Pálya a magasban

Egy verekedésről

  • Szegedi Péter
  • 2010. április 8.

Egotrip

1922. október 1-jén az MTK és a VAC szereplésével rangadót játszottak a Hungária körúton. A Vívó és Atlétikai Club kiválóan szerepelt a bajnokságban, a korszak egyik legjobb klubja ellen sem lépett esélytelenül pályára. A mérkőzés pikantériája volt, hogy sokan mindkét szereplőt "zsidó csapatnak" tekintették. A cionista mozgalom égisze alatt született VAC esetében ez kézenfekvő volt, az MTK-t pedig társadalmi beágyazottsága, a klub által hordozott jelentéstartalmak miatt tartották annak, aminek. A mérkőzés jom kippur napjára esett, ezért a VAC kérésére a találkozót délelőtt rendezték - a szélsőjobboldali Magyarság nem is felejtette el megjegyezni, hogy az MTK-nak is "ekkor kezdődik a hosszúnapja". A korai kezdés ellenére 8000 néző volt kíváncsi a találkozóra, ami azonban nem épp ünnepi hangulatban zajlott le: fél órával a vége előtt, 2-1-es VAC-vezetésnél a bíró tömegverekedés miatt lefújta a találkozót.

1922. október 1-jén az MTK és a VAC szereplésével rangadót játszottak a Hungária körúton. A Vívó és Atlétikai Club kiválóan szerepelt a bajnokságban, a korszak egyik legjobb klubja ellen sem lépett esélytelenül pályára. A mérkőzés pikantériája volt, hogy sokan mindkét szereplőt "zsidó csapatnak" tekintették. A cionista mozgalom égisze alatt született VAC esetében ez kézenfekvő volt, az MTK-t pedig társadalmi beágyazottsága, a klub által hordozott jelentéstartalmak miatt tartották annak, aminek. A mérkőzés jom kippur napjára esett, ezért a VAC kérésére a találkozót délelőtt rendezték - a szélsőjobboldali Magyarság nem is felejtette el megjegyezni, hogy az MTK-nak is "ekkor kezdődik a hosszúnapja". A korai kezdés ellenére 8000 néző volt kíváncsi a találkozóra, ami azonban nem épp ünnepi hangulatban zajlott le: fél órával a vége előtt, 2-1-es VAC-vezetésnél a bíró tömegverekedés miatt lefújta a találkozót.

A botrány akkor tört ki, amikor a bíró 11-est ítélt az MTK javára. A VAC játékosai körbevették a játékvezetőt, többtucatnyi néző pedig a pályára rontott. A Nemzeti Sport tudósítása szerint "(a) tribünről csak annyit lehetett látni, hogy Opata nyargal ki az öltöző felé hatalmas iramban, és nyomában Fischer, a VAC kapusa rohan tettrekész hangulatban. Szerencsére a nézők lefogták Fischert, úgy, hogy Opata ép bőrrel érte el az öltöző-aziliumot. (...) Pár pillanat múlva négy ember vitte az öltözőbe az eszméletlenül fekvő Hermannt, a VAC balfedezetét. Ezután a publikum elállta az öltözők bejáratát és a tribün lejáratait, úgy, hogy a még künn rekedt játékosok határozott életveszély közt hagyták el a pályát, amelyen bizonytalanná tette a tartózkodást a világos- és sötétkékek elvadult hívőserege. A verekedés ekkor már átragadt a tribünre is, ahol lépten-nyomon parázs dulakodások és ütlegelések következtek. A kevés számban kivonult rendőrség az öltöző bejáratát védte, és így a közönség rakoncátlan része nyugodtan hódolhatott a bokszolás ilyenként kevéssé nemes sportjának. A szolgálatot teljesítő rendőrtanácsos ekkor segédcsapatokért telefonált és az autón megérkező rendőrosztag segítségével megtisztította a pályát."

A leplezetlenül antiszemita Magyarság számára a botrány igazi csemege volt: "Ezúttal egymás között játszottak a neológok és ortodoxok, és a nézőtér sokezer főnyi közönségén is meglátszott, hogy az MTK megszokott és mérsékelten viselkedő közönségével szemben teljes felkészültséggel vonultak fel a másik párt, a cionista voltát hangosan hirdető VAC fanatikusai, telve alig leplezett gyűlölettel az ellenfelük iránt, akiket hitehagyottaknak tartanak. (...) A nézőtér cionista népe a korlátokon keresztül a pályára rohant és a következő pillanatban botok és öklök emelkedtek a leírhatatlan üvöltéssel kavargó tömeg feje fölé. A cionisták vérszomjas dühvel rohantak ellenfeleiknek, akik természetesen szintén védekeztek. [...] A rendőrség megérkezése után sietve tűnt el a Dob utca csőcseléke, félve az igazoltatástól."

A radikális lapok "testvérharcról" cikkeztek, olyan klubokról, "akik között nincs világnézeti különbség". A cionisták szemében azonban az MTK nem a zsidóságot képviselte, hanem egy erőfölényével visszaélő, nagy klub volt, amely még azt is el tudta érni, hogy a botrány egyik kirobbantóját, a Hermannt ájultra rúgó Braunt az MLSZ ne büntesse meg. A VAC lapja, a Sport és Társadalom szerint "Ellenfelünk, fájlalván az elmúlt bajnoki szezonban tőlünk elszenvedett kudarcait, mindenáron győzni akart. És miután a játék folyamán gyengébbnek bizonyult, ki kellett törnie a botránynak. (...) Úgy látszik, hogy már az is botrány, hogy a VAC egyáltalában létezik. Szimpatikus és nívós futballt játszó csapat a VAC, ha kikap, de minden jóízlésű ember épülésére 'zsidó'-t kiált még az MTK publikum is, ha ő viszi haza a két pontot. (...) A testvérharc emlegetése nem egyéb üres és tartalomnélküli frázisnál. Az MTK nekünk éppúgy testvérünk, mint például az FTC, vagy a Vasas, vagy a MAC."

A Kolozsvárott megjelenő cionista Új Kelet cikke pedig tudomást sem vett arról, hogy a mérkőzés félbeszakadt, így a zsidóság nagy győzelmeként hirdette a 2-1-es eredményt. A lap a VAC-ot az "egyetlen magyarországi zsidó sportegyesület"-nek nevezte, majd hozzátette: "A többszörös magyar bajnokcsapat ezúttal másodszor volt kénytelen meghajolni a kurzustól üldözött zsidók nagyobb sportbeli készsége, technikai tudása és mondjuk kedvezőbb futballszerencséje előtt. (...) Olyan teljesítmény ez, amely nemcsak sportszempontból, de kulturális viszonylatban is rendkívül érdekes, mert a zsidó faj rátermettségének és teljesítőképességének dicsérendő szimbóluma." A lap tehát arra célzott, mintha a találkozó az elnyomó kurzuspártiak és elnyomott zsidók szimbolikus küzdelme lett volna, ami gyökeres ellentéte a "testvérharcot" emlegető interpretációnak.

Pedig a verekedésben főként banális okok játszottak szerepet. A biztosítás nem volt megfelelő, és a játékteret csak egy alacsony kerítés választotta el a lelátótól. A Pesti Hírlap tudni vélte a verekedés konkrét okát is: "Nyílt titok, hogy a footballsportban, különösen egyes kluboknál, már-már teljesen úrrá lesznek a fogadások a sport felett. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy úgy az MTK, mint a VAC hívei ebben a tekintetben a legexponáltabbak. Hangsúlyozzuk, hogy nem a két klub, hanem a pénzes hívek egy, mindenben könnyű nyereségre számító nem kis csoportja az, amely a pénze után futva, a legkisebb alkalmat is botrányos jelenetek előidézésére használja fel."

A fogadó drukkerek haragján túl nem szabad elfelednünk: 1922-ben járunk, épp csak túl a pogromízű zsidóveréseken, mégis, két csapat túlnyomórészt zsidó származású játékosai, drukkerei ütötték-rugdosták egymást. Még akkor is fontos szempont ez, ha a radikálisok kétségtelenül túloztak, amikor testvérharcról írtak. De nem tartom helytállónak a cionisták vélekedését sem, akik a gazdag "kurzus-párti" MTK és a szegény, "egyetlen zsidó csapat" ellentétében látták a botrány kirobbanásának okát. Valószínű, hogy sok VAC- és MTK-drukker számára kezdődött keserűen az engesztelés napja: ők szégyenletes ünneprontásként élték meg ezt a verekedést. Úgy, mint a magyar labdarúgás hőskorának egyik bírája: a Nemzeti Sport cikke szerint az incidensen "még a sok vihart látott Orova Hájmi bácsi is elszörnyedt, felkiáltván a hír hallatára: Gród vorm Versöhnungstag! Pont hosszúnap előtt!"

Végül a hátralévő közel fél órát öt nappal később, zárt kapuk mögött játszották le. Az MTK-pálya melletti töltésről több száz ember követte figyelemmel a találkozót, az esetleges atrocitásokat megakadályozandó a rendre 20 gyalogos és lovas rendőr ügyelt. A mérkőzés rendben véget ért, az MTK az utolsó percekben egyenlíteni tudott.

Figyelmébe ajánljuk

Nem, nem ad 850 forintért egy doboz ruhát a Zara

A netes átverések egyik nagy csoportja, amikor elhitetik veled, hogy jól jársz, és talán úgy tűnik egy ideig, hogy tényleg. Valójában olyan módszerrel vernek át, ami ellen utólag már nem lehet tenni semmit. Mert valójában te döntöttél úgy, hogy hülye leszel. Ilyen a Zara fantasztikus akciója is. Ami nyilván nem a Zara akciója.