"Reménykedünk, hogy a sztrájkkal tudunk változtatni a dolgokon"

Belpol

Megéri-e a társadalomnak, ha nem hagyja tanítani a tanárokat?

Nem lennék pedagógus, ha nem reménykednék abban, hogy képes vagyok és tudok is valamin vagy valakin változtatni, alakítani - magyarázta Timár Krisztina. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanára és a munkabeszüntetésben résztvevők szóvivője ezt a Narancs.hu kérdésére mondta. Arról érdeklődtünk, bíznak-e abban, hogy a sztrájk eléri a célját. 

Mint arról lapunk korábban beszámolt, határozatlan idejű sztrájkba kezdtek a pedagógusok szerdán reggel. A tanárok a január 31-én tartott figyelmeztető sztrájkkal, majd az azóta folyamatos polgári engedetlenségi akciókkal együtt többek között a pedagógusok és a nem pedagógus beosztásban lévők bérhelyzetének rendezését kívánják elérni, de céljuk az is, hogy csökkenjenek a munkaterhek.

"Gyerekekkel foglalkozunk, az ő elméjükkel, lelkükkel, testükkel, azaz őket is alakítjuk. Mivel ez a munkánk, nem is tudunk másképpen élni, mint hogy reménykedünk, tudunk változtatni a sztrájkkal a dolgokon, a helyzetünkön" - mondta Timár Krisztina.

Szolnokon a korábbi megmozdulásokhoz képest erőtlenebbnek tűnt a sztrájk. Az már reggel látszott, hogy kevesebben lesznek, mint a figyelmeztető sztrájknál, vagy a polgári engedetlenségnél. Január 31-én az iskola akkor megjelent pedagógusainak 90 százaléka vett részt a sztrájkban, most 25-en. A munkabeszüntetést egy napra tervezték.

Ennek miértjéről Timár Krisztina úgy nyilatkozott, pont az volt a kormányzati cél, hogy ellehetetlenítsék a sztrájkot, sokakat bizonytalanított el például a sztrájkjogot kiüresítő kormányrendelet. A verseghysek szóvivője szerint a sztrájk ugyan létezik, csak úgy van megoldva, hogy ne lehessen észrevenni. Az órák felét meg kellett tartani, az érettségizők esetében pedig az összeset. Gyakorlatilag a sztrájk ideje alatt kötelezték a tanárokat arra, hogy dolgozzanak. Ez fából vaskarika - mondta a szóvivő. 

Sokakat elriasztott az, hogy ha nem ilyen módszerekkel sztrájkol, akkor jogszerűtlenül teszi, abból pedig problémája lehet. Másoknak pedig az volt a sztrájkkal a gondjuk, hogy nincs értelme, ha nem látszik. Pedig pont ez volna a lényeg. A következő fából vaskarika pedig az, hogy ha valaki a sztrájk ideje alatt elvégezte az elégséges szolgáltatást, felügyelt, vagy órát tartott, akkor arra az időre fizetést is kapott, mert úgy vették, hogy felfüggesztette a sztrájkot. Ez teljesen nonszensz, mondta Timár Krisztina.

A szóvivő hangsúlyozta, a megmozdulás a jövő és annak generációja érdekében folyik.

Az ugyanis a fő kérdés, hogy a társadalomnak megéri-e, ha senki sem tanít.

Ha a társadalomnak az az érdeke, hogy legyen elég és jól fizetett pedagógusa, akkor érdekeltté is kell tenni abban, hogy ezt a munkát végezze és ne hagyja ott. Nem az a kérdés tehát, hogy a tanárnak megéri-e tanítani, hanem az, hogy a társadalomnak megéri-e hagyni, hogy ne tegye. 

Aláhúzta, az oktatás azért kiemelt terület, mert a következő nemzedéknek az a fontos, helyzete akkor biztosított, ha megfelelő oktatást kap. A társadalmi mobilitást az teszi lehetővé, ha az oktatás megfelelő minőségű. 

Timár Krisztina végül lapunknak cáfolta, hogy politikai töltetű lenne a sztrájkjuk, és hogy a választás előttre időzítették volna, hiszen a tárgyalások már 2020-ben elkezdődtek.

Szerdán országszerte sztrájkoltak a tanárok. Ahogy reggeli hírünkben írtuk, a pedagógusok határozatlan idejű munkabeszüntetést hirdettek. Délben Budapesten a diákok tartottak szolidaritási tüntetést a Kossuth téren, de az ország több városában is lesznek a pedagógusok sztrájkját támogató megmozdulások.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vajon mit szól hozzá Vanda, a vidéki leszbikus hentes, hogy Budapesten róla beszélgetnek?

Az ötödik OFF-Biennálé „ezek a falak nem minket védenek” című kiállításának részeként június 15-ig látható Horváth Gideon kutatásalapú projektje a Merlinben. A legveszélyesebb ember alapja hat életútinterjú, amelyek olyan vidéken élő, munkás hátterű emberekkel készültek, akik valamilyen szexuális kisebbséghez tartoznak. Egyikőjük története volt a témája a kiállítótérben megrendezett olvasókörnek.

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.