egotrip

Vajda Gergely: Zene hetilapra

Egotrip

Lopott nevek

„Berlioz agyában valaki kétségbeesetten felüvöltött: »Csak nem?!…« Még egyszer és utoljára felvillant a hold, de már darabokra törve, és azután elsötétült a világ. A villamos átgázolt Berliozon, és a Pátriárka fasor kerítésrácsának tövébe, a kövezett lejtőre sötét, kerek tárgyat dobott ki. A sötét tárgy legurult a lejtőn, és az úttest kövezetén pattogni kezdett. Berlioz levágott feje volt.”

Így végződik kamaszkorom egyik meghatározó olvasmányának, Bulgakov A Mester és Margaritájának harmadik fejezete. A Szőllősy Klára magyarításában olvasható kultkönyv mondatai nemcsak a papírról, hanem a Somogyi István alapította Arvisura Színházi Társulás 1984-ben bemutatott azonos című, hasonlóan kultikus előadásának színpadáról is megragadtak a fejemben. Fiatal zenészként szerencsém volt elcsípni a Somogyi rendezte A Mester és Margarita hosszú sorozatának utolsó éveit, amikor Rozmán Lajos klarinétos kollégámmal felváltva muzsikálhattuk – kotta nélkül, a földön ülve – Éliás Ádám zenéjét, és lehettünk részesei a tagok által szeretetteljesen csak Arvi-Sítúra néven emlegetett közösségnek. Ott és akkor indult el a később több évig csúcsra járatott Forrás Kamarazenei Műhely tevékenysége is. A Horgas Eszter fuvolaművész kezdeményezésére alapított műhelyben olyan művészekkel volt alkalmam kamarazenét játszani, mint a ma már Kossuth-díjas zongoraművész, Várjon Dénes, vagy Varga Tamás, a Bécsi Filharmonikusok gordonkaművész szólistája.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.