Tisztújító Fidesz-kongresszus: Állóvíz

  • - besenyei -
  • 2007. május 24.

Belpol

Noha a szomszédban temetkezési kiállítás és kolbászosztás volt, a Fidesz kongresszusán a legerősebb momentumnak az tűnt, amikor Kósa Lajos és Pokorni Zoltán friss alelnökök utolsóként csatlakoztak a párt élére újraválasztott Orbán Viktor beszédét követő ovációhoz.
Noha a szomszédban temetkezési kiállítás és kolbászosztás volt, a Fidesz kongresszusán a legerősebb momentumnak az tűnt, amikor Kósa Lajos és Pokorni Zoltán friss alelnökök utolsóként csatlakoztak a párt élére újraválasztott Orbán Viktor beszédét követő ovációhoz.

Ettől eltekintve viszont kifejezetten érdektelen volt, mert személyi és értékválasztás-alternatívát nem mutatott föl a jobboldali párt tisztújító kongresszusa. Legfőbb problémájuk egyébként tényleg az volt, hogy a tavalyi - bár akkor jórészt az Orbánnal szembeni averziónak betudott - tömeges távolmaradás nehogy megismétlődjék. Ezúttal Kubatov Gábor pártigazgató előre rögzített telefonhívása külön-külön emlékeztette a delegáltakat kötelezettségeikre, emellett a pesti küldöttek zöme is hozott magával még egy embert - hozzájuk szállásolták be ugyanis a vidékieket. Ennek megfelelően telt ház volt a kongresszuson, ahol aztán a küldöttek zöme újraválasztotta Orbán Viktort. A régi-új elnök jó előre tisztázta a párton belüli erőviszonyokat, egyenként vadászva le potenciális riválisait (lásd: A nagy túlélőshow, Magyar Narancs, 2007. május 17.), a kongresszus félidejében megmentette pártja egyetlen, valamelyest komolyabb pozícióban lévő női politikusát is azzal, hogy Schmitt Pálnak időben odaadta az európai kampány irányítását, azaz a brüsszeli túlélés sanszát. Pelczné Gáll Ildikó minden bizonnyal rá is szorult a segítségre, mert még úgy is több száz küldött szavazott ellene, hogy esélye sem volt kiesni az alelnöki pozícióból; mindenesetre utcahosszal maradt el alelnöki kollégái szavazatmennyiségétől.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben Orbán Viktor nem sírta el magát beszédének a végén; annyira azért nem hatódott meg magától, ellenben elmaradt a hívei által olyannyira várt iránymutatás is - vagy ha ez volt az, akkor az ugyancsak nem tett rendet a fejekben. Ha eddig azt gondoltuk volna, hogy az elnök plebejusnak nevezett politikai iránya csak valamely kampány - esetleg a kormány rapid megbuktatását célzó offenzíva - része, akkor keservesen csalódnunk kellett. Orbán hosszadalmas szónoklatában a neoliberalizmus ellenpontozásaként használta a fogalmat, habár úgy tűnt, nem éppen konzisztens gondolatrendszerről van szó. Egyik mondatában a vállalkozások és a szabad piac magasztalásával volt elfoglalva, percekkel előbb viszont a kapitalizmust mint olyat látszott elutasítani egyik legfontosabb metaforájának, az Adam Smith-i láthatatlan kéznek a kigúnyolásával. Meglehet, mérsékelten Pokorni és - még kevésbé - Kósa is kritizálta a piacot, azért mindketten hangoztatták, hogy nem kellene átesni a ló másik oldalára (Debrecen ura ráadásul szabadelvű politikát szorgalmazott, amit nehéz lenne antikapitalistának betudni).

Az egykor radikális liberális Orbán "konzervativizmusa" mára meghökkentő jelenségeket produkál; az olyan mondatokat, hogy a falu a jövő életmódja, már a középkorban is értetlenség fogadta volna. A derék parasztemberrel szemben viszont ott áll a "kormányzati villanymenedzser", aki létezni sem tud telefon meg bankkártya nélkül, és egyszerűen le lehet kapcsolni (ti. a villanymenedzsert). Azt csak félve merjük valószínűsíteni, hogy ma már a derék parasztember sem nagyon tud meglenni mobiltelefon meg bankkártya nélkül. Talán. Orbán drámai semmitmondását jórészt középosztálybelinek tűnő közönsége nem kis zavarral fogadta; csak akkor lelkesedtek be, amikor a főnök az erős nemzetről és a szocialisták közeles bukásáról szólt. Jóllehet az ún. elemzők szerint a Fidesz azért nem támadja a miniszterelnököt személyében, hogy beszorítsa mögé a szocialistákat, Orbán Viktor nem nagyon látszott követni ezt a stratégiát, amikor nagy tetszést kiváltva "minden idők leggyengébb, középpárttá vált" MSZP-jéről értekezett. Szavaiból kivehetően Orbán a kormányváltásnak 2010 előtt mindenesetre nem sok esélyt ad (csak Kövér László reméli erősen az idő előtti választásokat, de hát ő a kongresszuson egyszerre vizionált anarchiát és diktatúrát is), és a korábban kormánybuktatónak szánt népszavazás is csak mint a jobboldali nézetrendszer megmutatásának eszköze jelent meg a beszédében.

Nyilván hamarost a kungfuszövetség is csatlakozik a Fidesz anti-posztkommunista konglomerátumához, mert a rendezvény melléküzemágai közül Simicskó István nemzetbiztonsági elnök csapatbemutatójának volt messze a legnagyobb sikere. A Hungexpo egy közeli pavilonjában a szatellitszervezetek fórumait meglehetős közöny kísérte, és ha igaza is van Semjén Zsoltnak (KDNP), és valóban erősödnek a szövetségesek, ez a hétvégén nemigen látszott. A csekély számú érdeklődő azonban hallhatott volna néhány érdekes dolgot a szövetségesek gyűrűjében, például azt, hogy a május elejei fagyokért némi áttétellel a kormány felelős (Jakab István, Magosz). A gazdaszervezet standja amúgy kivétel volt, mert ott adtak kaját is, mint anno a Kossuth téren. Polgári pikniket szervezni viszont nem sikerült; ha egy ellenmajális megteremtése volt a cél, akkor beláthatjuk: a pártkongresszusra járás még a politikai jobboldalon is csak a legelvakultabbaknál, -elkötelezettebbeknél tekinthető bevett hétvégi programnak.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.