Szabálytalanul tartották meg az online közmeghallgatást Gödön?

Belpol

Október elején, amikor még nem voltak szabályozva a köz nélküli közmeghallgatás részletei az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában. Most utólag rendeznék.

„Az online közmeghallgatás megtartásának nincs jogi akadálya” – ezt a tájékoztatást küldte lapunknak a Pest Vármegyei Kormányhivatal még akkor, amikor a gödi önkormányzat október 5-ére tervezett online közmeghallgatása felől érdeklődtünk. Néhány nappal az előtt megírtuk, „személyes megjelenés nélküli” közmeghallgatást tervezett az önkormányzat, a téma természetesen a gödi Samsung-üzem volt. Erre jött ez előbb ismertetett kormányhivatali válasz arra a kérdésünkre, hogy megtartható-e ilyen formán a közmeghallgatás.

Azért, hogy a nyilvánosság kizárásával lehessen közmeghallgatást tartani – az ilyen fórumok elsősorban a kormány számára kényes akkugyárak kérdéskörét érintik –, még áprilisban hoztak rendeletet. E szerint a közigazgatási hatósági eljárások esetében a közmeghallgatások lebonyolíthatóak online – erre volt is példa Gödön, ahol a Samsung SDI bővítésének ügyében tartott a Pest megyei önkormányzat üzenetrögzítős közmeghallgatást –, de jellegéből fakadóan egy ilyen kisvárosi fórumon nem csak közigazgatósági hatósági eljárásokról kérdezik a városvezetést. Ráadásul Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy törvényjavaslatot, aminek értelmében gyakorlatilag minden témakört érintően megtarthatóak lesznek a közmeghallgatások – de mivel erről még nem szavazott a parlament, nem egyértelmű, hogy Gödön minden a szabályok szerint zajlott-e október elején.

Megkerestük a város jegyzőjét, Dombováriné Kozák Nikolettet, de nem érkezett tőle válasz. A kormányhivatal viszont szűkszavú válaszában azt írta, hogy nincs jogi akadálya az online közmeghallgatásnak, a válaszát viszont nem indokolta meg. 

SZMSZ-módosítás jön

Szerdán a gödi önkormányzat képviselő-testületi ülést tart, amelyen az egyik, a jegyző által benyújtott előterjesztés értelmében „a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül tartott közmeghallgatásra vonatkozó részletszabályok SZMSZ-ben történő rendezése” lesz az első napirendi pont. Az előterjesztés indoklása szerint az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazza a közmeghallgatásra vonatkozó részletszabályokat, és a főszabály szerint erre személyes megjelenés keretében van szükség. 

Ugyanakkor az előterjesztő megjegyzi, hogy az Ukrajna területén kitört háború miatt a kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki, ami lehetőséget teremt arra, hogy az SZMSZ-ben

„meghatározott rend szerint, a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül is megtartható legyen”. 

Mindezekre való tekintettel szükségessé vált az SZMSZ közmeghallgatásra vonatkozó részletszabályok felülvizsgálata, valamint azok rendezése. 

Az előterjesztés szerint – amennyiben azt a képviselők megszavazzák – az SZMSZ vonatkozó része kiegészül azzal, hogy „amennyiben törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi, úgy a közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül is megtartható”. A köz nélküli közmeghallgatások meghirdetett időpontját nyolc nappal annak megtartása előtt meg kell hirdetni, a lakosság pedig kizárólag írásban teheti fel a kérdéseket, ami valószínűleg azt takarja, hogy előre el kell küldeniük őket emailben az önkormányzatnak. (A teljes előterjesztés itt olvasható.)

Szabálytalanség történt?

A leírtak értelmében úgy tűnik tehát, az SZMSZ még nem volt „rendezve” az október 5-én megtartott online közmeghallgatás idején. Akkor még nem tarthatták volna meg ilyen formában? Hogy tisztázzuk a kérdést, szerettük volna megismerni a jegyző és a kormányhivatal álláspontját: az ismertetett tények értelmében szabályszerű volt-e a közmeghallgatást. A kormányhivatalnál arra is rákérdeztünk, hogy ebben az esetben számíthat-e bírságra az önkormányzat. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz egyik helyről sem. 

Azt már lassan az egész országban tudják, hogy a májusi időközi választáson megválasztott, Fidesz által támogatott Kammerer Zoltánnak nem erőssége a nyilvánosság kezelése: az első interjúja során – éppen akkor, amikor a város szélén működő Samsung SDI akkumulátorgyárról kérdezték – ingerülten felállt, majd kivonult a teremből. Nemrégiben pedig a felsőgödi vasútállomásnál futott össze a Mérce újságírójával, aki rögtön élő közvetítésbe kezdett, mire a polgármester kerékpárra pattant és eltekert. Éppen ezért lehetett szükség az online közmeghallgatás megtartására, hogy megkönnyítsék Kammerer dolgát, aki elkerülte a gödi Samsung-gyár miatti nyílt számonkérést, és papírról olvasta fel a válaszokat. 

Frissítés 

Szilágyi László önkormányzati képviselő bejegyzése szerint a testület nem szavazta meg az SZMSZ-módosítást. 

„Tavaly decemberben a képviselő testület úgy döntött, hogy szeptember 5-én közmeghallgatás lesz városunkban, az augusztusi meghívó szerint ezen még személyesen megjelenhetett volna bárki és kérdéseit, javaslatait tehette volna fel. Ezt valamiért (indok nélkül) lefújta polgármester úr és október 5-én személyes megjelenés nélküli, online közmeghallgatás került kiírásra. Véleményem szerint a városunk SZMSZ-e erről nem rendelkezett, így szerintem az októberi közmeghallgatás szabálytalan volt.

Úgy tartottuk meg az online közmeghallgatást, hogy ennek szabályait nem rögzítettük; mintha a foci VB döntő után hozná meg a FIFA a szabályokat. Valljuk be, ez a mai SZMSZ módosítás így nagyon büdös.

Elmúlt pár évben sajnos láttunk már olyat, hogy visszamenőlegesen hoz a parlament törvényeket. Ez a jelen lévő képviselőknek se volt elfogadható, így kellő támogatást az adott előterjesztés nem kapta meg. Legtisztább az lenne, ha idén még egy közmeghallgatást tartanánk” – fogalmazott a képviselő. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.