Modern Talking

  • Nádasdy Ádám
  • 2006. április 27.

Egotrip

A nyelv atomjai

Vegyünk két mondatot: (1) Mátrai a gomblyukába mindig betűz egy szegfűt. (2) A gondos titkárnő épp egy idegen nevet betűz. - Itt ugyebár két betűz van, melyek véletlenül azonos alakúak (görög szóval homonímák). Van egy betűz 1: 'beszúr', és van egy betűz 2: 'betűnként olvas'. Azonosságuk oka nem szótári egybeesés (mint mondjuk a nyúl-nyúl esetében), hanem a felépítésük során véletlenül jön létre. A betűz 1 felépítése [be][tűz], míg a betűz 2 felépítése [betű][z]. Más-más elemekből, más-más szabályokkal hozzuk létre őket. Az (1)-es létrehozásának lépései: végy egy igét (pl. tűz), tégy eléje egy igekötőt (pl. be), s kapsz egy újabb igét (betűz). Ez a magyarban gyakori és normális. Ugyanígy a (2)-es létrehozása is szabályos: végy egy főnevet (pl. betű), tégy utána egy igeképzőt (pl. -z), s kapsz egy igét (betűz).

Milyen egységekből állnak hát ezek a be-tűzök? Mindkettőben két nyelvtani egység bújik meg: be és tűz, illetve betű és -z. Világos, hogy a betűz 1-ben nem szerepel betű egység, vagyis ennek az igének nincs betű összetevője, jóllehet e négy hang füzére (b-e-t-ű) megtalálható benne; ám ezek a hangok itt egységet nem képeznek, minthogy értelmet nem hordoznak (hiszen nincs szó betűről, írásjelről). Ugyanígy igaz, hogy a betűz 2 szóban nem szerepel a tűz egység, mert senki se tűz semmit sehova.

Amit itt "egységnek" nevezek, annak szakszerű neve morféma (görög szó, azt jelenti: alakelem). A nyelvészet egyik fontos teendője a szövegek egységekre bontása, elemzése, azaz a morfémaanalízis. Hogy mi nyelvi egység és mi véletlen hangsor (vagy betűsor, most mindegy), azt az anyanyelvi beszélő többnyire pontosan érzi. Ezért olyan meghökkentő a keresztrejtvény: "becsapással kezdődő savanyúság" - a megoldás ugye csalamádé, ám anyanyelvi elemzőkészülékünk jelzi, hogy ez játék, hiszen a csalamádé nem tartalmaz csal egységet, csak cs-a-l betűsort. A keresztrejtvény-készítés (és -fejtés) nem valódi nyelvi, hanem metanyelvi tevékenység, nem a világról, hanem a nyelvről szól, azzal játszik, arra néz rá kívülről. Márpedig a nyelvben mellékes, hogy a cs-a-l sor egyebütt értelmes egységként működhet "becsap" értelemben. Ezt intuitíve mindenki érzi, ám az egységek megállapításánál (tehát a morfémaelemzésnél) nem elég az intuíciónkra vagy önmagában a jelentésre hagyatkozni, mert a nyelvészeti elemzésnek a szerkezeti (strukturális) elven kell alapulnia.

Hogyan bizonyítható a fenti négy elem (be, tűz, betű, -z) megléte a magyarban? A kérdés nem triviális. Mi lenne például, ha valaki azt állítaná: a magyar lány szó három egységből áll, az első (l-) azt jelenti: 'fiatal', a második (-á-) azt fejezi ki: 'ember', a harmadik (-ny) pedig azt, hogy 'nőnemű'? Ez önmagában nem abszurdum, elképzelhető olyan nyelv, ahol ez így volna. A magyarra nézve ezt az elemzést csak azzal lehet elvetni, hogy nem találunk rendszeresen más szavakat, ahol ezek az "egységek" ugyanezt jelentenék (pl. ny van a legény-ben, pedig az hímnemű). Ha mégis találunk, akkor a szó többi része lesz értelmetlen, például a fiatal szóban ott az l elem (mellyel állítólag a fiatalságot jelölné a magyar), de akkor most el kéne számolni a fiata- résszel. Ugyanígy mondhatnánk, hogy a báty szóban megvan az "embert" jelentő -á- egység, de akkor meg mit fejez ki a b- és a -ty? Az elemzés hamar összeomlik, s így kiderül: hiába bontható a "lány" fogalma logikailag-jelentéstanilag három komponensre (ember, nőnemű, fiatal), a magyar nyelvben a lány szó elemezhetetlen egység (azaz egy morféma).

A be, tűz, betű egység voltához nem fér kétség: önmagukban is előfordulnak (tehát nemcsak morfémák, hanem szavak is), jelentésük állandó, s ha kombinálódnak valamivel, akkor a másik elemnek is megvan a saját értelme (pl. be-megy, ki-tűz, betű-vetés; sőt A gépbe bebetűz egy nevet). A -z nem fordul elő egyedül, mégis nyilvánvaló, hogy egysége a magyar nyelvnek, hiszen jelentése állandó (= igeképző), használata kiterjedt. Példák: só-z, fertő-z, olló-z, ciki-z.

De vajon biztos-e, hogy ezek nem oszthatók kisebb egységekre? A morféma a nyelv atomja: olyan egység, mely nem áll egységekből. Ha valami morféma, azt nem lehet elemezni. Láttuk, hogy a lány nem elemezhető, s ugyanígy kudarcot vallanánk, ha a be, betű, -z egységeket megpróbálnánk elemezni. (Hangtanilag elemezhetők, de az más, mert ott már elvész a jelentés. A fizikában is lehet az atomokat elemezni, de akkor már az anyagi tulajdonságok - hogy arany, ólom vagy szén - elvesznek.)

Az egyetlen, amely további vizsgálatot érdemel, a tűz. Ennek van egy 'égés' jelentése, de az főnév, s annyira más, hogy csak azt mondhatjuk: újabb azonosalakúságba botlottunk, mely véletlen, s így érdektelen. Maradjunk a tűz igénél: '(be)szúr, hegyes tárggyal vagy saját hegyes végével bedöfve rögzít'. A tűz a nap ennek a metaforikus kiterjesztése: a sugarak mintegy belénk döfnek. Egészen más a szlengben használatos tűz: 'sietve távozik' (Tűzzünk innen!), mert ez játékos keresztezése a tűnik és a húz (= 'elvonul') igéknek: Tűnjünk innen x Húzzunk innen = Tűzzünk innen. Ez egy új, független jelentés; miatta egy harmadik tűz szót is föl kell vennünk: tűz 1: 'beszúr' és 'süt (a nap)'; tűz 2: 'égés'; tűz 3: 'távozik'.

De vajon a tűz 'beszúr' ige nem áll-e két egységből? Mégiscsak feltűnő, hogy éppen z-re végződik, mint a só-z, fertő-z, betű-z. Mai nyelvérzékünk azt súgja, hogy a tűz a főnévből van képezve, hiszen aki valamit valahova tűz, azt mintegy tűvel erősíti oda - még akkor is, ha a zászlót vagy a célt nem tűvel szoktuk kitűzni, hanem magát a dolgot döfjük valahova, de ennyi kiterjesztése minden jelentésnek lehet (lásd tűz a nap). Ha ezt az elemzést választjuk, akkor a betűz 1 'beszúr' elemzése be-tű-z, vagyis három egység bújik meg benne: [be] [[tű][z]]. Jegyezzük meg, hogy nyelvtörténetileg a tűz nem a -ből jött, hanem mindkettő egy kiveszett tövik igéből, melynek jelentése 'belerögződik, behatol, valahol szilárdan tapad' volt ("a nád a sárban tövik"). A mai tűz tehát eredetileg tövez: 'beerősít, bedug, mint egy tövet', s a eredetileg tövő: 'a behatoló, a rögzítő'. De a történeti adatok feledésbe mentek, s a mai nyelvi egységeket (morfémákat) csak a mai rendszerből szabad kiszűrni. A tűz ige még (újra)elemezhető tű-z gyanánt, mert van , de a ráz, nyúz, néz, hoz és sok más -z végű ige már nem tekinthető két egységnek, mert az első felükkel nem tudunk mit kezdeni.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.