Úgy fest, hogy nem lesz teljes ellenzéki összefogás Budapesten

  • narancs.hu
  • 2019. április 6.

Belpol

A Jobbik és az LMP nem kér a többi pártból.

„Jobbik és az LMP budapesti elnökei, illetve a Sétáló Budapest csapata szomorúan veszik tudomásul, hogy Budapesten az MSZP és a DK tudatosan az ellenzék megosztására játszik. Nem beszélnek programról, nem egyeztetnek Budapest jövőjéről, hanem kizárólag pozíciókkal seftelnek. Ezzel ellehetetlenítik a teljes ellenzéki együttműködést” - olvasható a két párt közös közleménye.

Hozzetették, a  ma bemutatott polgármesterjelöltekkel és a mögöttük álló pártszövetséggel nem lehet leváltani a Fideszt, hiszen éppen ők okozták a kétharmadot, és számos esetben a mai napig helyi szinten kollaborálnak a „narancsuralommal.” Ez a megállapodás nem a változást és nem az ellenzéki győzelmet szolgálja, hanem a parkolási maffiát és a korrupt szocialista világ túlélését.

„Elkeserítő látni, hogy ebben részt vesz a Momentum is. A harminc évet nem lehet leváltani az olimpiát megszavazó Karácsonnyal, a zuglói parkolási botrányt eltagadó Horváth Csabával, az MSZP-vel és a DK-val. Azt gondoljuk, hogy a Momentum szavazói centrumszavazók, azt gondoljuk, hogy a Momentumnak a centrum pártokkal kellene együttműködnie, ahogy erre vidéken számtalan példa van. Sajnáljuk, hogy a kapzsiság győzött az elvek felett” - fogalmaztak.

Ahogyan azt ma korábban megírtuk, négy ellenzéki párt, az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum közös budapesti ellenzéki jelölteket állított fel:

Alakul az összefogás Budapesten: négy ellenzéki párt közös jelölteket állított

Az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum közösen indul az őszi önkormányzati választásokon, az LMP-vel és a Jobbikkal való együttműködés még kérdéses. Közös sajtótájékoztatót tartott Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke, Gy. Németh Erzsébet, a DK országos elnökségének tagja, Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, valamint Donáth Anna, a Momentum alelnöke.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.