Véget ért a kegyeletsértési per Csoóri Sándor ügyében

Belpol

Dányi László könyve lényegében sikkasztással vádolja a költőt. A szerző vállalta, sajtónyilatkozatban kér elnézést.

Dr. Balogh Júlia magánvádló ejti a dr. Dányi László ellen emelt vádat – ezt hirdette ki a Pesti Központi Kerületi Bíróságon még a múlt pénteken Plankó Erika bíró.

A magánvádló és a vádlott nem volt jelen.

A per 2021 júliusában kezdődött. Balogh Júlia, Csoóri Sándor költő özvegye akkor jelentette fel kegyeletsértés címén Dányi László történészt, középiskolai tanárt A Patrubány-Csoóri vita, avagy az írók legnagyobb nemzetárulása (1957–2007). Rendszerváltás a Magyarok Világszövetségében (2000) című, 2020-ban megjelent műve miatt. Dányi a Magyarok Világszövetsége által megjelentetett könyvében idéz egy levelet, amelyet a szervezet Svájcban élő tagja, Böröcz József írt Budapestre, Hábel Györgynek. Ebben a Magyarok Világszövetségének 1996-os ópusztaszeri buszos kirándulásáról esik szó. Böröcz azt írta, „1996-ban a Világtalálkozón zajlott le a pusztaszeri (ópusztaszeri – D. L.) kirándulás buszokkal. Minden busz után Csoóri kifizetett 150 ezer forintot, de aki ezt megszervezte, az egy zürichi magyarnak volt a Budapest Hotelben a munkatársa, és elmondta, hogy minden busz után borítékban 100 ezer forintot vissza kellett adni Csoórinak.”

Csoóri özvegye azért fordult bírósághoz, mert ez a tényállítás a becsület csorbítására alkalmas, a költőt haszonleső, korrupt embernek állítja be. Balogh Júlia a feljelentést kiegészítette később azzal, hogy végső soron az egész Dányi-mű Csoórit gyalázza, hamis tényállításokkal, hamis színben feltüntetett tényekkel. Balogh vitatja, hogy Csoóri Sándor aláírta volna a magyar írók 1957-es nyilatkozatát, amely az ENSZ-től azt kérte, ne tűzze napirendjére az 56-os forradalom ügyét. Dányi és mások állítják, márpedig Csoóri is aláírt, és ez a szerző értékítélete szerint hazaáruló tett.

Dányi magánlevélben elnézést kért az özvegytől, Balogh Júlia azonban a 2022-es békítő tárgyaláson azt mondta, akkor bocsát meg, ha Dányi László a Magyarok Világszövetségének kiadásában egy ugyanolyan kiadványban kér elnézést. Ez nem történt meg.

A perről ezt írtuk 2022 októberében:

 

Csoóri 1991-től elnöke volt a Magyarok Világszövetségének. Csoóri és elnökhelyettese, majd utódja, Patrubány Miklós között voltak viták. A költő 2000-ben visszavonult, és a tisztújításkor az akkori Orbán–Torgyán-kormány Boross Pétert, a korábbi miniszterelnököt támogatta. A szövetség azonban Patrubányt választotta, ez az MVSZ és a kormány eltávolodásával járt, és azzal, a kormány nem támogatta többé a szervezetet.

A viszony máig nem rendeződött – erről Patrubány Miklós tanúként beszélt a Dányi ellen indított kegyeletsértési perben tavaly szeptemberben. Az elnök az 1996-os buszos kirándulásra emlékezett, felidézte, hogy a világszövetség számvizsgáló bizottságának egyik tagja „körbetelefonálta a korabeli, általa elérhető Volán- és egyéb ilyen autóbuszos utazásokat szervező cégeket, és mindenhonnan azt a választ kapta, hogy 50 ezer forintba kerül egy ópusztaszeri út körülbelül”. Ebből 1997 tavaszán lett ügy, a számvizsgáló bizottság ülésén vita támadt, de határozat nem született, mivel kiderült, hogy a kirándulás költségeit nem a világszövetség, hanem egy másik jogi személy, mégpedig a világszövetség száz százalékos tulajdonában álló cég, a Pax Pannonia Kft. rendezte.

Az akkori tárgyaláson a bíró kérdésére Patrubány nem állította, hogy a fennmaradó 100 ezer forintokat Csoóri Sándor tette volna el, csak azt, hogy Csoóri volt a pénzügyek „szuverén ura” a szövetségben. A további kérdések nyomán kiderült, hogy a programot a szövetség szervezőbizottsága bonyolította le, és mivel Csoóri gyakran hangoztatta, hogy a pénzügyekhez nem ért, lehetséges, hogy a költségek rendezését is más intézte, az elnök csupán aláírásával jóváhagyta a kifizetést. A magánvádló jogi képviselője meg is jegyezte, mindez ellentmond annak, amit Dányi László könyve állít.

Patrubány azért kiállt amellett, hogy az elhunyt költőt vádló levél íróját, a már szintén elhunyt Böröcz Józsefet jó szándékú, igazmondó embernek ismerte meg, a Svájcba került magyarokat mindenben segítette. Azt is felidézte, hogy amikor Csoóri visszavonult, négyszemközt azt kérte tőle, az elnökhelyettestől, vonuljon vissza ő is. Amikor erre Patrubány nemet mondott, Csoóri szeme – Patrubány elmondása szerint – „sötéten villant”, és azt mondta, ebben az esetben el fogja intézni, hogy nem lesz világszövetség.

Ez azonban a tárgyhoz nem tartozott.

Dányi László szóvá tette, hogy a per egyhelyben toporog, nem sikerült bebizonyítani, hogy amit ő írt, nem igaz. Végül mégis megállapodott a kifogásolt könyv szerzője és az özvegy. Dányi olyan értelmű nyilatkozatot tesz nyilvánosan, a sajtóban, amelyben elismeri, hogy nem nézett utána alaposan annak, amit leírt: „…A közölt szöveget nem illettem kellő forráskritikával, az abban leírt állítás valóságtartalmát más forrásokból nem ellenőriztem megfelelően. Mivel a leírtak sérthetik néhai Csoóri Sándor költő, MVSZ-elnök (1991–2000) jó hírnevét, a róla kialakított pozitív véleményt, társadalmi megbecsültségét rombolják, ezért hozzátartozóitól és minden érintettől ezennel elnézést kérek…”

Ami a másik, szintén kifogásolt állítását illeti, ahhoz Dányi továbbra is ragaszkodik.

A Facebookon néhány napja újból megosztotta 2021-es posztját, benne említett könyvének borítóját, azzal a megjegyzéssel, hogy „az 1956. évi forradalom és szabadságharc hős mártírjait, áldozatait a »magyar kérdésben« az ENSZ Közgyűlésnek címzett szörnyűséges nyílt levelükben (Élet és Irodalom, Magyar Nemzet, Népszabadság, 1957. szeptember) megtagadott, lefehérterroristázott, lefasisztázott értelmiségi nemzetáruló, kegyeletsértést elkövetett tettesek, a vezető írók, költők és képzőművészek (251) neveit – a dokumentumok elsőként való közlésével – a tavaly (2020) megjelent kötetemben én is feltártam.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.