabad alábecsülni

  • narancs.hu
  • 2023. április 24.

Belpol

A miniszterelnök egy fesztiválom beszélt a szakképzés sikereiről, miközben ismét országszerte sztrájkolnak a pedagógusok.

A miniszterelnök a Szakma Sztár Fesztiválon arról beszélt, a magyar közéletben szokás leminősíteni és szapulni az iskolarendszerünket, ami persze lehetne jobb is, de nem szabad alábecsülni, hiszen a magyar diákok sikere a magyar oktatás dicsérete is.

Az atv.hu tudósítása szerint Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, hogy mindig örömmel jön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett fesztiválra, mivel otthon érzi magát, aminek szerinte az lehet az oka, hogy

van néhány tulajdonság, ami közös a diákokban, az oktatókban és a miniszterelnökökben, hiszen az államvezetés is egy szakma.

A miniszterelnök elmondta, hogy évek óta nő a szakképzésbe jelentkezők száma, és javulnak a tanulmányi eredményeik: az általános iskola tíz diákjából ma már hat a szakképzésben folytatja a tanulmányait, a legnépszerűbb iskolatípus pedig a technikum. Hozzátette, a duális képzés bevezetése is hasznosnak bizonyult, mind a vállalkozások, mind az ország összteljesítménye szempontjából, a gazdasági növekedés szempontjából  

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar szaktudással, szervezőképességgel és akarattal képesek vagyunk olyan országot építeni, ahol jó most is, és jó is lesz élni, dolgozni, családot alapítani, gyerekeket nevelni. Ha körül is nézünk a nagyvilágban, ami jó dolog, mindig érdemes haza jönni – tette hozzá a miniszterelnök. Orbán beszédében többször is köszönetet mondott „a tiszta szívvel és odaadóan” dolgozó pedagógusoknak, a mentoroknak és a szakértő munkatársaknak az elmúlt évek “áldozatos munkájáért”.

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a miniszterelnök beszéde előtt néhány órával diákok és tanárok közösen kezdtek ülősztrájkba a Belügyminisztérium épülete előtt, így tiltakozva a státusztörvény bevezetése ellen. Hétfő délután 4-kor Budapesten tüntetést is tartanak a státusztörvény ellen, amit értelmiségiek, korábbi államtitkárok és miniszterek is bíráltak a nyilvánosságban. A demonstrálók a Kálvin térről az oktatásért is felelős Belügyminisztérium épületéhez vonulnak. Mindezzel párhuzamosan hétfőn ismét országszerte sztrájkolnak a közoktatásban és a szakképzésben dolgozó pedagógusok.

(Címlapképünk forrása: MTI/Koszticsák Szilárd)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.