Talányos Auchan-beruházás Győrött - Röpülj, madár, ha lehet

  • Czifrik Balázs
  • 2010. március 18.

Belpol

Gigaberuházásra készül az Auchan a Győr melletti Szélesföldeken. Bár vannak nehézségek, a beruházás nem bukhat, hiszen 1,5 milliárd forint már megmozdult, és sikeréért mind az MSZP, mind a Fidesz megtette a magáét.
Gigaberuházásra készül az Auchan a Győr melletti Szélesföldeken. Bár vannak nehézségek, a beruházás nem bukhat, hiszen 1,5 milliárd forint már megmozdult, és sikeréért mind az MSZP, mind a Fidesz megtette a magáét.

Az Auchan új bevásárlóközpontot építene Győr mellett, ám a 2004-es megállapodás, valamint a 2006-ban elfogadott, máig érvényes rendezési terv alapján kijelölt terület helyett máshol és nagyobb méretekben látna a beruházáshoz. A környékbeli lakosok és telektulajdonosok, a védett régészeti terület és a Natura 2000-hez tartozó részek érdekeit immár nem veszik figyelembe, és az illetékes hatóságok is inkább elfordítják a fejüket. Jobb esetben. Rosszabb esetben - legalábbis a látszat ezt mutatja - különféle furcsaságokkal segítik a jelenlegi építkezésekhez érvényes engedéllyel egyelőre nem rendelkező beruházót, akinek hivatalosan a kilétéről sem lehet tudni. Ennyi röviden a szövevényes történet lényege.

Tegnap és ma

A ménfőcsanaki Szélesföldek hajdanán mezőgazdasági művelés alatt álló tsz-terület volt, amely a kilencvenes években a vezetőség, valamint magánszemélyek és befektetők tulajdona lett. Az akkori telektulajdonosok regionális rekreációs és kiállítási központot álmodtak a helyszínre, 1999-ben koncepciótervek is készültek. Mivel ebből végül semmi sem lett, a tulajdonosok a területet a sokkal piacképesebb kereskedelmi övezetbe kívánták átsorolni.

2004. június 30-án Kolozsi János (vagy Győrben ismertebb nevén: John Kolos), az International Management Services (IMS) ügyvezető igazgatója és Somogyi László építész (1984-1988 között építésügyi miniszter) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) és a helyi múzeum embereivel tárgyalt egy beruházásról. Kolozsi és Somogyi azzal állt elő, hogy a Tesco után lerakják az Auchant, az OBI-t, a Kikát, a Decathlont, illetve az Electroworldöt is a város határába. A beruházás terve erősen érintette a Szélesföldek különleges régészeti védelem alatt álló területeit. Az elképzelést és a lelőhely teljes feláldozását egyedül Figler András, a KÖH irodájának vezetője kifogásolta, mivel a hatályos jogszabályok nem engedtek meg semmilyen földmunkát.

A megbeszélésen végül kompromisszum született: az áruházépítés zöld jelzést kap, de kulturális kompenzációként a beruházó saját költségén az áruházaktól északra régészeti parkot épít, illetve felállít egy régészeti skanzent is (utóbbiban az áruházak miatt elpusztult lelőhely emlékeit mutatták volna be a nagyközönségnek). E megállapodásból mára a KÖH oldalán semmi sem látszik megvalósulni, ellenben a beruházó minden igénye teljesül.

A dokumentumban egyértelműen szerepel, hogy a területre az Auchan és csatolt üzletei érkeznének. Mindez azért lényeges, mert cikkünk készültekor ez az információ már titkos adatnak minősült. Gillemot Katalin, az Auchan kommunikációs igazgatója megkeresésünkkor semmit sem tudott a beruházásról. Telefonon és írásban feltett kérdéseinkre (lásd keretes írásunkat) az Auchan egy hónap alatt sem talált választ.

A 2004-es előmegállapodás szellemében - ámbár az érintett lakosok és telektulajdonosok tiltakozása ellenére - 2006 januárjában Győr korábbi vezetése elfogadta az új rendezési tervet, amely az építkezést lehetővé tévő, az IMS Kft. által benyújtott módosítást is tartalmazta. Megjegyzendő, hogy ma is ez a terv van érvényben. A cég mégsem épített semmit - ma már világos, hogy miért nem.

14. § e)

Az eredeti megállapodásban szereplő területen valószínűsíthetően azért nem indult meg a munka, mert az Auchan szeretné megkétszerezni a kereskedelmi övezet nagyságát, hogy további szakáruházak települhessenek be. Ez azonban azon kívül is vet föl problémákat, hogy erre egyelőre semmiféle érvényes szabályozás nincs. A zajos főútvonalak találkozásánál a kisebb Auchan még csak-csak megfért volna a közeli Natura 2000 tájvédelmi körzetével és a szomszédos üdülőövezettel (amely szintén a Natura 2000 része). Különösen akkor, ha átmeneti zónaként létrehozták volna a beígért régészeti parkot a kereskedelmi és a Natura 2000 területek közé. A régészeti parkról azonban egy idő óta mindenki hallgat.

Lajtmann Csaba, a győri Reflex Környezetvédő Egyesület programvezetője lapunknak elmondta: a kezdetektől ellenezték a beruházást. Szerintük Győr hipermarketekből megtelt, Marcalváros, Ménfőcsanak és Gyirmót körzete az egy főre jutó bevásárlóüzletek négyzetméterarányával (több mint 50 nm/ fő) már így is az EU élvonalába tartozik. A Reflex szerint ezért sem oda, sem Győr más részére nem kell új bevásárlóközpont.

2006-ban Németh Iván győri főépítészt a Budapestről érkezett Révi Zsolt váltotta. Révi Zsolt Juhász Sándorral dolgozott együtt még a MÁVTI-ban (MÁV Tervező Intézet). Juhász Sándor Zajovics Andrással együtt ma annak a Kasib Mérnöki és Manager Irodának az ügyvezetője, amely a jelenlegi Auchan-beruházások tervezője - így a leendő győri áruházé is.

Révi a kinevezése után a hatályos Győri Építési Szabályzatban (GYÉSZ) több mint 150 hibajavítást eszközölt. A tizenkét oldalas dokumentum végén - számtalan adat és hivatkozás után - a 14. § e) pont, amely az Auchan által kiszemelt földekre is vonatkozik, a következő mondatot tartalmazza: "A terület csak megfelelő mélységű és részletességű hatásvizsgálattal megalapozott településrendezési szerződés szerint építhető be." A hibajavításig a GYÉSZ-ben a következő meghatározás volt érvényben a területre: "A terület régészetileg védett részei csak a védelem megszűnése esetén építhetők be." Révi Zsolt hibajavítás-lajstroma tehát az örökségvédelmi hivatalt és annak szempontjait készült kiiktatni egy leendő építésiengedély-procedúrából.

Révi előterjesztését persze át kellett nyomni a közgyűlésen is. A 2006-os jegyzőkönyv szerint Révi Zsolt eljárását többen kifogásolták. Szabó Jenő, az Auchan-beruházásban érintett Gyirmót önkormányzati képviselője a következőket mondta: "A 14. § (2) bekezdés e) pontja nem hibakorrigálás, hanem GYÉSZ-módosítás." Kéri, hogy a kérdéses "övezeteket vegyék ki a rendeletmódosítás szövegéből". Bárány István önkormányzati képviselő, a Pro Urbe Egyesület frakcióvezetője is úgy látta, Révi beavatkozása módosítás, és nem holmi hibajavítás. "A törvény szerint viszont a GYÉSZ és az Építési Szabályzat módosítását eljárásjogi előírások szabályozzák, miszerint előtte egyeztetéseket kell folytatni. A tervezett módosítás azt jelenti, hogy azokban az övezetekben a beépítés feltételein lényegesen könynyítenének." A főépítészi elképzelést vitatta Horváth László, a településrendezési bizottság elnöke is.

A győri önkormányzati képviselők által kifogásolt eljárásról megkérdeztünk egy független építész szakértőt: szerinte a közgyűlés jegyzőkönyvében olvasható változtatás egyértelműen tartalmi módosítás, aminek a szabályosságához viszont elengedhetetlen föltétel az előzetes egyeztetés és a kifüggesztés, azaz a nyilvánosságra hozatal.

Révi Zsoltot a fenti szempontok nem befolyásolták, és a közgyűléstől indítványa támogatását kérte. Az MSZP-vezetésű testület ezt simán megszavazta, vagyis a különleges régészeti védettség lehetősége helyi szinten elbukott. Országos szinten viszont változatlanul érvényben volt egy olyan minisztériumi rendelet, amely továbbra is védelem alatt tartotta a kérdéses területet.

Megkérdeztük Révi Zsoltot, hogy miként értékeli négy évvel ezelőtti döntését. "Akkor csupán az övezetekhez tartozó elvárásokat módosítottuk. E területeken annyit írtunk elő, hogy megfelelő környezeti és hatásvizsgálat nélkül ide semmit nem lehet építeni, és ez teljesen jogszerű volt" - mondta. A Reflex Egyesület álláspontjára, miszerint a városban hipermarket helyett a közösségi terek kialakítását kellene szorgalmazni, Révi Zsolt a következőket válaszolta: "Hogy piaci kérdésekbe mennyire szólhat bele a város vagy sem, az egy érdekes kérdés, de azt mérlegelhetjük, hogy a kérdéses beruházás mekkora vásárlóerőt hoz Győrnek, és milyen bevételekhez juttatja az önkormányzatot." Révi szerint a város a lábával szavaz: "Ha a győriek elmennek a hipermarketbe - és a Tesco példája azt mutatja, hogy elmennek -, akkor ezt figyelembe kell venni."

Révi a sajtóban sokáig határozottan cáfolta, hogy a Szélesföldekre az Auchan érkezne beruházóként, hiszen "legendákra, pletykákra a város főépítésze nem adhat". Győr főépítészeként a győri Auchan áruház elképzelésével hivatalosan akkor találkozott először, amikor tavaly ősszel a Fővárosi Tervtanácsra bementek a beruházás tervei - állítja Révi Zsolt.

Szorít, enged

A beruházás előtt álló új feladat a rendezési terv módosítása, hiszen, mint utaltunk rá, változatlanul a 2006. januári engedély az érvényes; márpedig az a terület egy másik és kisebb részén adott szabad utat az építkezésnek. A módosítást Révi Zsolt terjeszti be. "Ha mindenben meg tudunk egyezni a beruházóval, azaz olyan közszolgáltatásokat tudnak nyújtani, amelyek a városnak valóban hasznosak, továbbá szerződésben vállalják a forgalomkezeléshez és környezetvédelemhez szükséges intézkedések (beruházási elemek) megépítését, akkor a rendezési terv összes szereplőjével beszélni és egyeztetni fogunk. Ez körülbelül egy évet vehet igénybe" - jósolja Révi.

A főépítész szerint még meghiúsulhat ugyan a beruházás, de ez nem valószínű. 2008. december 23-án az A.B.F. - IMMO/F.BA. - Immobilie Kft. megelőző régészeti feltárást kért a területre. Ennek az ára nettó 1 257 750 000 forint, amely a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) kasszáját gyarapítja. Úgy tűnik, a beruházó többet tud a győri döntéshozóknál, hiszen úgy indított el egy milliárdos nagyságrendű projektet, hogy ahhoz sem a környezetvédelmi vizsgálat, sem a szabályozási terv módosítása nincs még jóváhagyva.

A beruházó érdekeit Szabó Ákos jogász képviseli, akit forrásaink "problémamegoldó, hírvivő" embernek titulálnak. Szabó azért dolgozik és lobbizik, hogy megbízója érdekei elől minden akadályt eltakarítson - állítják a beruházást ellenzők. Lapunk megkereste Szabó Ákost is, aki azt mondta, megbízója kilétéről nem nyilatkozhat. A személyes érintettség okán anynyit mégis elmondott: "Úgy tűnhet, hogy a jelenlegi helyzetben a sötét oldalon állok, de nagyon nehéz egyeztetni, együttműködni azzal, aki egyáltalán nem hajlandó a kompromisszumra. Azzal a partnerrel sem könnyű a helyzet, aki megállás nélkül feljelentéseket tesz, és egyedüli tárgyalóhelyiségként a bíróságot fogadja el."

2009 elején úgy tűnt, a beruházást semmi sem akadályozhatta meg, a főépítész nem hiába nyilatkozta március 7-én, hogy "az üzletközpont 40 hektárnyi helyet foglal majd el". A városstratégiai bizottság ülésén azonban egymás után kétszer is elbukott az ügy: először 2009. március 10-én, majd az év június 6-án. Gangl András, Ménfőcsanak önkormányzati képviselője és a városstratégiai bizottság elnöke megkeresésünkre elmondta: ez is bizonyítja, a város nem egyértelműen akarja a beruházást. A bizottsági üléseken a KÖH, a győri Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a jelen lévő civilek egyhangúlag tiltakoztak.

Kampány és valóság

Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász, aki 2006-ban függetlenként, de a Fidesz-KDNP támogatottjaként indult, és győzött a polgármester-választáson (ma már a Fidesz tagja és győri elnöke), programjában még erősen multiellenes volt: "Győrben elég a bevásárlóközpont. A hangsúlyt arra kell fektetni, amit a leköszönő városvezetés elmulasztott: védelmet kell adni a helyi kereskedőknek, versenyhelyzetbe kell hozni a kis- és közepes vállalkozókat. A multiközpontok erősödésével hagyták tönkremenni a győri üzlettulajdonosokat. Ezt az önfeladó várospolitikát gyökeresen meg kell változtatni!" - nyilatkozta Borkai a Kisalföldnek 2006. szeptember 22-én. Ehhez képest az Árkád üzletközpont megnyitóján (amelynek megépítéséről a megelőző ciklus önkormányzata döntött) már boldogan ecsetelte, hogy ilyen elegáns bevásárlócentrumra tényleg szüksége volt Győrnek. 2008-ban aztán megérkezett a városba a Family Center, a Dunacenter, a Baumax, és őket követte 2009-ben a MöbelX, a Lidl és az Aldi két üzlettel. Tény, hogy e beruházások java még a szocialista városvezető idejében indult, de az utolsó három már a kampányban hipermarketellenes szólamokat hangoztató Borkai polgármesterkedése alatt; innen nézve nem meglepő, hogy az Auchan-ügyben nem hallatta eddig a hangját.

Az Auchan-hercehurca eddigi utolsó eseménye február 25-én a 83-as út és az Auchan-fejlesztés területét érintő szakértői egyeztető ülés volt. Gangl András telefonon azt közölte, hogy az ülés nyilvános lesz. Az oda érkező reflexes Lajtmann Csaba azonban másról számolt be: "Előzetes érdeklődésemre a találkozó szervezését senki sem vállalta fel. Gangl András, a városstratégiai bizottság elnöke Révi Zsolt főépítészhez, ő pedig Kalmárné Nagy Katalinhoz, a városépítési csoport csoportvezetőjéhez irányított. Végül megtudtam, hogy a meghívandók listáját Kalmárné a főépítésztől kapta meg, és bár azon a Reflex Környezetvédő Egyesület nem szerepel, ő nincs abban a helyzetben, hogy megtiltsa nekünk a részvételt. Mint később kiderült, mások abban a helyzetben voltak."

A helyszínen Révi Zsolt főépítész próbálta megakadályozni, hogy e sorok írója bejusson az egyeztetésre. Ez egy megalapozó, szigorúan úttervezéssel összefüggő szakértői találkozó, ami a teljes 83. sz. út fejlesztését érinti Győr-Pápa között - indokolta álláspontját. Ennek ellenére bementem a találkozóra, ahol elsőre kiderült, hogy az asztalon heverő tervlapok nem vázlatok, hanem egy részletesen kidolgozott közlekedési csomópont rajzai. A tervlap sarkában ráadásul ott virított az Auchan hatalmas piros logója. Végül a város aljegyzője felkért, hogy hagyjam el az ülést, mivel nem szerepelek a meghívottak listáján.

A hipermarketgépezet Győrben tehát újra beindult. A kinézett terület tőszomszédságában levő Achilles Park (a Natura 2000 területek része) figyelmeztetéseket kapott a beruházó képviselőjétől: törődjön bele a beruházás léptékébe és telepítési módjába, mert ez eldöntött tény. Lassítani ugyan lehet a beruházást, megállítani azonban nem, és az akadékoskodással csak bajt hozhat magára - így a jóindulatú intelem. A másfél évtizede működő, helyben közkedvelt vízparti üdülő- és pihenőpark nem tud támogatni egy olyan gigaberuházást, amelyben a hipermarket zajos árufeltöltését és kamionparkolóját a pihenőpark felé tájolnák. A beruházói figyelmeztetéseket követően az üdülőpark építéshatósági ellenőrzést kapott.

Az Achilles Park ellenőrzése éppen azzal a bejárással párhuzamosan történt, amelyen azt vizsgálták, hogy a tervezett hipermarketépítés helyén folyhat-e bármilyen földmunka. Amúgy már dolgoznak a földmunkagépek, és a pihenőpark szomszédságában hatalmas domb építésébe kezdtek. A leendő Auchan területén a hatóság mindent a legnagyobb rendben talált, a domb építését nem építkezésnek, hanem a régészeti feltárás részének minősítette.

De milyenek is a véletlenek: a munkagépek a 40 hektáros területen belül pontosan oda hordják a megmozgatott földet, ahol az Auchan eddig hivatalosan el nem fogadott tervein egy zajvédő dombnak kell majd lennie.

Mire nem válaszolt az Auchan?

1. Hogyan és mi alapján választ területet magának az Auchan?

2. Miért kell a földvásárlást, illetve az egyéb szükséges munkálatokat (közművesítés, régészeti feltárás, környezetvédelmi engedélyezés stb.) közvetítő cégekre bízni, jelen esetben az A.B.F. - IMMO Kft./F.B.A. - Immobilien Kft.-re?

3. Hogy lehet az, hogy önök nem tudnak a beruházásról, amikor 2010. február 25-én 11 órakor Győrben az önök képviselője is megjelent a beruházásról szóló bizottsági ülésen? 2009 decemberében a budapesti tervtanács előtt hogyan futhatott az ügy az Auchan nevén, ha önök nem tudnak semmit?

4. Miközben az Auchan szerint fontos a környezettudatosság, a helyi közösségek érdeke és a nyilvánosság, az általam ismert tervekben egyáltalán nem veszik figyelembe sem a közösségi, sem a természetvédelmi szempontokat. Mi ennek az oka?

5. Mi annak az oka, hogy az általunk megkeresett és a beruházásban érintett emberek (Berecz János, Kasib Mérnöki és Manager Iroda, dr. Szabó Ákos) azt nyilatkozták, hogy megbízóik elzárkóznak kilétük felfedésétől? Miért kell titkolózni egy ilyen volumenű beruházásnál?

A miniszter gyorsan lép

A KÖSZ 2009. március 3-án feltárási engedélykérelmet nyújtott be a KÖH Nyugat-dunántúli Irodájához. Figler András irodavezető megállapította, hogy a feltárási engedélykérelemben szereplő ingatlanok jelenleg az 58432/91. MKM-határozat alapján egyedi régészeti védelem alatt állnak, melyekre a Kötv. 13. § (1) bekezdése vonatkozik: "A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti." A védettség nemcsak a beépítés alóli védettséget jelenti, hanem földmunkákat, talajrendezéseket sem szabad végezni - Figler a feltárást ezért elutasította.

Az ügy Hiller István kultuszminiszterig jutott, aki a következőképpen döntött: "A lelőhely védettségének feloldása tudományos szempontból indokolt." Ez abban a válaszban szerepel, amelyet Hiller István adott Halász János Fidesz-képviselő azon kérdésére, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal miért szüntette meg az egyedi védelmet Ménfőcsanakon a megszokott eljárástól eltérve, rendkívüli gyorsasággal? Hiller válaszában az is elhangzott, hogy írásos határozat a védelem megszűnéséről nem született. Később aztán az is meglett.

Terep-előkészítők

A megelőző régészeti feltárást az A.B.F. - IMMO Kft./F.B.A. - Immobilien Kft. kérte, és erre a munka végeztével 1,5 milliárd forintot fizet. A kft.-nek Magyarországon csak képviselete van, központja Amszterdamban található. A kézbesítési megbízott László Jenő ügyvéd, aki nem mellesleg Fiedler Péter cégében, a Fo-KONZULT Kft.-ben tag. Utóbbi cég többek közt ingatlankezeléssel foglalkozik, Fiedler a CD Hungary Rt. ügyében is fölbukkant (lásd: Kiemelés tőlük, Magyar Narancs, 2003. június 12.). Ahhoz, hogy az A.B.F. - IMMO Kft./F.B.A. - Immobilien Kft. a régészeti feltárás ügyében ne hibázzon, egészen biztosan jól jött, hogy Fiedler Péter korábban a KÖH jogi igazgatója volt.

A földvásárlók között ugyan nem szerepel a szerencsi szalmatüzelésű erőmű miatt elhíresült Intertraverz Rt., közvetítőként mégis jelen van - tudtuk meg Berecz Jánostól, a cég vezérigazgatójától. Kolozs János a cégtől vett fel kölcsönt, hogy a Szélesföldeket meg tudja vásárolni. A közben elhunyt Kolozs helyére fia került, az Intertraverz pedig jelzálogot tétetett a földekre. A vásárlásra végül az A.B.F. - IMMO Kft./ F.B.A. - Immobilien Kft. hároméves opciós jogot szerzett, tudtuk meg az egyik földtulajdonostól, Németh Elektől.

Miért ne bolygassuk a lelőhelyeket?

Figler András szerint a kiemelten védett területté nyilvánítás nem szakmai öncélúság. Egy lelőhelyből az utókornak is kell hagyni valamit, hogy a következő régészgenerációk az addig megszülető új módszerekkel és ismeretekkel értelmezni, igazolni, és ha szükséges, cáfolni tudják a korábbi eredményeket. A kiemelten védett területeken a tudományos feltárásra is csak nagyon indokolt esetben adnak engedélyt. Az utóbbi húsz évben legalább 20 millió nm lelőhely esett a beruházások áldozatául.

Figyelmébe ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.

Kapupánik

A mai fiatalok már nem tudják mi az élet, se háborújuk, se békéjük, kapálni se tudnak, csak ülnek a számítógép előtt. Gyenge, menekülő generációt szült a korábbiak feszített, izzadságos munkája, elkényeztették őket. Az ilyenekből nem lesznek ’56-os hősök.

Futott két kört

A békemisszió a béke ügyét sajnos, és reméljük egyelőre, nem vitte mérhetően előre utolsó, múlt heti bejelentkezésünk óta, pedig azóta Kijiv, Moszkva és Hszi Csin-ping után Washingtont és az akkor még ép fülű Trump elnökjelölt urat is megjárta Orbán Viktor.

Visszacsatolás

Amikor Antall József a választási sikerének valahai eufóriájában azt találta mondani, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, nagyot dobbant a nemzeti szű, vagy lélek. Hogy pontosan mire gondolt a felhevült költő, azt éppenséggel soha nem fogjuk megtudni.

„Mit írtál, szakácskönyvet?”

Bár már négy kötetet jegyez – egy beszélgetőkönyvet és több színpadi adaptációt –, még mindig zavarba ejti, ha írónak nevezik. Az Örkény Színház színészével a legújabb novelláskötete, a Kevert kapcsán így elsősorban az írásról beszélgettünk.

Zsákban futás a pálya mellett

Csák János helyét vette át az európai parlamenti és önkormányzati választás másnapján. Nem a lehengerlő víziók embere, inkább igyekvő háttérmunkás. Kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz elég az életben maradáshoz.

„Egy dobásunk van”

Még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta a 2017-ben nagy lendülettel indult párt szereplése az idei júniusi választásokon. Tompos Márton 3,7 százalékos pártot vesz át, ígérete szerint valami teljesen újat fognak kipróbálni.

Sarkadi utca, Berlin

Egy egész utcát uralt Berlinben az a prostituáltakat dolgoztató Békés megyei banda, amelynek tagjait emberkereskedelem miatt ítélte súlyos fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra a Gyulai Törvényszék.