Véget ért a kegyeletsértési per Csoóri Sándor ügyében

Belpol

Dányi László könyve lényegében sikkasztással vádolja a költőt. A szerző vállalta, sajtónyilatkozatban kér elnézést.

Dr. Balogh Júlia magánvádló ejti a dr. Dányi László ellen emelt vádat – ezt hirdette ki a Pesti Központi Kerületi Bíróságon még a múlt pénteken Plankó Erika bíró.

A magánvádló és a vádlott nem volt jelen.

A per 2021 júliusában kezdődött. Balogh Júlia, Csoóri Sándor költő özvegye akkor jelentette fel kegyeletsértés címén Dányi László történészt, középiskolai tanárt A Patrubány-Csoóri vita, avagy az írók legnagyobb nemzetárulása (1957–2007). Rendszerváltás a Magyarok Világszövetségében (2000) című, 2020-ban megjelent műve miatt. Dányi a Magyarok Világszövetsége által megjelentetett könyvében idéz egy levelet, amelyet a szervezet Svájcban élő tagja, Böröcz József írt Budapestre, Hábel Györgynek. Ebben a Magyarok Világszövetségének 1996-os ópusztaszeri buszos kirándulásáról esik szó. Böröcz azt írta, „1996-ban a Világtalálkozón zajlott le a pusztaszeri (ópusztaszeri – D. L.) kirándulás buszokkal. Minden busz után Csoóri kifizetett 150 ezer forintot, de aki ezt megszervezte, az egy zürichi magyarnak volt a Budapest Hotelben a munkatársa, és elmondta, hogy minden busz után borítékban 100 ezer forintot vissza kellett adni Csoórinak.”

Csoóri özvegye azért fordult bírósághoz, mert ez a tényállítás a becsület csorbítására alkalmas, a költőt haszonleső, korrupt embernek állítja be. Balogh Júlia a feljelentést kiegészítette később azzal, hogy végső soron az egész Dányi-mű Csoórit gyalázza, hamis tényállításokkal, hamis színben feltüntetett tényekkel. Balogh vitatja, hogy Csoóri Sándor aláírta volna a magyar írók 1957-es nyilatkozatát, amely az ENSZ-től azt kérte, ne tűzze napirendjére az 56-os forradalom ügyét. Dányi és mások állítják, márpedig Csoóri is aláírt, és ez a szerző értékítélete szerint hazaáruló tett.

Dányi magánlevélben elnézést kért az özvegytől, Balogh Júlia azonban a 2022-es békítő tárgyaláson azt mondta, akkor bocsát meg, ha Dányi László a Magyarok Világszövetségének kiadásában egy ugyanolyan kiadványban kér elnézést. Ez nem történt meg.

A perről ezt írtuk 2022 októberében:

 

Csoóri 1991-től elnöke volt a Magyarok Világszövetségének. Csoóri és elnökhelyettese, majd utódja, Patrubány Miklós között voltak viták. A költő 2000-ben visszavonult, és a tisztújításkor az akkori Orbán–Torgyán-kormány Boross Pétert, a korábbi miniszterelnököt támogatta. A szövetség azonban Patrubányt választotta, ez az MVSZ és a kormány eltávolodásával járt, és azzal, a kormány nem támogatta többé a szervezetet.

A viszony máig nem rendeződött – erről Patrubány Miklós tanúként beszélt a Dányi ellen indított kegyeletsértési perben tavaly szeptemberben. Az elnök az 1996-os buszos kirándulásra emlékezett, felidézte, hogy a világszövetség számvizsgáló bizottságának egyik tagja „körbetelefonálta a korabeli, általa elérhető Volán- és egyéb ilyen autóbuszos utazásokat szervező cégeket, és mindenhonnan azt a választ kapta, hogy 50 ezer forintba kerül egy ópusztaszeri út körülbelül”. Ebből 1997 tavaszán lett ügy, a számvizsgáló bizottság ülésén vita támadt, de határozat nem született, mivel kiderült, hogy a kirándulás költségeit nem a világszövetség, hanem egy másik jogi személy, mégpedig a világszövetség száz százalékos tulajdonában álló cég, a Pax Pannonia Kft. rendezte.

Az akkori tárgyaláson a bíró kérdésére Patrubány nem állította, hogy a fennmaradó 100 ezer forintokat Csoóri Sándor tette volna el, csak azt, hogy Csoóri volt a pénzügyek „szuverén ura” a szövetségben. A további kérdések nyomán kiderült, hogy a programot a szövetség szervezőbizottsága bonyolította le, és mivel Csoóri gyakran hangoztatta, hogy a pénzügyekhez nem ért, lehetséges, hogy a költségek rendezését is más intézte, az elnök csupán aláírásával jóváhagyta a kifizetést. A magánvádló jogi képviselője meg is jegyezte, mindez ellentmond annak, amit Dányi László könyve állít.

Patrubány azért kiállt amellett, hogy az elhunyt költőt vádló levél íróját, a már szintén elhunyt Böröcz Józsefet jó szándékú, igazmondó embernek ismerte meg, a Svájcba került magyarokat mindenben segítette. Azt is felidézte, hogy amikor Csoóri visszavonult, négyszemközt azt kérte tőle, az elnökhelyettestől, vonuljon vissza ő is. Amikor erre Patrubány nemet mondott, Csoóri szeme – Patrubány elmondása szerint – „sötéten villant”, és azt mondta, ebben az esetben el fogja intézni, hogy nem lesz világszövetség.

Ez azonban a tárgyhoz nem tartozott.

Dányi László szóvá tette, hogy a per egyhelyben toporog, nem sikerült bebizonyítani, hogy amit ő írt, nem igaz. Végül mégis megállapodott a kifogásolt könyv szerzője és az özvegy. Dányi olyan értelmű nyilatkozatot tesz nyilvánosan, a sajtóban, amelyben elismeri, hogy nem nézett utána alaposan annak, amit leírt: „…A közölt szöveget nem illettem kellő forráskritikával, az abban leírt állítás valóságtartalmát más forrásokból nem ellenőriztem megfelelően. Mivel a leírtak sérthetik néhai Csoóri Sándor költő, MVSZ-elnök (1991–2000) jó hírnevét, a róla kialakított pozitív véleményt, társadalmi megbecsültségét rombolják, ezért hozzátartozóitól és minden érintettől ezennel elnézést kérek…”

Ami a másik, szintén kifogásolt állítását illeti, ahhoz Dányi továbbra is ragaszkodik.

A Facebookon néhány napja újból megosztotta 2021-es posztját, benne említett könyvének borítóját, azzal a megjegyzéssel, hogy „az 1956. évi forradalom és szabadságharc hős mártírjait, áldozatait a »magyar kérdésben« az ENSZ Közgyűlésnek címzett szörnyűséges nyílt levelükben (Élet és Irodalom, Magyar Nemzet, Népszabadság, 1957. szeptember) megtagadott, lefehérterroristázott, lefasisztázott értelmiségi nemzetáruló, kegyeletsértést elkövetett tettesek, a vezető írók, költők és képzőművészek (251) neveit – a dokumentumok elsőként való közlésével – a tavaly (2020) megjelent kötetemben én is feltártam.”

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk