Egotrip

Cseresnyési László: Nyelv és neurózis

Ibn ’Asakir, egy 12. századi damaszkuszi bölcs szerint: „A tudósok húsa mérgezett – aki megszagolja, megbetegszik, aki pedig megkóstolja, belehal.” Nekem tetszik ez a mondás, még ha nem is könnyű kitalálni, mit akart ezzel üzenni az ostoba világnak az arab tudós.

Testbeszéd

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) közgazdasági, szociálpolitikai, demográfiai dimenzióitól vonatkoztassunk most el – ebben az írásban női perspektívából közelíteném meg a kérdést. Mit üzen ez a támogatási rendszer a nőknek?
  • Sándor Judit
  • 2016. április 3.

Orient expressz

Moldova instabilitásának és folyamatos válságának nem valamiféle etnikai vagy a terület vitatott hovatartozásából fakadó okai vannak – az igazi ok a gazdasági és a társadalmi szerkezet torzulása.
  • Ara-Kovács Attila
  • 2016. április 3.

Takács Ferenc: Kapirgáló

A 2008-as Budapesti Könyvfesztiválon megrendezett Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján Írországot az 1972-ben született Mark Collins képviselte Stateless (Hontalan) című, 2006-ban megjelent regényével. Szerző is, műve is jókor volt jó helyen, ugyanis a Stateless magyar témájú ír regény – vagy inkább ír–magyar, netalán magyar–ír regény? Olyan könyv, amely, ahogy mondani szokás, „megtörtént eseményeken” alapul.
  • Takács Ferenc
  • 2016. március 11.

Bán Zoltán András: Noé vendéglője

A csípős fagyban is lankadatlanul tüntető taxisok vad hordáján átvágva araszolok törzskocsmám felé, azzal a szilárd újévi elhatározással, hogy ha már nem vagyok képes végre belekezdeni sorsdöntő előadás-sorozatomba a Magyar Mámor történetéről, legalább belecsapok a magyar szellem történetében talán nem oly sorsfordító, ám mégis példátlan előadásaimba a Magyar Bohém alakváltásairól.
  • Bán Zoltán András
  • 2016. március 11.

Visszajátszás

A keynesi gazdaságpolitika korát éljük. Soha ennyi országban nem használták a keynesi ihletésű nem ortodox eszközöket a válság kiterjedésének megakadályozására, mint ma. Eközben rég nem látott éles vita folyik e módszerek helyességéről, a mester tudományos munkásságáról és – ahogy az lenni szokott – egyéb dolgairól is. Az utóbbi szekcióból leginkább az a néhány írás hozott újat, amelyek Keynes üzle­teiről, befektetéseiről szóltak.