A Magyar Narancs karácsonyi dupla számában külön foglalkozunk a bírói függetlenség elleni támadásokkal: a közigazgatási bíróságok felállításával és az Országos Bírói Hivatal elnöke, Handó Tünde túlhatalmával.
A cikkből kiderül, hogyan nézi levegőnek Handó az őt ellenőrizni hivatott bírói testületet, hogy gyakorol a bírósági vezetőkön keresztül nyomást az ellenvéleményt megfogalmazó bírókra, és mindez miként vezetett ahhoz, hogy a bírói kar szinte nem is tiltakozik a közigazgatási bíróságok létrehozása ellen.
Néhány részlet a cikkből:
Bár a túlóratörvény („rabszolgatörvény”) vitte el a show-t, a december 12-i botrányos parlamenti ülésen a fideszes többség egy – akkor és ott – kisebb felháborodást kiváltó, de nem kevésbé fontos jogszabályt is megszavazott: a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szólót. Ha minden a kormány tervei szerint halad, 2020-tól az új bíróságok feladata lesz a hatósági döntések felülvizsgálata, így ők mondhatják ki a végső szót számos politikailag érzékeny kérdésben. A közigazgatási bíróságokhoz tartoznak majd egyebek mellett a választási, népszavazási, gyülekezési, adóhatósági, közbeszerzési, versenyhivatali és médiahatósági ügyek.
(...)
Kovács Ágnes jogász, a Debreceni Egyetem oktatója szerint egy ilyen horderejű átalakítás csak komoly indoklás mellett lenne elfogadható. „A kormány többek között történelmi hagyományainkkal indokolja az új közigazgatási bíróságokat, illetve azzal, hogy a közigazgatási perrendtartás is változott, de ezek nem meggyőző érvek. Az ítélkezés színvonalát komolyan vehető kritika nem érte, és a mai rendszer hatékonyságával sincs probléma, az Európai Bizottság legfrissebb igazságügyi eredménytáblája szerint Magyarországon dolgoznak a leggyorsabban a közigazgatási bírók, és nálunk a második legalacsonyabb az ügyhátralék” – mondja Kovács.
(...)
| ||
Erősíti az új bíróságokkal szembeni kételyeket, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke valószínűleg Patyi András lesz, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként, a Nemzeti Választási Bizottság és az Államreform Bizottság elnökeként is bizonyította lojalitását a kormányhoz. Bár másokról is suttognak, bírói körökben majdnem biztosra veszik, hogy Patyié lesz a pozíció. (...)
A felsőbíróság elnökét a parlament kétharmaddal választja kilenc évre, de a legfőbb ügyészhez hasonlóan rá is érvényes az a szabály, hogy amennyiben utódját nem sikerül megválasztani, korlátlan ideig a helyén maradhat.
Teczár Szilárd teljes írását a Magyar Narancs 2018. december 19-i lapszámában olvashatja. Az újságra itt lehet előfizetni vagy megvásárolhatja a lapot az újságárusoknál.
| Forradalmat a fa alá! Újságot olvasni jó. Igazi újságot meg pláne. Magyar Narancsot olvasni meg aztán tényleg az élvezetek fennkölt csúcsa: maga a szellemileg aktív kikapcsolódás a karácsonyi forgatagban. Egy zavartalanul tiszta pillantás a körülöttünk lévő világra. A karácsonyi Magyar Narancsban Donáth Anna elmeséli, mit tehetnek, s mi tesznek a fiatalok azért, hogy egy jobb országban élhessenek. Tordai Bence beszél az ellenzéki képviselők magukra találásáról. Alföldi Róbert a taókárosult színházak lehetőségeit boncolgatja, Tamás Gáspár Miklós pedig mondja a magáét. Megismerkedünk Mészáros Lőrinc gazdatisztjével, és az egész magyar politikai hóbelevanccal. Mindenki megkapja a magáét: De aki még ezekben a forrongó mínuszokban is rendületlenül utálja a politikát, az is megkapja a magáét a Magyar Narancs 120 oldalas karácsonyi dupla számában: több mint a fele életmód és kultúra! Térey János Ady karácsonyi líráját idézi elénk, Víg Mihály meg a sajátját. Egymásnak adják a kilincset az új magyar filmek, hát beköszön Pálfi György és Reisz Gábor is. Szép esszé szól Petri Györgyről, s jön a magyar fiú az Abbey Roadról. Feltétlenül vegyék meg a Magyar Narancs karácsonyi számát, hihetetlenül izgalmas olvasnivalóval szolgál az egész karácsonyi-szilveszteri szezonra!
| |||
