Kilenc hónapja tart a háború, és a szankciók egy milliméterrel sem hozták közelebb a háború végét – ismét erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban, ahol Törőcsik Zsolt műsorvezetővel beszélgetett. Deccember 5-től a szankciók miatt az EU nem hozhat be olajat Oroszországból, de Magyarország igen, ezért ellátási gond nem lesz, Orbán szerint az majd kiderül, hogy milyen árfelhajtó hatása lesz a dolognak.
A készülő 9. uniós szankciós csomagról azt mondta, "a brüsszeli bürokraták" azt akarják, hogy a szankciók az atomenergiára és a gázra is kiterjedjenek, de Orbán szerint ez Magyarországra nézve katasztrofális következményekkel járna, ezért mentesítést kell szerezni. Szerinte erre jó esély van ugyanúgy, mint eddig, de a nyomás folyamatos, folyton küzdeni kell, és ezért fontos a nemzeti konzultáció is – fejtegette. Orbán nem lepődött meg azon, hogy állítólag már egymillióan visszaküldték a konzultációs ívet, mert szerinte sokan megértették, hogy a következő év gazdasági sikere a szankciókon múlik.
Szerinte a "háborúpárti tábor" szeretné a szankciók kiterjesztését elérni, mert folytatni akarják a háborút, és azt gondolják, hogy a szankciók vezetnek el a békéhez, Orbánék viszont a másik táborhoz tartoznak, amely azonnali tűzszünetet és béketárgyalást akar – jelentette ki.
"Egyelőre az európaiak eltévedtek, bolyongunk a sötét erdőben" – fogalmazott Orbán, aki szerint több évtizede az volt a tengelye az európai gazdaságnak, hogy nyersanyagokat hoznak be Oroszországból, és cserébe fejlett technológiát adnak el. De most ennek a gazdasági modellnek véget vetettek, "Európa folyamatosan vágja le magát az Oroszországgal való együttműködésről", viszont szerinte nincs válasz arra, hogy mi jön helyette, mi lesz az új gazdasági modell, mert Amerikából csak drágábban lehet behozni az energiahordozókat, és ez felhajtja az árakat.
A magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról Orbán azt mondta, a gyorsaság lett volna a legfontosabb, mert a COVID utáni helyreállítás volt a cél, de
"nyilvánvaló politikai okai vannak" annak, hogy igazságtalanok voltak Magyarországgal, mert egy baloldali kormányt akartak, ezért nem adták oda a pénzt az országnak,
miközben dollárokat "gurítottak a baloldalnak". Miután a jobboldal megnyerte a választást, muszáj volt odaadni a pénzt, de mindenféle feltételeket szabtak, összesen 17-et, ezt teljesítették is. "Jó döntésnek bizonyult, hogy Navracsics Tibor visszatért a kormányba, és ezeket a tárgyalásokat irányította" – tette hozzá.
Orbán szerint azóta újabb feltételeket szabtak, de aki ismeri az EU-t, az tudja, hogy "a brüsszeli bürokraták" próbálják kiterjeszteni a hatalmukat. Ettől függetlenül a magyar kormány tárgyalásra törekszik, bár vannak alapvető nézetkülönbségek: azt akarják, hogy engedjük be a migránsokat, hogy engedjük be "a szexuális propagandistákat az iskolákba", és hogy fogadjuk el a szankciókat és támogassuk a háborút – de Orbán kijelentette, hogy Magyarország ezeket nem fogadja el, viszont minden másról lehet tárgyalni.
Szóba került az Ukrajnának nyújtandó támogatás is, erről Orbán azt mondta, külső források nélkül az ukrán állam a háború miatt nem tud működni, ezért az EU-tól kért pénzt, 18 milliárd eurót kellene adni nekik évente. Orbán azt mondta, ezt elfogadják, bár ha nem lenne háború, ez sem lenne, de végülis
"kénytelen-kelletlen" elfogadják, hogy segíteni kell Ukrajnát,
a kérdés, hogy hogyan. Elmondása szerint két ötlet van, az egyik egy közös hitelfelvétel, de Orbánék ezt nem támogatják, mert nem akarják, hogy közösen eladósodjanak, mert akkor az EU nem tagállamok közössége lenne, hanem adósközösség. Orbánék szerint inkább osszák szét a költségeket, és saját költségvetésből adják oda kétoldalú támogatásként Ukrajnának, a magyar állam ezt meg is tette, félretették a vonatkozó pénzt.
"A globális minimumadó egy munkahelygyilkos intézkedés" – jelentette ki Orbán, aki szerint emiatt munkahelyek ezrei szűnnének meg Magyarországon, és az adó amúgy sem globális kérdés, hanem állami, nem akarnak lemondani arról, hogy önállóan döntsenek az adókról. (A globális minimumadóról korábban itt írtunk bővebben.)
Arról is beszélt, hogy a Magyarországra érkező energia ára egy 7 milliárd eurós egyenleget mutatott 2021-ben, 2022-ben ez 17 milliárdra ment fel, jövőre több is lehet, vagyis évente legalább 10 milliárd eurót (több mint 4000 milliárd forintot) veszítenek el emiatt, amit lehetne másra költeni. Ha minden jól megy, akkor jövőre másfél százalékos növekedéssel számolnak, és akkor viszont megmaradhat a rezsicsökkentés.
Ez utóbbiról Orbán azt mondta, minden család 181 ezer forintnyi rezsitámogatást kap havonta, ennyivel fizetnek kevesebbet, és az kulcskérdés, hogy ez megmaradjon, különben mindenki tönkremenne, ezért fontos, hogy minden fillért a rezsivédelmi alapba tegyenek a következőkben, hogy ezt meg tudják védeni.
"A helyzet egyre durvább, a déli határinknál áldatlan állapotok alakulnak ki, ettől szenvednek a magyarok" – mondta Orbán a menekülthelyzetről, szerinte lassan elviselhetetlen a helyzet a határ túloldalán (tavalyi riportunkat Horgosról itt olvashatják el), most a cél az, hogy a magyar-szerb határtól néhány száz kilométerre délebbre tolják a védelmi vonalat, erről egyeztetnek Ausztriával és Szerbiával. Azt is mondta, a V4-ek legutóbbi találkozóján a többi V4-es ország is azt mondta, hajlandóak ehhez segítséget nyújtani.
Olyan kormányok vannak nyugaton, és a hasonszőrűeket támogatják nálunk is, akik be akarják engedni a migránsokat. Miközben az energiaárakra koncentrál mindenki, van egy rejtettebb történet is, a migrációé, és valójában ez a legfontosabb történelmi kérdés ma – mondta végül Orbán.
