Zárt ülésen döntött a parlamenti szószólóról az országos román önkormányzat

Belpol

Volt, aki ez ellen tiltakozva kivonult az ülésről, mások a nyilvánosság kizárását kritizálták.

Mindössze két napirendi pontot tárgyalt január 28-i közgyűlésén a gyulai székhellyel működő országos román önkormányzat. Új hivatalvezetőt választottak, illetve a közelgő parlamenti választással egyidőben tartandó nemzetiségi voksolás román listájáról is döntöttek.

Ez utóbbi, második napitrendi pont tárgyalása előtt szót kért Kreszta Traján, aki korábban több cikluson keresztül volt a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) elnöke, 2014 óta pedig a törvényhozásban román nemzetiségi szószóló. Ez azt jelenti, hogy jogállása és javadalmazása megegyezik az országgyűlési képviselőkével, két dologban azonban különbözik ettől. Egyrészt: bár részt vehet a parlament ülésein és bizottsági ülésein, de nem rendelkezik szavazati joggal. Másrészt a képviselőkkel ellentétben a nemzetségi szószólóknak egy közép- vagy felsőközép kategóriájú autó jár munkájuk ellátásához.

Kreszta Traján vagyonnyilatkozata alapján tizenkét lakó- és földingatlannal, 14 millió forintos megtakarítással és 2020-ban még két, 2021-ben már csak autóval rendelkezett. Emellett évi bruttó 8 millió forintos, mezőgazdaságból származó jövedelmet vallott be. 2021-es vagyonnyilatkozatának személyi leltárában szerepel egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított közel 9 millió forintos Skoda Kodiaq 2.0 típusú autó is, sok egyéb műszaki, informatikai eszköz és bútor mellett.  

Tiltakozásul kivonultak

Az MROÖ január 28-i gyulai ülésén Kreszta Traján azt kérte, hogy a román nemzetiségi listáról szóló napirendet zárt ülésen tárgyalja a közgyűlés, majd így hozzon róla döntés. Kérését Kreszta információink szerint nem indokolta meg. A többség jóváhagyta, ám a döntés ellen tiltakozva két képviselő, Tát Margit és Botás László elhagyta a termet.

Közgyűlési forrásaink elmondták, sem 2014-ben, sem 2018-ban nem fordult elő, hogy a nemzetiségi listáról zárt ülésen döntöttek volna, az indokolás elmaradása éppígy meglepő volt. Mások hozzátették, itt nem igazgatói pályázatról volt szó, hanem egy választásról, amelyen a törvényhozás jövőbeli román szószólóját nevezi meg azzal a közgyűlés, hogy kit tesz a nemzetiségi lista első helyére.

„Itt a nyilvánosságnak és az átláthatóságnak döntő szerepe van, ekképp felháborító a zárt ülés”

– mondta egy közgyűlési tag a Narancs.hu-nak.

A nagy titkolózás végeredménye a zárt ülést kezdeményező Kresztát igazolta, aki ismét a lista élére került, így semmi nem akadályozhatja meg abban, hogy folytassa az elmúlt években igencsak kormánybarátra sikeredett szószólói munkáját, amivel, állítása szerint, jóval több pénzt tudott a honi románságnak biztosítani.

 
atruroman.hu
 

 

Ugyanakkor az is igaz, ahogy azt tavaly tavasszal a Narancs egy oknyomozó cikkben bemutatta, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. révén román nemzetiségi támogatás címszó alatt nyert pénzt a magyar katolikus és református egyház olyan helyeken és olyan célokra, ahol románság nincs vagy csak mutatóban létezik. Kresztának erre nem volt szava, ellenben az MROÖ tavaly augusztusi közgyűlésén élésen támadta lapunkat és a cikk szerzőjét.

Egykor még MSZP-s színekben

A régen a Békés Megyei Közgyűlés MSZP-s frakciójában ténykedő Kreszta az utóbbi időben nagyon jó kapcsolatokat ápol Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, és nagy támogatója Soltész Miklósnak, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkárának. Kresztára 2014-ben 354-en, míg 2018-ban 428-en szavaztak az MROÖ választásán. A mostani ülésen 1108-an regisztrálták magukat az országgyűlési választással egyidőben rendezendő nemzetiségi választásra a magyarországi románok közül. Ha közülük csupán egytelen személy voksol április 3-án a nemzetiségi listára, akkor az ősszel 75. születésnapját ünneplő Kreszta Traján újból négy évre lesz a románok nemzetiségi szószólója a parlamentben. 

Lapunk megkereste Kreszta Trajánt az ülésen történtekkel kapcsolatban. Kérdésünkre azt mondta, személyiségi jogok miatt kérte a zárt ülést, s ez minden ilyen esetben így van, és így volt 2014-ben és 2018-ban is a nemzetiségi lista összeállításakor. Ehhez képest egy általunk megismert, az ülésen készült hangfelvétel szerint csupán zárt ülést kért, indoklás nélkül. Arról pedig jegyzőkönyv, tanúskodik, hogy a román nemzetiségi listáról 2014-ben és 2018-ban is nyílt ülésen döntött a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata. 

 Az MROÖ korábbi, sok esetben botrányos ügyeivel ezekben a cikkeinkben foglalkoztunk részletesen:

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk